139415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sertésvész virusz tenyésztésére más állatokban mint sertésekben és sertésvész elleni oltószer előállítására

'.épéből szuszpenziót készítünk, amelyet egy második házinyúlba oltunk. Ezt a váltakozva, sertésből házinyúlba és ebből sertésbe való oltást addig ismételjük meg, •> amíg a házinyúlon láz nem jelentkezik, A nyúl lépéből előállított fertőző készítményt intravénásán fecskendezhetjük további házinyulakba, közben egyszer-egyszer sertésen keresztültenyésztve, mindaddig, 10 míg a virusz annyira át nem alakult, hogy a? egyik házinyúl vérét egy másik házinvúlba fecskendezve, ebben magas" és tartós lázat nem idéz elő. Ha legalább 5-ször, de előnyösen 20-szor vagy még többször • •"> ment keresztül a virusz a házinyulakon, úgy jellege annyira megváltozott, hogy hajlamos sertésekbe oltva, már nem idézi eiő a sertésvész teljes kóros hatását. Azonban a virusz csekélv virulencüája dacára, anti-'<• testeket hoz létre a sertésben, amelyek azt egész életére immunizálják. • A nem virulens virusz létrejöv ?te'ének módja a házinyúlban nincsen tisztázva, azonban nincs kizárva, hogy a virulens ser-'•') tésvésznek beoltott mennyiségében (

lehet. kevés oly virusz jelen, amely a házinyúlban szaporodni képes, halott a virusz virulens alakja erre képtelen. Ezért ez utóbbi előbb fog kihalni. Valószínűleg a kevés, hosszabb :'.i> életű viruszalak is előbb-utóbb kihalna a házinyúlban. Ha a házinyúl lécéből készítünk oltóanyagot, ez az eredeti virusznál nagyobb arányban tartalmazza a módosult alakot. A! sertésbe visszaoKva, mindkét :;:• viruszmódosulat szaporodik, úgyhogy újabb l'ázinvúl oltására alkalrroas mennyiségre tél-etünk szert. A sertésről házinyúlra és viszont oltás többszöri ismétlésével, a módosult alak mennyiségét növelni, a virulensét \ t pedig csökkenteni lehet, úgyhogy -a készítmény végül oly kevés virulen

s alak

A tartalmaz, hogy ez nem c'e^endő a vele beoltott sertés megbetegítésére. A módosult, nem virulens alak mennyisége azonban *:, könnyen szaporodik és sertésbe oltva, ennek megbetegítése nélkül, antitesteket fejleszt. Sertésvészvirusszal beoltott sertésnek, h nappal az oltás után kivett lépéből sóolda*.*) tial Ten Broeck darálófen 10%-os szuszpenziót készítettünk, ezt 5 p-rcen á* 1000/ nerc fordulatszámmal centrifugáltuk és a felül úszó anyagtól vett 3 cm3

folvadekot intravénásán házinyúlba oltottuk. Ez non -,:, mutatott hőemelkedést. Az oltást követő harmadik napon a nvúl lépéből 10%-:^ szuszpenziót készítettfnk é> ezt sertésbe oltottuk. Ez utóbbinak 2, 3 é> 4 nap muívn 40.5—41 C°-os láza volt. Az 5. napon a sertés lépéből szuszpenziót készítettünk, pn amelyet házinyúlba oltottunk. Ezt a váltakozó sertés- és egy- vagy kétszeri házinyúloltást addig ismételtük, rní^ a virusz hatszor ment át házinyulakon. A hatodik házinyúl-átmenetet végzett virusszal beol- 65 tett hét házinyúl közül három gyenge hőemelkedést mutatott az oltást követő második napon. Lépeiket egyesítve, szuszpenziót készítettünk, amelyet más házinyúlso-. rozatba oltottunk. Ezek is gyenge lázzal 70 reagáltak. A belőlük készített viru=zt két újabb házinyúlsoroziaton vittük át. Ekkor ;; házinyulak egyikénél sem állott be hőernelkedés és sertésoltással nem lehetett Jepjeikben viruszt megállapítani. 75 Abból, hogy a házinyulakon átmenve a virusz, eltűnt, arra lehetett következtetni, hogy a virusz szaporodás nélkül ment át, egyszerűen az egyik házinyúlról a másikra, . vagy pedig, hogy a lépet oly időpontban tá- 80 voHtottuk el, amelyben a virusz nem volt jelen fertőző akkba,n. Az utóbbi lehetőség megvizsgálására a harmadik házinyálátmenetből vett lépszuszpenzíót három házinyúlba oltottuk, amelyeknek hőmérsékletét 85 a követő 5 nap minden 24 óráján át 2—3 óránként mértük. Mindezek az oltást kővető második éjjel lázzal reagáltak. Sajátosképpen a hőemelkedés csupán 2—3 órán át tartott, ennek utána pedig a hőmérsék- 90 fet esni kezdett. Az állatokat a lázas időszakban öltük le és egyesített lépeikből készített anyafijot oltottunk sertésekbe, amelyek megfertőződtek. Miközben 2—3 óránként mértük a hőmérsékletet, éjjsl és nap- % pal, a lépből vett anyagot nagy házinyúlsorozaton vittük át. , I A virusz azonosítására a hatodik hazi-i nyúlátvitelből vett anyaggal! sertést oltot-l tünk be, amely a 6. napon lázas volt. de; 100 életben maradt. A sertést ezután két oiy sertéssel hoztuk össze, amely ismert virulenciájú sertésvészviruszos oltás után megbetegedett. A beoltott állatokat normális ellenőrző sertésekkel együtt tisztátlan ólban 105 tí.rtcttuk. A bete? sertésből vett virusszal oltott két állat elhullott. ,a két ellenőrző serte* pedig az érintkezéstől számított 5—6 nap múlva lázas volt és így a 12., Hl. 19. napon elhullott. A boncolás sertésvészt mutn- un lőtt. A 6. házinyúl sorozaton átment oltóanyaggal be:»'.totl serte* az egész 30 napos megfigyelés alatt nem mutatott semmiíe'c tünetet. Kérőbb, amikor ezt a/ állatot ismert virtile-iciájú virusszal vettük kisérlel u;, :>!;'i, a íertö/é-nrk elle'iállott, míg az ellen-