139264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-helyettesítés-3-ciánguanidinek előállítására
4 139264. hogy belőle átkrisfáíyosítható legyen. Az így nyert anyag színtelen és 314 C°-jg nem bomlik. 6. p é 1 cl a. l-m-liidroxi-fenil-3-ciánguanidiii. HO . H XH H Reaktánsok: kalciumdiciánimid m-aminofenol 10 sósav víz' X c — X — CH Moláris viszonv: 0.5 1.0 1.0 20.0 Ugyancsak a 2. példabeli eljárást követve, a híg sósavat lassan adjuk a reakciókeverékhez 80 C° mellett, a pH-t 4.5 i."> fölött tartva, amíg majdnem az összes .savat hozzáadtuk. A reakció haladása közben az m-aminofenol derült, barna oldattá oldódik. Ennek lehűlésekor l-m-hidroxi-3--ciánguanidin kristályosodik ki, amelyet el-20 különítünk, vízből átkristályosítunk ós megszárítunk. - Az anyag 199—200 C°-nál olvad. 7. példa. l-o-hidroxifenil-3-ciänguanidin. Ofí H NH H 30 Reaktánsok: kalciumdiciánimid o-aminofenol •sósav víz N-C^-N-^CN • Moláris viszony: 0.5 1.0 '. 1.0 20.0 • Lényegileg .a 6. példa szerint járunk, el. Az o-aminofenöl feloldódása után nyers, gyantaszerű anyag válik le, amely hűléskor lassan ' kristályosodik. Az így képződött 3.3 nyers l-o-hidröxifenil-3-ciánguanidirtban jetenlévő színes tisztátlanöágok nagy részét híg sósavval vagy ecetsavval el'ávölíthat* ' juk, mire az anyagot meleg vízből átkristályoiSiíthatjuk. A, képződött barnás tűk-am-40 moniákfejlődés közbén 173 C°-nál bomlanak. 8. példa. l-ciklohexil-3-ciánguanidin. H NH H ^OH2 - OH, i| (a) Reaktánsok: kalciumdiciánimid ' ciklohexilaminklorid víz Moláris viszony»: 45 0.5 1.0 35.0 A reaktánsokat vízben oldjuk é.s a pH-í kevés sósavval 7-7.5-re állítjuk be. A reakciók-everéket ezután- visszafolyatókondenzátorral felszerelt edényben mintegy 24 óra hosszáig 95—100 C°-ra hevítjük. A reakció alatt olajszerű anyag * válik ki, de ammóniák nem képződik. Az olajat vizes etanolban .oldva nyers l-c;,klohexil-3-ciá,nguanidínt kapunk, amely 145—150 C°-nál olvad. Az anyagot vizes etanolbó! átkristályosítva, 158—160 C°-nál olvadó kristályos anyagot kapunk. (•>(• (b) Reaktánsok: Moláris viszony nátriumdiciánimid 1.0 ciklohexilaminklorid 1.0 izopropanol 16.5. CH, >QH. — CH.''' ÍJH — X -C, - X --CX A fenti anyagok keverékét 4 óra hosz- '«:> száig visszafolyatóban forraljuk. A nátriumdiciánimid nem igen oldható izoprepanolban úgy, hogy azt nehezen különböztethetjük meg a. reakció íalatt kiváló náíriumklóndtól. A keletkezett reakciókeveré- 70 ket lehűtjük és a nátriumkloridtól elkülönítjük. Az izopropanololdatöt bepá'rologtatva gyantás maradékot kapunk, amely vizes etanolban oldva tisztítható. Az oldatból 1 -eiklohexil-3-ciángüanidint kristályosítha- vr> tunk ki, amelyet elkülönítve és megszá.rítva, 155 G°-nál olvadó .anyagot kapunk. További tisztítás az olvadáspontot 158—, 159 C°-ra emeli. A konyhasót nem kell leszűrni, mert az izopropanol elpárologtatásá so után visszamaradó anyagból vízzel kilúgozható. " •(c) Reaktánsok: Moláris viszony: . nátriumdiciánimid .1.0 ciklohexpaminklorji'd . 1.0 sr> A száraz sókat nyitott edényben összekeverjük és a hőmérsékletet mintegy 90 C°-ra emeljük, mire gyantaszerű anyag keletkezik.' A hőmérsékletet ezután mintegy 100 C°-ig emeljük és kb. egy óra hosszáig no fenntartjuk. Sem exotermikus reakciót, óem pedig ammoniákképzó'dést nem észlelünk. Ezután a keveréket lehűtjük és a konyhasót vízzel kilúgozzuk, majd pedig, a maradványt vizes etanolból átkristályo- 9.-1 síi juk. A keletkező l-cilklohexil-3-ciángmnidin 158—.160 C°-nál olvad.
