139415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sertésvész virusz tenyésztésére más állatokban mint sertésekben és sertésvész elleni oltószer előállítására
o i :t!»41."». A szokásos szérnm-viru-z módszer '-'ás komoly hátránya, Ingy ;i seités a v:r:i'.\ifertőző virns-'t kapja] am Ív az á'Mb;.!' szaporodik és kiürül, úgvhogv m.'i-. r:e.n •r > imníunizált sertéseket fertőzhet. Maga .1 kezelés tartja fenn a járványt. Nem remélhetjük ia járvány teljes mcgsz'r tetését addig, míg a szérum-virusz módszert alkalmazzák. 10 A szérum-virusz módszer még a<zl .*. hátránnyal is jár, hogy el nem kerü'hetö tévedések folytán a szérum gyakran nem tartalmaz antitestet ahhoz, hogy az oltási;, használt virusz ne idézze-' elő kóros megi-"> beteg?dést, amelyben az o'tott állat elpt'-ztnlhat. Fzt nevezik szérumos „letörés"-nek Hasonlóképpen a'használt vi-u^z túl híg, vagy nem eléggé virulens is lehet, úgyhogy nem fejlődik ki természetes immunitás. A/ -0 immun szérum által előidézett pisszív immunitás hamar elmúlik és az állat ismét hai'amos fertőzésre. Sikat kísérleteztek a virulens yi"iisz haszná'atának elkerülésére. Többnyire enyhített, ür> va«?v pedig fizika i'rv. va,r v ve^vil:*" módosított virusz előállítására törekedtek amely ugvan antierem'kus, de nem eléggé virulens a sertésvész te'ies k^eiesztés^h"/. Azo1 ban az ilv módosított vrusz-készítmények 10 cvikf sem bizonyult alkalmasnak immunitás létrehozására. Né'^e'v nnv'osítóc zerrket. ni. kristály ib"»lv<ifestéket, va^v enka'irtn'; 7olaiat fart: n lm'>zó vakcinát ufvan. vá'tozó sikerrel, már haszn áltak, d 1 ;rj ezeknek is megvaltak a maciik hátrá^viik. Sikerte'enok voltak az^V a törek, ' , "="k : hogv envhébb viruszt á'lít^an^k e'ő a.ízal, hogy ezt más állatban szaporították, ah>pvan például a szopornylca viruszát termelő ük :a görényben. A főnehézségek eyyike abban rejlik, hoey sok fertőzőanyagtól élté rő'eg, a sertésvész virusz a sertésekre sp;tifikus és rendes körülmények közölt a legtöbb más ál'atban nem tenyészik. Azok ti ír, kísérletek, amelyekkel a viruszt más rtlintc kban, pl. egerekben, patkányokban, ten gcrimalacokban, házi nyulukban, kutyákban, macskákban, lovakban, szaunákban, ökrökben, kecskékben, galambokban, vagy .^> csirkékben próbálták tenyészteni, az! mu tntták. hogy ezek az allatok ne n vc-/II; lel a sertésvés/ viruszt A s-ertésvész ke'teíeít tojásokba;) sem tenyészik. Habár a sertésvész viruszt különiVe .,,-, állatba olt'itták is, ezek nem kaptak mr.ga-l.-'zt. sebekei vagy más k-'-r<> tíi .et-:k> t. A viruszt néhány nappal ké-öhb. nénte'yik .'lat. főképpen kérődzők, vé ében meg*.• ;!;'.!t.ik. Ha a vér deíibrinálá-a után a viruszt i.Ttözésre a!kaln;a.- serte- kb • oltottak. ,; " i/.'ken a 'epikus >•. rtr-vé-ztüiietek léptek lel. .\ viru-z patogé iltá-a ne 11 láts'.'.tt . -wkkfiitiiek. A vér .alac-cuy virus/-t:;rlaluia oupáii az eredeti enyag Irgitasat mutatta. ,i:> Juhokat < l:<>tí.tk sorozaio-an e: U ;Ve>zvirusszal. Hét nap mulvi a ju'i véréből 2 cm:, -t e, r v iná-ikbi oltottak é> ezt :>. u űveletet M.ro/>ti>;.!i tix-zer megismételték. A jub'.k vérévei n'tnii seriésok mind el- 7.1 pii'ztu'tak a >erté-.vész tüneteivel. A jul.;k a/onban .- •uimiíéle beteg-égi tünetet nem mutattak és ,a viru-z s;'n hígult meg sémiképpen. A juhok vérebei ne 11 lehetett antitesteket kimutati;i. 7.". Dacára számos kísérletező sikertelen törekvéseinek, hogy sertésvészt idézzenek elő különféle kísérleti állatokon és hogy ezekből 'csökkentett fertőzőképességű viruszt állítsanak e'ő, amely sertés-ékben antiteste- sn ket tudjon fejleszteni, nekünk ezt a feladati t sikerült megoldani. A találmány szeiinti eljárással ugya iis lehetséges más áll;.tokát, inni sertéseket a sertésvész virulens viruszáva! beo'tani és 'az állatok nagy soro- s-, ztttán átvezetve oly módosult viruszt kitermelni, amely sertésbe oltva a serte4 immunizáló antitesteket képes létrehozni anélkül, hogy a rendes sertésvésszel járó veszélyes betegségi tüneteket okoz á. Ennéi- "<i fogva a módosított virusz beoltása a fertőzésre hajlamos sertéseket immunizálni ingja, miáital a virulens viruszkészítmények es a hiper-immun szérum használatát elke-1 üljük. «,-, A találmány értelmében a kísérieti állatba, pl. házinyúlba, ismert virulenciájú sertésvész viruszt oltunk be. Amint má;- említettük, a házinyúl nem les/, lázas és nem mutat kóros tüneteket, noha néhány órával az ol- HM. tás után a viruszt a vérében kimutathatjuk Az oltást követő 1—6 nap multával Í. házinyulat megöljük és a lépet kivés zük. lia •ezt az a'ant ismertetett módon kiké-z; ij.il,, elegendő vin;szt fog tartalmazni, hogv e^v in-, sertést vele beoltha-siink és lwtme a tipikus sertésvész! élői lézzük. A lépé' elö-ivö-en a házinyúl oltásj sorozat első tagjai közül választiult. itn-t ez.k a viruszt töménvebbe:i_ tártaim, vák. Más szervek, pl. az agy- ,,„ velő vagv ÍTI'.J uva y maga : vé" is. X'iritén tartalma/l'atu;;'; a -erh- megbete'n'té•ére elegen lő vírus/?. Habár az eNö házinyúl ne;n mutat k'Vo-. tnivteket, a be ltott ~e"té~ 111 gh ''eg-zik. 11;, 2 " :tan m.ava a lázas ser*é>t megö'jBk é>
