139379. lajstromszámú szabadalom • Egyesített drótnélküli adó- és vevőberendezés

2 139379. val (18) csatolókondenzátor útján egy egyenirányító (19) dióda anódája is összeköttetésben áll A dióda anódájához (21) fojtótekercsen át (20) terhelőellenállás csatlako-5 zik, amelynek egyik vége épúgy, mint a dióda katódája, földelt. A berendezésnek a vett jelek erőssége iránt érzékeny szervét az alább részletesebben ismertetendő (60) vezérlőberendezés alio kotja, amelynek (bemenőköre a (20) terhelőellenálláshoz csatlakozik. A vezérlőberendezés a kisugárzott válaszjelek erősségét a vett jelek erősségével fordított arányban szabályozó szervekre hat. Ezeket a szerve-15 ket a lengő visszacsatolásos adó- és vevőberendezés oltófeszültségét szolgáltató (40) feszültségforráshoz csatlakozó (41) oltófeszültségerősítő, (50) egyenirányítódióda és (54) adóerősítő alkotja. A (44) erősítőcső be-20 menőkörét egyrészt (42) csatolókondenzátor a (40) ol'tófeszültségforráshoz, tnásrészt padig (43) ellenállás a (60) vezérlőberendezés kimenőköréhez csatlakoztatja. A (41) erősítőcsőnek anódája ós anódafeszültségét 25 szolgáltató +B feszültségforrása közé kapcsolt, (44) tekercsből és (45) kondenzátorból összetett, hangolt anódköre van. A (41) cső árnyékolórácsa a +Sc feszültségforrásból kapja feszültségét, a cső katódája pedig 30 (47) kondenzátorral áthidalt (46) ellenálláson át földelt. A (41) cső anódája 49 kondenzátorra' hangolható 48 tekercs útján induktív kapcsolatban áll az (50) egyenirányító dióda 35 anódájávai. Az (50) egyenirányító katódája az (53) fojtótekercsből és a hozzá pár huzamosan kapcsolt (51) ós (52) kondenzátorokból összetett szűrőn, valamint a (82) vezetéken át csatlakozik a (17) tran&zfor-JQ mátornak az (54) erősítő anódájával öszszekötött elsődleges tekercséhez. Az (54) erősítő katódája földelt, árnyékolórácsa pedig a +B feszültségforrással és vezérlőrácsa (55) ellenálláson át a —C feszültségig forrással áll összeköttetésben. A (16) fojtótekercs és a (17) transzformátor másodlagos tekercse közös pontját a (81) vezeték (56) zárókondenzátoron át a (44) tekercs egyik pontjával köti öss'ze. A berendezés további (alkatrészeit a .vetf 50 jelekre adandó válaszjeleket létesítő szervek alkotják. Ezekhez pl. multivibrator alkotta (58). válaszjeladó tartozik, amelynek bemeriőköre (57) erősítőn és (80) vezeté: ken át a (60) vezérlőberendezés kimenő-55 köréhez csatlakozik, kimenőköre pedig az (59) kondenzátoron át az (54) erősítő bemenőikörével áll összeköttetésben. Hia egyelőre figyelmen kívül hagyjuk a (60) vezérlőberendezés hatását, akkor a berendezés működési módja a következő: 60 A (11) csövet tartalmazó lengő visszacsatolásos rezgőkör hangolt (12, 13) köre a (40) oltófeszültségforrásból a (41) erősítőn át olyan váltófeszültséget kap, amely ia lengő visszacsatolásos rezgőkört válta- 65 kozva rezgőképessé és rezgésre képtelenné teszi, mi'mellett ennek a lengésnek a frekvenciája egyenlő az oltófeszültség frekvenciájával. A (22) antennával vett és iá bangóit (12, 13) rezgőkörhöz vezetett jelek ha- "() tására az említett rezgőkör rezgései előbb kezdődnek és nagyobb amplitúdót érnek e!, mint akkor, amikor az antenna nem vesz jeleket. Ezek a fokozott amplitúdójú rezgések a (19) egyenirányítóba jutnak és a 75 vett jel itt adódó modulációs összetevői ia (20) ellenálláson lüktető egyenfeszültséget idéznek elő, amelynek pl. meredek homlokú impulzusokkal modulált vivőhullám yétele esetén az (R) jelnek megfelelő alakja lehet, so A berendezésnek ez a működési módja azonos a használatos lengő visszacsatolásos vevőkészülékek működési módjávial és így nem ^szorul; Ifcfolvebb magyarázatra. A berendezés adórészének működési mód- 85 ját annak feltételezésével ismertetjük, hogy a vett.jelet (R) impulzus alkotja. Ezt az impulzust a (60) vezérlőberendezés bemenőkörébe vezetjük ós az ott az alább ismertetendő módon adódó jel jaz (57) erősítőn 90 át az (58) válaszjeladóba jut, amely előre meghatározott alakú (T) válaszjelet tartalmazó segédjelet létesít és ezt az (54) erősítőhöz továbbítja. Az (57) és (58) egységek kialakítása olyan, hogy ezek tág hatá- 95 rok közötti amplitúdójú bemenőjelek iránt érzékenyek. Az (54) erősítő anódafeszültségét a (41) oltófeszültségerősítő hangolt (44, 45) anódköréből az (50) egyenirányító hangolt anóda-katódakörébe vezetett rezgések 100 egyenirányítást útján kapja. Az (54) erősítő megerősíti az (58) válaszjeladóból származó jelet és a (17) transzformátor még jobban megnöveli ennek amplitúdóját. A jel ezután a nagy- iüf> frekvenciás (16) fojtótekercsen á't a hangolt (12, 13) körbe jut és megnöveli a (11) cső anódfeszültségét úgy, hogy a (10) rezgőkör adókörként működhetik. Ez ,a jel ezenfelül modulálja a 10 körben létesülő 110 nagyfrekvenciás jeleket is, minek folytán a (22) antenna az (R) impulzus vételének következményeképen (T) alakú impulzussal modulált vivőhullámú jelet sugároz ki.