139379. lajstromszámú szabadalom • Egyesített drótnélküli adó- és vevőberendezés

139379. 3 Az ismertetett, berendezés tehát vett gerjesztőjeléjk hatására önműködőlég válaszjeleiket adó olyan lengő visszacsatolásos egyesített vevő- és adóberendezést alkot, 5 amelynek közös vevő- és adócsöve van. A találmány lényegét alkotó (60) vezérlőberendezés (61) amplstudókocrlátozót tartalmaz, amelynek bemenőiköre a (20) terhelőellenálláshoz csatlakozik, kimenőköre 10 pedig megkülönböztető (62) áramkörön, (69) lemetszőn, (63) erősítőn és (65) zárókondenzátoron át (64) egyenirányító diódává1

! áll összeköttetésben,. A (64) egyenirányító anódája (68) kondenzátorral áthi•15 dalt (66) ellenálláson át földelt, katódáját pedig (67) ellenállás földeli. Az egyenirányító anódájához a (41) oltófeszültségerősítő csatlakozik, ikatódája pedig az (57) erősítő bemenőkörével áll összeköttetésben. , 20 A (60) vezérlőberendezést is felölelő teljes berendezés működési módja most már a következő: A vett (R) impulzus a (60) vezérlőberendezés 'bemenőkörébe jut és az ennek foly-25 tán a (64) egyenirányítóban létesülő feszü'íség bizonyos idővel az impulzus vétele után •arányll'ag hosszú időtartalmú válaszjel adására készteti a berendezés adórészét. Ezt a jelet a vevőkészülék ugyancsak veszi és a 30 következő (L) impulzussal együtt (RT) impulzus alakjában- a (60) vezérlőberendezésbe juttatja. A (61) amplitudókorlátozóban egymástól időbeliieg különválasztott két (R) és (RT) alakú impulzus adódik, 35 amely impulzusok a megkülönböztető (62) áramkörbe mennek tovább. A (61) amplitudókorlátozó a nagyon erős (RT) impulzus csúcsát lemetszi, az aránylag gyenge (R) imoulzust ellenben huflámalakjának ineg-40 változtatása nélkül bocsátja át, még pedig akkor is," ha erőssége tág határok között változik. A megkülönlböztető (62) áramkör olyan kialakítású, hogy csak meredek homlokú je'eket bocsát át úgy. hogy kimenőjele 45 a felette ábrázolt alakúvá válik. Ez a kimenőjel ia (69) lemetszőbe jut, amely csak megbatározott sarkítású iel iránt érzékeny és ezért a felette ábrázolt al'akú ie1

et továbbit ia '(63) erősítőhöz. Az erősítőből, '50 amelv egyúttal kikükzöböli a kisugárzott impulzusnak a jelben visszamaradt minden nyomát, a jel egyrészt az (57) erősítőhöz és másrészt a (64) egyenirányítóhoz megy Az egyenirányítóban negatív e^venfeszült-55 ség létesül, amelv a (43) ellenálláson át s (41) oltófeszültségerősítő vezérlőelektródájához jut. A (60) vezérlőberendezés kimenőkörében tehát a vett jel erősségével fordított arányban álló vezérlő egyenfeszültség adódik, 60 amely változó negatív előfeszöltségként ha! az (A)-jellegű erősítőiként működő (41)oltófeszültségerŐsítő vezérlőrácsán. Erős jel vételekor eszerint nagy negatív előfeszültség adódik, amely jelentősen csökkenti a 6r> (41) cső erősítési fokát. Ennek folytán csökken az erősítőcső kimenőkörében létesülő váltófeszültség és következésképen iaz (56! kondenzátoron át a vevőkészülék (10) vevőköréibe vezetett .váltófeszültség is úgy, 70' hogy a vevőkészülék érzékenysége a vett jel erősségével fordított arányban változik. A' (41) oltófeszültségerősítő erősítési fokának csökkentése csökkenti az (50) egyenirányítóhoz vezetett váltófeszültség nagysá- 75 gát is, minek folytán az (54) erősítő anódájához vezetett egyenfeszültség szintén csökken úgy, hogy ez az erősítő a vett jellel .az (58) válasz jeladóban kiváltott jelet csökkentett amplitúdóval továbbija a (17) so transzformátorhoz és a (10) rezgőkörhöz, amelynek rezgéseit ez az nymodon csökkentett amplitúdójú jel vezérli. Ennélfogva a kisugárzott válaszjel erőssége is a vett jel erősségével fordított arányban változik. 85 Gyenge jel vételekor viszont a (60) vezérlő-' berendezés a (41) oltófeszültségerősítő erősítési fokának növelése útján növeli mind a berendezés vevőrészének érzékenységét, mind a kisugárzott válaszjel erősségét. í»0 Az 1. és 2. ábrából kitűnik, hogy az (54) erősítő anódfeszültségét kizárólag az oltófeszültséget szolgáltató (40) és (41) szervekből kapja az (50) egyenirányítón át. Az említett szervek alkalmasaik arra, hogy az 95 (54) erősítőnek azt a nagy anódfeszültséget szolgáltassák, amelyre ennek szüksége van ahhoz, hogy gyenge jel vételekor erős válaszjelet adjon. A közös (22) adó- és vevőantenna és 100 a közös (11) adó- és vevőcső helyett alkalmazhatunk természetesen külön adóanten. nát és vevőantennát és külön adócsövet és vevőcsövet is, mimellett ezek a csövek takar ugyanavval a frekvenciával, akár más 105 és más frekvenciával működhetnek. A 3. ábra szerinti berendezés lebegtető (70) vevőkészüléket és ettől elkülönített (72) adókészü'éket tartalmaz. Az adókészüléket a vevőikészülékkei (73) vezérlőberendezés no köti össze, amely ugyanolyan lehet, mint az 1. és 2. ábra szerinti berendezés (60) vezérlőberendezése. A (72) adókészülék egyrészt (78) antennával és másrészt a (70)