139249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás vegyületek előállítására

139S49. neknek, amelyek mint ilyenek viannak je len), oly aromás vegyületekké való dehidrogénezése követ, amelyekben lényegében ugyanolyan számú szénatom van. Jól ei-5 képzelhető, hogy néhány olyan termék, amelyek az 1. alatti folyamatban az egyszerű olefinekből dimerizálás és po'imerízálás útján keletkeznek, már jelen vannak a kiindulási anyagban. Ez a folyamat, leg-10 alább is, ami iaz alacsony forrpontú aromás vegyületek keletkezését illeti, a kiindulási készlet molekulasúlyának (forrpontjának) növekedésével nyilvánvalóan mind kisebb mértékben megy végbe. 15 Ezekből 0 meggondolásokból világos, hogy a benzinben jelenlevő nem minden szénhidrogén arómásítható egyforma könynyűséggel. A meti1

pentánhoz, vagy etilbutánhoz hasonló, általában az egyenes láncban 20 hatnál kevesebb szénatomot tartalmazó anyagok, csak azl. alatti eljárással aróm ásíthatok és szerkezeti befolyások az arómásítási sebességében és könnyfíségében mindig szerepet játszanak, tamint azt az 25 alábbiakban részletesen kifejtjük. A jelen találmány lényege eljárás, amelylyel természetes kőolajfrakciók, amelyek egészükben 150 C° és 250 C° között forrnak, oly termékké alakíthatókat, amely 30 aromás anyagok folyékony keverékét tartalmazza és amely eljárásnál az említett kiindulási anyagot 500 C° és 750 C° közötti, előnyösen -600 C°—750 C° közötti hőkezelésnek vetjük alá, lényegében tiszta aró-85 más szénhidrogénekből álló keverék előállítása végett és hidrogénezésre és deWdrogénezésre alkalmas katalizátor behatásának tesszük lót mimellett oly sebességgel dolgozunk, hogy az aktív katalizátor 1 li-ÍO ternyi.. térfogatán óránkint a kiindulási anyag 0.1—0.5 liternyi mennyisége áramlik át. A katalizátor előnyösen fémes katalizátor, amely lehet króm, kobalt, réz, vas, mangán, molibdéri, nikkel, a p'latinaesoDort 15 féméi, mint például palladium, vagy ezüst, wolfram és vanadium vagy oly keverék vagy ötyözet, amely e fémek közül -többet tartalmaz. ' A találmány egyik előnyös kiviteli alak-50 jánál a fenti eljárásnak megfelelő eljárással nem tökéletesen arómásított terméket állítunk elő és azt további vagy lényegében tökéletes arómásítás végett egyszer vagy többször visszavezetjük a reakciós kam-55 rába. ) • j <f A találmány egy másik kivileli alakjánál. •a fentfernlített két mód egyike szerint járunk el, amelynél az arómásított, 145 C°— 180 C° forrpontú frakciót további kezelés végett ugyanazon, vagy valamely más hid-. rio rogénező és dehidrogénező katalizátor hatásának tesszük ki, miközben alacsonyabb és miagasabb forrpontú aromás vegyületeket, különösen krizént nyerünk. A találmány értelmében továbbá a fenti 65 három eljárás bármelyike szerint kezelünk nyersolajat oly célból, hogy lényegében kénvegyületektől és nitroffénvegyü'etektői mentes aromás anyagok folyékony keverékét tartalmazó terméket állítsunk elő. 70 A találmány egy további előnyös kiviteli alakjánál vagy a fent harmadsorbari, vagy a fent negyedsorban említett kiviteli alak szerint dolgozunk és egyidejűleg (a) az előállított benzol-származékokat, amelyeknek 75 ' szerkezeti képlete hidrogénezésre és dehidrogénezésre alkalmas katalizátoron, 600 C°—750 C°-ig terjedő hőmérsékleti körzetben, további keze- so lésnek vetjük alá, miáltal ikrizénszármazékokat kapunk; vagy (b) termékeiket dihidropirén és pirén előállításához használjuk, úgy, amint azt az alábbiakban ismertetjük; vagy (c) 'termékeiket lényegében az alább gy ismertetett módon dibenzo-krizén előállításához használjuk. A 600 C°—750 C°-on foganatosított aró • másítás lényegében teljes arómásítást eredményez. Azonban nem szükséges, hogy e 90 határok között dolgozzunk, ha nem szándékozunk teljes mértékben arómásított anyagot előállítani. Alacsonyabb hőmérsékleteiken, például 500—600 C° között csak részleges arómásítás következik be és vi- 05 szonylagosan nagyobb kitermelési hányad folyékony és kisebb kitermelési hányad gázalakú terméket kapunk. Ez az eljárás előnyösen alkalmazható akkor, ha nérn a hasznos alacsony forrponlú aromás szénhidro- I<K) géneket kívánjuk tiszta állapotban előállítani, hanem például az adott olajnak, mint tüzelőanyagnak a tulajdonságait- kívánjuk javítani. Ha az eljárást úgy foganatosítjuk, hogy csak meghatározott százalékban ke- 105 letkeznek aromás vegyületek, amelyek kíséretében olefinek lépnek fel, az ilyen rövidített petróleumok oktánszáma lényegesen nagyobb. Ha 'a nem teljesen arómásított terméket 110 a jelen leírásban ismertetett módon a kör-