139346. lajstromszámú szabadalom • Kohósítási eljárás alacsony aknakemencében
9 139346. -szénnek- az- alacsony aknakemencében elkülönítetten való bevezetése esetén jelentékeny zavarokra vezethet és a kemence üzeiméf lehetetlenné tenné. Ennek következté-5 tfen az előírt munkamód (melletti ügyelni kell arra, hogy az érc hőmérséklete csak kb. 1000 C°-ig emelkedjék. ' Ezzel ellentétben a találmány szerinti eljárás szerint, amelyben nemcsak az ércet, 10 hanem az egész adást, tehát a szenet is a forgókemencébe vezetjük be, előnyös, ha a hevítést egészen a zsugorodás bekövetkeztéig folytatjuk. Az összesül! adásalkatrészek ugyanis könnyen isimét szétdarabolod-15 näk, amikor a kemencébe hullanak, mivel az adásban ílévő szén a szilárd tömbökké váló zsugorodást megakadályozza. Az ércből és szénből álló egé'sz töltés az eljárás szerinti leírt foganatosítás! alak ér-20 telmében a forgókemencén áthalad a forró" égő gázokon. A töltés az égő gázok felé csúszik előre. Az égő gázok azáltal keletkeznek, ho£7 a kemencéből felszálló redukálás! gázokhoz szelet vezetünk hozzá és 25 ily módon a gázokat a forgókemencében elégetjük. Az érc, és a szén tehát a forgókeimencében az alacsony aknakemence felé .csúszik élőre. Ily módon a forró égő gázok ellenértelemben haladnak és az adást SO a szükséges hőmérsékletre hevítik, amely , elégséges ahhoz, hogy a zsugorodást a fent leírt értelemben előidézze. Nagy lepény keletkezését a tüzelőanyag jelenléte megakadályozza. Egy bizonyos mértékű 35 összesülés azonban fínomdarabos érc esetén szükséges, hogy az durvább darabokká alakulhasson át. A szelet a forgókemencéhez magában a kemencében vezethetjük hozzá. E kemencé-40 ben tehát a: gáz. amely az alacsony aknakemencéből száll fel, hosszú lánggal ég. A taoasztaílat szerint ezek az égő' gázok a forgókemencében csak' csekély mértékben égetik el azt a szenet, amely ott az adás-45 hoz keverten jelen van. Az égő gázok a fongókemencében lefelé mozgó adásnak csak a felületét érintik, azonban nincsenek abban a helyzetben és nem is kényszerülnek arra, hogy az egész adást átjárják. 50 miként ez az alacsony aknakemence gázni esetében1 • fennáll. Ennek következtében az : adáshoz hozzákevert szén lényegében csupán felhevül,, de nem ég el. A széndioxid es az oxigén ennélfogva nem égetik el a sze-55 net. hanem csupán az egész adás oly mértékű áthevülésire vezetnek, hogy a szén teljesen .kigázasodik. A hevítés e módjának azonban az az eredménye, hogy a szén és az érc már a forgókemencében is reagál egymással. Amint a szén és az érc az áthaladó égő gázok hatására elégséges mértékben felhevülj bekövetkezik az egymásra való hatás; és /az eközben keletkező reakciógáz, amely szénoxidból és széndioxidból áll, a szilárd töltésből felszabadul és a gáztérbe megy át. A'; . gáztérnek :annyi szabad oxigént ke1 ! tartalmaznia, hogy a gáztérbe. az adásból átlépő szénoxidct gyakorlatilag teljesen széndioxiddá égesse el. Az oxigén hozáávezetése széí alakjában történik, amelyet a forgókemence alsó.: végén vezetünk he és könnyen szabályozhatunk. Ez a szél akár levegőveií, akár valamely oxigénben gazdag gázr bó! állhat. Általában azonban teljesen felesleges oxigénben való .dúsítást végeznünk, mert az a gáz, amely a fo>fgókemencét elhagyja, alig mutat technikai értéket és érezhető melege már messzemenően ki van használva. Ennek folytán, ha a nitrogén mennyiségét az oxigéntartalom növelésével csökkentjük, előny általában nem mutatkozik. A töltés és az égő gázok a forgókemencében gyakorlatilag csak egy síkban, nevezetesen abban a metszősíkban érintkeznek egymással, amelynek mentén az adás a forgókemencében mindenkor fekszik. Az aiacsony aknakemencéből a forgóikemencébe átlépő, redukálási gázokat levegővel keverjük és ezt a levegőmennyiséget úgy szabályozzuk, hogy a gázok, valamint a töltésből felszabaduló szénoxiid maradéktalan elégése következzék be. A redukálás! gáz fűtőértékét ennek folytán teljesen kihasználjuk és az érezhető meleget gyakorlatilag teljesen a töltésre visszük, át. A kemence felső végén távozó égési gázok ezek szerint teljesen értéktelenek. Ennélfogva nyit forgókemencével dolgozhatunk, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az alacsony aknakemence is.-nyitva dolgozik, mivel a forgókemence az alacsony aknakemence folytatása.. ...'. ' .-. '",'• Előfordulhat, hogy különösen "••élőnyö^. üzemi féltételek mellett az alacsony aknakemencében töhb gáz keletkezik, mint amennyi az adásnak az összesülésig szükséges felhevítéshez elegendő. Ez esetben a felesleget az alacsony aknakemencébői könnyen . el lehet vezetni, mielőtt a gáz a foi\gókcmenc.ébe belépne. A leírt eljárásban eszerint az ércet a forgókemencében nemcsak megszárítjuk,
