139249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás vegyületek előállítására

í 139349. folyamba újból visszavezetjük és alkalmas hőmérsékleten dolgozunk, az arómásítást be is fejezhetjük. Az alábbiakban adatokat közlünk azokra 5 a kiindulási anyagokra vonatkozóan, amelyeket a találmány szerinti eljárásban felhasználtunk. Ezután oly példa adatait közöljük, amely a kiindulási anyag egyik feldo'gozási módjára vonatkozik. Ugyancsak 10 közlünk egy másik ikülön példát és ezután más példákból eredő több adatot állítunk össze, amelyekre vonatkozó grafikonokat a csatolt rajzok tüntetnek fel. Akiindulási anyag arómásítás 15 közbeni átalakítása. Texasi nyersolaj 27APJ könnyű deszüllátumát és annak kivonatait 150% folyékony kéndioxiddal készítettük elő és azt felhasználva a következő adatokat kaptuk: (benzin (k vonat 20 150—250 C°) 150-250 C°) X minta Y minta Fajsúly (16-55 C°) .839 .855 Anilin pont (0 C°) 50.75 28.0 Kezdeti forrpont 162 C° 146 C° 10«/o -170° 163 ° 25 20 % 177.5° 175° 30»/o 183° 182° m »/o 188° 185° 50% 192.5° 193° 60 •/. 200 ° 200° 80 70 % 207° 207° 80 •/, 216° 215° 90 •/. 227.5° 226° 95 <V 239° 236° Végső forrpont 250° 252° 35 Brómfogyasztás ä mg/g 81 mg/g Oldhatóság dimetil-szulfátban . 10 % 20 % . Grafikonok. A csatolt rajzok 1. és. 2. ábráján feltüntetett grafikonok a "C°-okban mért hőmér-40 séklet és a százalékban mért desztillátum közötti összefüggést tüntetik fel. A teljes vonalú (a) görbék a kiindulási petróleumanyagra, mint benzinre vagy ' benzinkivonatra vonatkoznak. A szaggatott ib vonalú (b) görbe a keletkezett termékre vonatkozik. Az 1. ábra a fenti (X) minta és a 2. ábra a fenti (Y) minta adatait jellemzi. A szaggatott vonalú (b) görbék 650 C° 50 hőfokú hevítés mellett nyert termékek görbéi. . Példa. Az X. minta a r ó m á sí tás köz be n i • átalakítása.. A katalizátor 5:1 viszonyban kevert 55 finom réz- és vasforgácsból állott, amelyet 1 méter hasznos hosszúságú és 7.5 cm átmérőjű acélcsőben helyeztünik el, folytatólagosan 400 C°-on levegővel oxidáltunk, majd 250 C°-on hidrogénnel redukáltunk és 60 ezután 650 C°-ra hevítettünk. A katalizáló kemencébe a fent „X"-vel jelölt mintájú benzinből óránként 126 grammot vezettünk. A reakciós termék gőzeit vízköpenyes kondenzátorban íehűtöttük. A folyékony hal- 65 mazállapotú terméket .oly tornyon vezettük át, amely 450 cm3

orsóolajat tartalmazott és amely a gőzök egy részét' elnyelte. Ezt a részt azzal nyertük vissza, hogy a mosófolyadéikot 200 C°-ra hevítettük, majd ez- 70 után az első folyadékkal kevertük. A folyékony és! gázalakú termékek táblázatát az alábbiakban közöljük: 80 C° alatti forrpontú termék, Benzol (80—81 C°), 75 Toluol (110—113) C°), Etilbenzol (135—140 C°), Magasabb alkilbenzolok (140—180 C°), Nehéz aromás vegyületek (Forrpont 180 C° felett). 80 Valamennyi terméket, kivéve a legalacsonyabbat, a szokásos módszerekkel mint teljesen aromás vegyületeket mutattuk ki. Az eljárás eredményét az 1. ábra (a) és (b) görbéi mutatják, mely ábra a kezdeti és a 85 végtermék forrási görbéit tünteti fel. A 145—180 C° közötti forrpontú termék frakcionálással több tiszta alkilbenzolra különíthető el. Forrpont 151 C° izopropil-benzol, 90 Forrpont 162 C° trimetil-benzol (mezitilén), Forrpont 168 C° tercier butil-benzol, Forrpont 170 C° 1, 2, 4-trimetil-benzol, Forrpont 174 C° szekunder butil-benzol, Forrpont 181 C° indén. 95 Ezenkívül kisebb mennyiségekben több más hasonló termék lehet jelen. Ez a frakció igen hasonló a kőszénkátrányból nyert, oldószerekkel kapott naftához és ugyanolyan módon értékesíthető. A íoo terméknek azonban van egy tulajdonsága, amely nem volt ismeretes és amelynek a találmány szerinti eljárás szempontjából je-