139554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített aril-etanol-alkil-aminek előállítására
ä Í39Sá4. A redukálási reakció eredményes kivitele szempontjából a találmány értelmében fontos, hogy az amin mindvégig, vagyis a reakció gyakorlatilag teljes lefolyásáig fe-5 leslegben legyen. Ezt a találmány értelmében úgy érjük el, hogy a fémkatalizátor és a reakció egyik komponenseként megválasztott alkilamin oldatához az arilglioxál oldatát a hidrogénezés menete közben fo-10 lyamafctean adagoljuk. Az eljárás előnyös foganatosítási módja szerint az arilglioxált cseppenként visszük a reakcióelegybe, amely a teljes reakció^lefolyáshoz szükséges aminmennyiséget, valamint a katalizátort 15 már tartalmazza. Ezzel sikerül elérnünk, hogy nem kívánt mellékreakciók ne lépjenek fel éia a termelési hányad a lehető legkedvezőbben alakuljon. Az aminfelesleg alkalmazásának lehetősége meglepő, mert a 20 ketoaldehid ketoncsoportja is reagálhatna a fölös aminnal, megfigyeléseink szerint azonban ez a hátrányos mellékreakció az alkalmazott kísérleti körülmények között nem következik be. 25 Az új eljárás termékeiként nyert helyettesített aril - etanol - áltól - aminek, mint a - (p-oxifenil) - ß - metil-amino-etanol, <x-(moxifenil)- ß -metil-amino-etanol már ismert, kiváló gyógyhatást mutató vegyületek, 3ö amelyeket azonban eddig cisak jóval körülményesebb módon lehetett előállítani. E vegyületeket az egyik ismert eljárás szerint w-helyzetben halogénezett acetofenon-származékokból állították elő, ha azokat alkil-35 aminekkel vagy ezek helyettesített, pl. acilezett vagy aralkilezett származékaival vitték reakcióba, majd redukálás útján a megfelelő etanol-származékokká alakították át. Ezen, a találmány szerinti eljárástól már 40 alapjában is különböző eljárás azonban azt a hátrányt mutatja, hogy fenolos hidroxilosioport jelenléte esetén csak akkor megy végbe kedvező termelési hányaddal a reakció, hogy ha a fenolos hidroxilcsoportot át-45 menetileg megvédjük. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárásban — miként arra már rámutattunk — a szabad fenolos hidroxil jelenléte a szeléndioxiddal, mint specifikus oxidálószerrel foganatosított oxi-50 dálásban zavaró hatást nem fejt ki. Ismeretes olyan eljárás is, amely fenil• metil-diketonból metilamin jelenlétében, katalizises. hidrogénezéssel állít elő aril-propariol-alkil-amint. Ebből az eljárásból azonban 55 a találmány szerinti: eljárás megvalósítására következtetni ugyancsiak nem lehetett, mert egyrészt az ismert eljárás diketonokat alkalmaz, másrészt pedig a fenilgyök OH-helyettesítóst nem tartalmaz. Ez eijárás alapján a fenilben OH-helyettesítést tártai- 60 mázó arilglioxál alkalmazásának lehetősége már azért sem merülhetett fel, mert irodalmi adatok szerint az OH-csoportnak a fenilgyökben való jelenléte a reakció egyértelmű lefolyását zavarja. Nem volt tehát 65 várható, hogy az aromás gyűrűben OH-helyettesítőt tartalmazó arilglioxálokból egyetlen' 'lépésben igen jó termelési hányaddal a megfelelő aril-etanol-alkil-aminszármazékokhoz juthassunk el. A reakció 70 sikeres lefolyását elősegíti az aril-glioxálnak az új eljárás szerinti adagolási módja. 1. p é ld a. 30,7 g szeléndioxidot 305 cm3 dioxán és 5,5 cm3 víz elegyében feloldunk, majd 75 hozzáadunk 37,5 g p-oxi-acetonfenont, melyet fenolból és ecetsavból, bórfluorid katalizátor jelenlétében, 91%-os kitermeléssel állítottunk elő. A reakcióelegyet 3 órán át enyhén forraljuk, majd az oldatot a fórra- 80 lás közben kivált fémes szeléntől megszűrjük. A visszanyert szelén súlya 21 g, az elméleti mennyiség 21,6 g. A halványsárga színű oldatot vákuumban bepároljuk és az olajos maradékot vízzel, keverés közben, 85 több órán át melegítjük, amikor is az olajos oxidálási termék tökéletesen feloldódik, ellenben kevés fémes szelén ismét kiválik. Ettől megszűrjük s iá most imár szeléntmentes oldatot kis térfogatra pároljuk be. Isme- 90 telt szűrés után ksistályos p-oxifenil-glioxálhidrátot kapunk. Vízből való átkriistályosítás után 45 g anyaghoz jutunk, melynek olvadáspontja 110—112 C°. 8 g palládiumos csontszenet 500 cm3 95 96%-os alkoholban feliszapblunk és gázmérő órával összekötött cseppentő-tölcsérrel és becsiszolt keverővel ellátott, 2,5 1 űrtartalmú háromnyakú gömblombikban előhidrálunk. A katalizátor keverés közben 100 500 cm3 hidrogént vesz fel. Ezután 86 cm 3 , 6,62% metilamint tartalmazó alkoholt viszünk be, további 300 cm3 alkohollal bemos- ; suk, majd ezután igen lassú áramban, keverés közben, 400 cm3 alkoholban oldott 26,5 g 105 p-oxifenil-glioxálhidrátot viszünk a hidráló edénybe. A hidrogénfelvétel 200 perc alatt összesen 6,75 n 1. A hidrálási befejezés után az oldatot a katolizátorról leszűrjük, majd vákuumban szárazra pároljuk. 25 g nyers, no kristályos a-(p-oxifenil)- {3-metilamino' etanolt kapunk. Alkoholból itkristályosítjuk, miután 18,2 g tiszta a-(p-oxifenil)- ß-metik amino-etanolhoz jutunk, mélynek olvadáspontja 184 G°. Hő %
