139452. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő eljárás és berendezés
139452, 3 2. ábra az impulzuskeltést szemléltető diagramm, a 3. ábi'a a szokásos fűrészfogalakú, időeltérítő feszültséggörbét szemléltető dia-5 gi'amm, a 4. ábra a találmány szerint alkalmazott, járulékos feszültség hozzáadását eszközlő kapcsolás vázlata, az 5. és 6. ábrák a katódsugárcső ernyő-1() jén látható képeket szemléltetik, végül a 7. és 8. ábrák az ezekhez tartozó eité-i ítőf eszültséggörbék. Az 1. ábrán olyan berendezés látható, melynél az adáis és a vétel közös (1) an-15 tenna segélyével történik, amely — célszerűen — a kisugárzott hullámok irányítására alkalmas kivitelű lehet. Ez az antenna ez la. ábrán látható görbe alakú impulzusokat sugározza ki, melyek burkológörbéje 20 például trapézszeríí és amelyek időtartama (T3). Ezek az impulzusok, egymást (TI) időközökben követve, impulzussorozatot alkotnak. Megjegyezzük, hogy az ábrákban az egyes idők nem méretarányosan, hanem 25 csak a jó szemléltetés és ábrázolás szempont}ainak figyelembe vételével vannak feltüntetve. A (TI) és (T3) idők rmndenkori értékeinek megválasztására a használni kívánt hullámhossz és a mérni kívánt távoí-30 ságok értékei, valamint a kívánt mérési pontosság a mérvadók, de (TI) a (T3)-nak — célszerűen — tcfobszázszorosa. Az la. ábrában személtetett impulzusok létrehozására és kisugározható energia-35 tartalmuakká való alakítására a (2) rezgéskeltő készülék, a (3) impulzuselőállító készülék és a (4) adókészülék valók. A (2) készülékben, tetszés szerinti, ismert módon, o'yan. sinusgörbéjű rezgést hozunk létr'e, 40 amelynek állandó, de adott esetben beállítható hullámhossza a (TI) időt határozza meg, amint azt az ld. ábra mutatja. A (2) készülékhez csatlakozó (3) készülék viszont e rezgésből az le. ábrán látható görbe-45 alakú impulzussorozatot hoz létre, amelynek impulzusaival a (4) adóban keltett és az lb. ábrán látható görbe alakú rezgéseket modulálva, az la. ábr'án látható görbe alakú, kisugárzott impulzusokat kapjuk. A 50 lb. ábrán jelzett (T0) idő, természetesen, úgy a (T3), mint a (TI) időnek csekély törtrésze, például iszázad- vagy ezredrésze. A 2. ábrán, mely lényegileg az lb. és le. ábrák nagyobb léptékű összefoglalása, 55 az látható, hogy a sinusgörbéjű alaprezgésrek az időtengelyen való minden második áthaladásánál kapunk csak továbbmenő impulzust. A valóságban azonban impulzust minden egyes ilyen áthaladásnál kapunk, de e?;ekből csak az egyező értelműeket, azaz 60 minden másodikat használjuk fel. Az 1. ábrán látható, a fent ismertetett szerveket egymásisal összekötő — 41, 43 és 32 — stb. kötéseket a mindenkori követelményeknek megfelelő szervek alkotják. 65 Egyszerű vonalakat csak az ábrázolás áttekinthetősége érdekében tüntettünk fel. Az (1) antennáról kisugárzott impulzusok a távolfekvő visszaverőfelületr'ől viszszaverődve, ugyanezzel az antennával ve- 70 hetők, amely célból-az a (41) kötéshez csatlakozó (45) kötéssel az (5) vevőerősítőhöz van kapcsolva. E vevő kimenete a (6) kátódsugároszcillográfcsőhöz van kapasol- . va éspedig az (56a) kötés útján, az ampli- 75 tudóeltérítő (6a) lemezekhez. A cső időeltérítő (6b) lemezei viszont a (86b) kötéssel, az időeltérítőfeszültséghez önkényesen beállítható feszültséget hozzáadó (8) készülékhez vannak kapcsolva, melybe az időelté-80 rítő feszültséget az ezt létrehozó (7) készülékből a (78) kötéssel vezetjük be. A (7) készülék a 3. ábrán látható görhéjű feszültséget hozza létre, amelyhez — például a 4. ábrán látható kapcsolás segélyével — a (8) 35 készülékben termelt időben állandó, de beállítható és mérhető feszültséget adhatunk. Avégből, hogy a 3. ábrán látható feszültséggörbe adatai megfelelők legyenek azaz az időeltérítő feszültiségértékeinek nullpont- 90 jai az impulzusok kimenésének időpillanataiba essenek, a (7) készülék, a (437) köt^s útján, a (43) kötéshez azaz a kiküldött impuzusokat létrehozó (3) készülékhez van kapcsolva. 95 A (7) készülékben a 3. ábrán látható alakú feszülséggör'bét a szokásos módon hozhatjuk létre azaz például úgy, hogy egy kondenzátort, például elektroncső segélyével, állandó erősségű árammal, állandóan 100 töltünk, azután pedig a (437) kötésen át bevezetett impulzusok feszültsége által vezérelten, egymástól (TI) időközökben fekvő időpillanatokban kisütünk. E kondenzátor kisűtését, célszerűen, 105 vele párhuzamosan kapcsolt elektroncső segélyével végezzük. Ennek rácselőfeszültségét úgy választjuk meg, hogy a cső a kondenzáló;1 töltési periódusai alatt zárva legyen. A kondenzátor kisütése céljából no viszont a kimenő impulzusok burkolófoszültséggörbéjének feszültségét megfelelő értelemben a rácsra vezetve, ezzel a cső ellnállását a kondenzátor kívánt időtartama alatti kisütéséhez szükséges értékre csök- ^5 kentjük. A 4. ábrán látható, kapcsolási vázlatban, ennek megfelelően, a fűrészfogalakú