139414. lajstromszámú szabadalom • Eljárás részben polimerizált, pozitív elektromos töltésű amino-triazin-aldehid kondenzációs termékek kolloidális vizes oldatának előállítására

I 139414. Az így készült gyantákból 15%-os vize* oldatot készítettünk és annyi tömény sósavat adtunk hozzá, hogy az oldat minden vegyült melamin mólra 1 mol HCl-t tartal-5 mázott. A megsavanyitott oldatokat négv órán át 50 C°-on hevítettük, mialatt az clso óra alatt 15 percenként, azután pedig óránként mintát vettünk és ezeket szabad, vagyis nem vegyült formaldehidre titraltuk. 10 Ugy találtuk, hogy mindkét gyantából a hevítés első órája alatt jelentékeny mennyiségű formaldehid szabadult fel és kis meny uviségű a második óra alatt, míg az utolsó két óra alatt már nem szabadult fel fori.r

> maldehid. Két órai hevítés után a két gyantában a megkötött formaldehid mennyisége majdnem azonosan egy mol melaminra közel 2.5 mol volt. Frissen készített keverékekhez, amelyek 20 egyike egy mol melaminra 3 mol, a másikba pedig 6 mol formaldehidet tartalmazott 32%-os vizes oldat alakjában, egy moi HCl-et adtunk és a keverékeket 4 órán át 50 C°-ra hevítettük. Al 6 mol formaldehidet 2.0 tartalmazó keverékben végzett szabad formaldehid meghatározásából kitűnt, hogy 2 órai hevítés után egy mol melamin csak 2.5 mol formaldehidet kötött meg és ez a mennyiség további 2 órai hevítés alatt sem M szaporodott. A csupán 3 mol formaldehidet tartalmazó másik keverékben mintegy 2 mol formaldehid köttetett meg a hevítés első 2 órája alatt és csak igen kevés a további két órai hevítésnél. 35 A fentiekből kitűnik, hogy a melaminaldeliid gyantára ható equimolekuláris sósavmennyiség melamin mólonként mintegy 2—2.5 mol aldehid megkötését eredményezi. A fenti kísérletet oly mennyiségű 40 foszíorsavval, ecetsavval, kénsavval és egyéb, vízben oldható savakkal ismételtük meg, hogy az oldat pH-ja mintegy 0.5—3.5 volt. Az eredmény megegyezett a fentiekkel. Megállapítható tehát, hogy a mctilol-4:) melaminekből mintegy 2—2.5 mólt meghaladó formaldehidmennyiséget szabadítanak fel a fenti savmennyiségek és hogy ezek jelenlétében nem köthető meg több formaldehid. ,-,o Ha 2 mólnál kevesebb formaldehidet rea gáltatunk 1 mol melaminnal annyi sav jc lenléteben, hogy a pH mintegy 0.5-3.5, úgy inkább csak átmeneti stabilitású pépeket és oldatokat kapunk, mint géleket és -,.-, derült gyantákat. A vizes oldatokhoz ha,-onló eredményeket kapunk akkor is, ha a reakciókat alkoholos oldatok jelenlétében hajtjuk végre, feltéve, hogy legalább 10% víz van jelen. A mctiiolmelammokkci es száraz 1 IC l-le! abszolút alkoholban yt>/.oK 60 reakció a vize- közegben nyert termékektől eltérő jellegű, oldható termékeket ad, nmeivek öregedéskor nem adnak pozitív töltésű kolioidális gyantaoldatokat. 2. Példa. t» ' lllcktroíoreziskor a katód felé áramló, pozitív töltésű aininoriazin-aldehid kondenzációs termékek eiőáilhásánái a sav és aminotriazin moláris aránya fontos és a használt savtól, valamint a kondenzációs TK reakció idöjtartamátóii <*s höii^érséKletéiől függ. Ezen változók hatása a, mellékelt rajzban látható, amely 1.5% szilárd anyagot tartalmazó melamingyantaoldathoz íoKOzatosan adagolt sósav hatását szemlélteti. Oly -f, melaminformaldehid gyantát használtunk, amely 3,3 mol formaldehidet tartalmazott I mol melaminra és az 1. példa első bekezdés, szerint készült. Aránylag kevés sósav hozzáadására íe- so hér, amorf gyanta válik ki, és ez addig folytatódik, amíg a pH mi itegy 3.5-öt ért el, ami 0.5 mol HC 1-nek felel meg. Ezután átmenet áll be, amely alatt felhős oldatok keletkeznek, amelyek felhős vagy átlátszat- %,, bn, gélszerű gyantákká sűrűsödnek, külö nősen liosszú állásor. A savmennyiség csekély növelésekor derült oldat keletkezik, amely idővel kék kolioidális oldatba, majd pedig derült, ékes gélbe megy át, amely víz- <«) zel higitva, folytonos rázassál pozitív töltésű, kolioidális oldattá diszpergálható. A gélek azonban örgedésük folyamán végül többé nem diszpergálhatókká válnak és szárításkor derült, oldhatatlan gyantákká m.re- 95 vednek. A mennyiség tovább: növelése derült oldatokat ad, amelyek a részleges polimerizálódás állapotán mennek keresztül, amelyben a gyanta pozitív töltésű, de végül, néhány napi állás után, fehér, átlátszatlan 1()

o géleket alkotnak. Mintegy 3 mólt meghaladó, nagy savíelesleggel kétfázisú rendszer kelctkszik, amely folyadékból és amorf csapadékból áll és hasonló a túl kevés savval beálló állapothoz. 1(15 Hangsúlyoznunk kell, hogy a savnak a rajzból adódó moláris arányai a sav szerint változnak. Általában nagyobb meruiyisl'gü gyengébb savra, pl. ecetsavra vagy in-zforsavra van szük-ég, mint sósavra, d • no mindenkor az a pl 1 tartó nány, amelvben pozitív tölté.-ii kolioidális oldatok keletkeznek, mintegy 0.5 és mi tégy 3.5 között fekszik. A pH é.- a savarány optimáli- értékelt