139452. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő eljárás és berendezés

4 139452. eltérítő feszültséget termelő (7) készülékben levő (7a) kondenzátor kisütőszerveket a (7b) segédkészülék, e kondenzátort töltő szerveket pedig a (7c) segédkészülék tar-5 talmazza. Ugyancsak a 4. ábrán látható, hogy az íigy .kapott, fűrészfogalakú feszültséghez időben állandó, de beállítható és a (9) műszerrel mérhető feszültséget a (8) készíilék-10 ben a (8c) potenciométer segélyével adunk, melyet a (8a) áramforrásból, ismert módon é? ellenőrizhetően állandó értéken tartott egyenárammal táplálunk. A feszültséget a potenciométer (8b) 15 érintkezőjének a (8d) kézifogantyúval végzett eltolásával állítjuk be a kívánt értékre és e kézzel működtethető érintkező mutatója mellett (10) skála is lehet (1. ábra), mely ugyanúgy, mint a (9) műszer skálája, .20 célszerűen,. már távolságbeosztású, hogy rajtuk a meghatározandó távolságot közvetlenül olvashassuk le. A fenti berendezés a következőképen . működik és kezelendő. 25 A {4)'adó által az (1) antennával kisugárzott impulzussorozat egyes impulzusai, a (45) kötésen át, az (5)' vevőerősítőbe kerülnek és az ehhez kapcsolt (6a) lemezek útján a\katódsugarat az időtengelyre merő-30 leges irányban eltérítik. Minthogy az (5b) lemezekre kapcsolt időeltérítő feszültséget létrehozó (7) készülék kondenzátorának - kisűtését.'a (437) kötés útján, éppen a kisugárzott Impulzusokat előállító (3) készülék 35 vezérli, módunkban áll a berendezés olyan beállítása, hogy a kisugárzott i impulzusok képe a (6) cső ernyőjén a vízszintes elté. rítésnek megfelelő időtengely kezdőpontján, . 'tehát az oszcillográf állandó nullvonalán ,. 40 jelenjék meg. Az 5. ábrán, ennek megfelelően a kisugárzott impulzusok (Ip) képe az idődltérítésnek megfelelő. (V) egyenes (0) kezdőpontjában, a (6x) hajszálvonal alkotta indexnél jelenik meg éspedig 45 -az impulzusok rövid időtartama folytántán a (V) egyenesre merőleges vo. na" alakjában. Az (5) erősítő által felerősített, visszavert impulzusok (Ív) képe . .ugyanígy, de természetesen a visszaverő : 50 felület mérendő távolságának megfelelő (to) - időbeli eltolódásának megfelelően, az előbbi vonaltól például jobboldalt, az (Ip) képtől (xo) távolságban jelenik meg. A (V) vonalkép hosszát meghatározó (TI) idő múlva, 55- amint ez a 3. ábrából is világos .a (7) készülék kondenzátora kisülvén, a ka.tódsugár az (0) pontba ugrik vissza és a fent ismertetett folyamat újra kezdődik. A bevezetésben előadottak szerint a visszaverőfelület keresett távolsága a (to) 60 idő mérésével is meghatározható volna, ami viszont elvégezhető volna az (Ip és ív) vonalak közti, vízszintes (xo) távolság iemérfeével. Minthogy azonban a szokásos nszcillográfcsövek ernyőméretei mellett a 65 katódsugárnyaláb átmérője nem elhanyagolhatóan kicsi, világos, hogy az ilyen méiés.csak meglehetősen pontatlan és egyébként is nehézkes lehetne. Ezzel szemben, a találmány szerint eljár- 70 va, az eltérítő feszültséghez a (8) készülékben olyan feszültséget adunk, melynek hozzáadása folytán az (Ip és ív) képek a cső ernyőjén balfelé tolódnak el. Mint a 6., 7. és 8. ábrákból kitűnik, ilymódon elérhetjük 75 azt, hogy az (ív) képet éppen a (6x) indexe, tehát (xo) távolsággal toljuk el, ami akkoi' következik be, ha az eltérítő feszültséghez (Vo) feszültséget adtunk. E (Vo) feszültség az (ív) kép eredeti megjelenése helyének 80 felel meg és így meghatározza a keresett (To) időt, mely tehát e feszültségértékből a fűrészfogfeszültség lefolyása törvényszerűségének ismeretében kiszámítható. Ha a fűrészfogfeiszültség görbéjének felmenő ága 85 egyenes, e számítás csak egy állandó tényezővel való szorzásból áll és így a feszültségmérő eszköz skálájának távolságléptékben való megszerkesztése igen egyszer'";. Az 5. és 6. ábrákból világos, hogy a be- 90 rendezéssel mérhető távolság felső határát a (TI) idő azaz a (2) készülékben előállíított rezgések rezgésszáma határozza meg, miért is ez a rezgésszám adott esetben változtatható is lehet. E rezgésszám változása 95 esetén természetesen a (9) műszer és a (10) skála esetleges időbeosztásának és (vagy távolságbeosztásának léptéke is változik, amit a leolvasásnál átszámítással lehet figyelembe venni. A gyakorlatban azonban íco célszerűbb, ha több beosztást alkalmazunk, melyek mindegyikén fel van tüntetve, hogy i ajta a leolvasást milyen alaprezgésszámmal való dolgozás esetén kell végezni. Ezek az egyes beosztások, például rádióvevőké- íos szülékek állomás-beosztásaihoz hasonlóan, egyenként attól függően lehetnek kivilágítva, hogy a (2) készülék milyen rezgésszámú rezgések létrehozására van éppen beállítva. JIO A berendezés fent: ismertetésénél nem említettük és részleteikben nem tüntettük fe', az egyes készülékeket egymással a kívánt villamos összköttetésbe hozó csato-lószeiVeken kívül, azokat az elektroncsöves 115 berendezéseket sem, amelyekkel a fentemlííett, különböző feszültségeket alkalmazá-