139332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többrétegű csövek ragasztására
Megjelent 1949. évi február hó 2-án. MAGYAR SZABADALMI BFRÚSÁfi SZABADALMI LEÍRÁS 139333. SZÁM. VlII/c. (XX f.) OSZTÁLY. — K-I 7428. ALAPSZÁM. Eljárás többrétegű csövek ragasztására. Keszler Ernő technikus, Budapest. Bejelentés napja: 1947. évi november hó 20. Ismeretes már csöveket, főleg facsöveket több rétegből tekercselés révén előállítani olykép, hogy az egyes rétegek (között ragasztóanyag van. Ezeket a csöveket arányra lag rövid és nagy átmérőjű darabokban sajtolással ragasztják össze és azután fenékkel v és fedéllel ellátva hordók készítésére használják, de felhasználhatók a facsövék más célokra is. t 10 Régebbi javaslatok szerint a tekercselés előnyösen úgy történik, hogy az egyes rétegeket 'vezető és szorító szalagra, pl piapírszalagra helyezik és ezzel együtt, hengeralakú fémmagra tekercselik olykép, hogy 15 az egyes lemezek ütközési helyei a kerület mentén egymáshoz képest eltolt helyzetűek. Az említett szalagot a cső külső felületén is áttekercselik és ezután leragasztják, mire a cső a tekercselő gépből kivehető és vég-20 leges rögzítés, vagyis összeragasztás végett sajtóba kerül. A tapasztalat azt mutatta, hogy a sajtoló művelet során a hengerálakű csövön tengelyirányú repedések vagy dudorodások keletkeznek és a találmány abból e 25 megismeréséből indul ki, hogy azt a rétegek tökéletlen egymáshozsímulása okozza. Ugyanis az említett vezetőszalag egymásra szorítja ugyan a rétegeket és azokat erősen tartja, de egyes helyeken csekély közterek 80 keletkezése mégis elkerülhetetlen és így a sajtolás során, amikor a közterek eltűnjek, vagyis a rétegek egymáshoz szorulnak, a rétegekben szakadások és hátrányos alakváltozások állnak élő. 35 E hátrány megszüntetése végett a találmány értelmében a facsövet kúpos alakra készítjük és mivel a gyakorlatban a csöveket legtöbbször hordókészítésre használják, a hordó megszokott alakja pedig a körhenger, a kúposság mértékét oly kicsire választ- 40 juk, hogy az szabadszemmel úgyszólván észrevehetetlen, -a kúp alkotójának a hossztengellyel bezárt szöge pl. egy fok lehet. A tekercselőgép magja tehát az eddig szokásos hengeralak helyett kúpos, előnyösen 45 gyengén kúpos alakú. Az ilyen géppel kúpos alakra készített többrétegű csövet, pl. furnériapokból készített csövet olykép sajtoljuk, hogy megfelelően kúpos alakú tartórészbe helyezzük és a cső belső üregével 50 azonos alakú sajtollö alkatrésszel (ikölyűvel) szorítjuk meg, amely tengelyirányban hatol a cső belsejébe. Ilyen módon tapasztalat szerint a szakadások és dudorodások keletkezése elmarad, ami nyilvánvalóan annak ÖŐ> következményé, hogy az egyes rétegek között lévő közterek kitöltése nem az egyes rétegek átmérőnövélésével, sem pedig a rétegek átmérőcsökkenésével, hanem a rétegek kismértékű tengelyirányú elcsúszása- «o val történik. Ha ugyanis az egyes kúpos rétegek egymáshoz viszonyítva tengelyirányban megfelelően elcsúsznak .(ami könnyen lehetséges, mert hiszen a sajtolás kezdetekor a rétegek között kenőanyagként működő 65 ragasztószer van), akkor a rétegek között levő közterek kitöltődnek, illetve eltűnnek. A sajtolás megindulásakor tehát a rétegek tökéletesen egymáshoz szaruinak az egyes rétegek viszonylagos tengelyirányú elcsú- 70 szása következtében, majd pedig a sajtolás (és esetleg melegítés) további ideje alatt erősen egymáshoz szorulva mozdulatlanok mariadnak, tehát tökéletesen összetapadnak, minden nemkívánt alakváltozás nélkül. 75
