139452. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő eljárás és berendezés

139452, 3 2. ábra az impulzuskeltést szemléltető diagramm, a 3. ábi'a a szokásos fűrészfogalakú, idő­eltérítő feszültséggörbét szemléltető dia-5 gi'amm, a 4. ábra a találmány szerint alkalma­zott, járulékos feszültség hozzáadását esz­közlő kapcsolás vázlata, az 5. és 6. ábrák a katódsugárcső ernyő-1() jén látható képeket szemléltetik, végül a 7. és 8. ábrák az ezekhez tartozó eité-i ítőf eszültséggörbék. Az 1. ábrán olyan berendezés látható, melynél az adáis és a vétel közös (1) an-15 tenna segélyével történik, amely — célsze­rűen — a kisugárzott hullámok irányítá­sára alkalmas kivitelű lehet. Ez az antenna ez la. ábrán látható görbe alakú impulzu­sokat sugározza ki, melyek burkológörbéje 20 például trapézszeríí és amelyek időtartama (T3). Ezek az impulzusok, egymást (TI) időközökben követve, impulzussorozatot alkotnak. Megjegyezzük, hogy az ábrákban az egyes idők nem méretarányosan, hanem 25 csak a jó szemléltetés és ábrázolás szem­pont}ainak figyelembe vételével vannak fel­tüntetve. A (TI) és (T3) idők rmndenkori értékeinek megválasztására a használni kívánt hullámhossz és a mérni kívánt távoí-30 ságok értékei, valamint a kívánt mérési pontosság a mérvadók, de (TI) a (T3)-nak — célszerűen — tcfobszázszorosa. Az la. ábrában személtetett impulzu­sok létrehozására és kisugározható energia-35 tartalmuakká való alakítására a (2) rezgés­keltő készülék, a (3) impulzuselőállító ké­szülék és a (4) adókészülék valók. A (2) készülékben, tetszés szerinti, ismert módon, o'yan. sinusgörbéjű rezgést hozunk létr'e, 40 amelynek állandó, de adott esetben beállít­ható hullámhossza a (TI) időt határozza meg, amint azt az ld. ábra mutatja. A (2) készülékhez csatlakozó (3) készülék viszont e rezgésből az le. ábrán látható görbe-45 alakú impulzussorozatot hoz létre, amely­nek impulzusaival a (4) adóban keltett és az lb. ábrán látható görbe alakú rezgése­ket modulálva, az la. ábr'án látható görbe alakú, kisugárzott impulzusokat kapjuk. A 50 lb. ábrán jelzett (T0) idő, természetesen, úgy a (T3), mint a (TI) időnek csekély tört­része, például iszázad- vagy ezredrésze. A 2. ábrán, mely lényegileg az lb. és le. ábrák nagyobb léptékű összefoglalása, 55 az látható, hogy a sinusgörbéjű alaprezgés­rek az időtengelyen való minden második áthaladásánál kapunk csak továbbmenő im­pulzust. A valóságban azonban impulzust minden egyes ilyen áthaladásnál kapunk, de e?;ekből csak az egyező értelműeket, azaz 60 minden másodikat használjuk fel. Az 1. ábrán látható, a fent ismertetett szerveket egymásisal összekötő — 41, 43 és 32 — stb. kötéseket a mindenkori követel­ményeknek megfelelő szervek alkotják. 65 Egyszerű vonalakat csak az ábrázolás átte­kinthetősége érdekében tüntettünk fel. Az (1) antennáról kisugárzott impulzu­sok a távolfekvő visszaverőfelületr'ől visz­szaverődve, ugyanezzel az antennával ve- 70 hetők, amely célból-az a (41) kötéshez csat­lakozó (45) kötéssel az (5) vevőerősítőhöz van kapcsolva. E vevő kimenete a (6) kátódsugároszcillográfcsőhöz van kapasol- . va éspedig az (56a) kötés útján, az ampli- 75 tudóeltérítő (6a) lemezekhez. A cső időelté­rítő (6b) lemezei viszont a (86b) kötéssel, az időeltérítőfeszültséghez önkényesen be­állítható feszültséget hozzáadó (8) készülék­hez vannak kapcsolva, melybe az időelté-80 rítő feszültséget az ezt létrehozó (7) készü­lékből a (78) kötéssel vezetjük be. A (7) készülék a 3. ábrán látható görhéjű feszült­séget hozza létre, amelyhez — például a 4. ábrán látható kapcsolás segélyével — a (8) 35 készülékben termelt időben állandó, de be­állítható és mérhető feszültséget adhatunk. Avégből, hogy a 3. ábrán látható feszült­séggörbe adatai megfelelők legyenek azaz az időeltérítő feszültiségértékeinek nullpont- 90 jai az impulzusok kimenésének időpillana­taiba essenek, a (7) készülék, a (437) köt^s útján, a (43) kötéshez azaz a kiküldött im­puzusokat létrehozó (3) készülékhez van kapcsolva. 95 A (7) készülékben a 3. ábrán látható alakú feszülséggör'bét a szokásos módon hozhatjuk létre azaz például úgy, hogy egy kondenzátort, például elektroncső segélyé­vel, állandó erősségű árammal, állandóan 100 töltünk, azután pedig a (437) kötésen át bevezetett impulzusok feszültsége által ve­zérelten, egymástól (TI) időközökben fekvő időpillanatokban kisütünk. E kondenzátor kisűtését, célszerűen, 105 vele párhuzamosan kapcsolt elektroncső segélyével végezzük. Ennek rácselőfeszült­ségét úgy választjuk meg, hogy a cső a kondenzáló;1 töltési periódusai alatt zárva legyen. A kondenzátor kisütése céljából no viszont a kimenő impulzusok burkoló­foszültséggörbéjének feszültségét megfelelő értelemben a rácsra vezetve, ezzel a cső ellnállását a kondenzátor kívánt időtartama alatti kisütéséhez szükséges értékre csök- ^5 kentjük. A 4. ábrán látható, kapcsolási vázlat­ban, ennek megfelelően, a fűrészfogalakú

Next

/
Oldalképek
Tartalom