139197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy molekulasúlyú pektinanyagok előállítására
2 130191. különleges szerkezete és a kívánt termék sajátságai szabják meg. ' A pektinanyagok makromolekuláinak formaldehiddel való összekapcsolását a legkü-5 lönbözőbb kísérleti fettételekkel lehet végezni. Elsősorban lehet homogén kondenzációt végezni pektinoldatokkal vagy heterogén kondenzációt pektinanyagok szuszpenzióival. Ha még vízben vagy hígított alio káliában oldható nagyobb molekulájú termékeket kívánunk előállítani, akkor inkább a homogén rendszerű reakciónak adjunk előnyt, mert ezzel az eljárással könnyebben liehet egyenletes kondenzálódást elérni. Ez 15 esetben nagyon fontos, a határozott, pontosan kipróbált reakciófeltételek betartása, beleértve ebbe a pontosan ellenőrzött kondenzálódási időtartamot. így mindig egyforma sajátsága termékeket kapunk. Ha pl. 20 a formaldehidet egy kissé hosszasabban engedjük hatni, akkor könnyen részben oldhatatlan termékeket kaphatunk. Teljesen oldhatatlan termékek (rostok, filmek, porok) előállítására előnyösen alkal-25 mázhatjuk a heterogén kondenzációt. De homogén rendszerben való kondenzációval is lehet kapni teljességgel oldhatatlan, három dimenziójú fővegyértékhálózatokat. Ez megmutatkozik a reakció%oldatnak egy íővegy;50 értékhálózatú gel-lé való kocsonyásításakor. Ha e kocsonyák kiszáradása előtt a kondenzálószert, mint p). a ífonmaldehidet kimostuk, akkor reverzibilis és csak bizonyos mértékig duzzadó kocsonyákat kapunk, hasonlóan pl. 35 a gyengén vulkanizált kaucsuk- vagy stiroldwinil-benzol-polimerizátumokhoz. Aí metipektinanyagokból való kocsonyáknál mégis a duzzasztószer a víz és nem egy szerves folyadék. Ha a formaldehidet a kiszáradás 40 előtt nem mostuk ki, akkor még a száradás alatt további hálózatképződés lép fel s csak gyengén duzzadó kondenzátumokat kapunk. A homogén kondenzálást, elsősorban a pektin és formaldehid vizes oldatával lehet 45 elvégezni. Hogy beható reakció lépjen fel, 75 C°-on vagy még magasabb hőmérsékleten kell dolgozni. A reakciót célszerűen jól • elzárt edényben kell végezni. Ha a pektinanyagokat formaldehid jelenléjtében hevít-50 jük, sokkal kisebb mértékben lép fel a keverék bámulása és karamelizálódása. Ha az oldatban 10%-nát kevesebb formaldehid van, legtöbbször csak kis mértékű és lassan bekövetkező kondenzálódást érhetünk el. Lehet 55 azért mégis közönséges hőmérsékleten is dolgozni. Avégből, hogy mégis a pektinmakromolekulák kívánt összekapcsolódását elérjük, a reakciórendszerbe' katalizátort kell tennünk. Különösen ásványi savak bizonyultak jó katalizátoroknak. A reakciófeltételek 60 alkalmas megválasztásával sav hozzáadása nem idéz elő hidrolites bemlást a pektinanyagokban. Ez fontos, mert különben a formaldehiddel végzett kondehzálás nem idézheti elő a kiinduló anyagoknál nagyobb 65 molekulasúlyú készítmények előállítását. Mégijs gyakran nehéz elkerülni azt, hogy a katalizáló sav ne hasítson le metanolt. A kondenzálásra alkalmas a reakcióoldatba adagolt pl 3—15 súlyszázalék sósav vagy 70 kénsav. Lehet 84%-os foszforsavat is használni, amiben a pektinek, hasonlóan a cellulózhoz, oldódnak. A foszforsavhoz kondenzáló szerként pl. formaiint vagy trioximetilént- adhatunk. 75 A reakciós oldatban a pektin mennyisége nagyon tág határok között mozoghat, pl. 100 cm3 reakciós oldatra 4—40 g pektint vehetünk. Minél kisebb a kiinduló anyag lánchosszúsága, annál nagyobbra kell venni 80 a pektinkoncentrációt. A heterogén kondenzálást is a legkülönbözőbb feltételeken lehet végezni. A formaldehidoldattal kissé benedvesített készítmények szárításakor pl. meleg, 60 C°-ú lég- 85 áramban már kapcsolódni kezdenek a makromolekulák. A pektinsav, mely közömbös és savanyú reakcióközegben oldhatatlan, vizes formaldehidoldatban magasabb hőmérsékletein kondenzálhat©. Közönséges hőfo- 90 kon való dolgozáskor savkatalizátort kell hozzáadni. Ha' vízben oldható pektinszálakat, — filmeket, vagy porokat kívánunk kondenzálni, akkor a feloldódás megaibadályozáteária) pl. alkoholt, acetont, íézgálicot 95 stb.-t tehetünk az oldatba. A reakciót formaldehidet tartalmazó légkörben is végre leihet hajtani. A reakció megszakítását — a választott kondenzáló feltételeknek megfelelően — kü- 100 lönböző módon idézhetjük elő. Homogén reakciós 'oída tokból a pektin anyagokat alkohollal, tacetonnal, elektrolittal stb. lehet kiesapni. Az oldhatatlan kondenzátumokat vízzel való mosás segélyével lehet megsza- 105 badítani a kondenzáló szertől. Olyan kondenzálásoknál, amiket magasabb hőmérsékleten katalizáló sav nélkül végezünk, a reakciót már erős lehűtéssel megállíthatjuk. A metilénpektimanyagok feldolgozása a pek- no tiniparban szokásos eljárásokkal történhet. Ásványi savakkal való hevítéssel formaldehidet hasíthatunk le a metilénpektinanyagokból. Ilyen módon történhet a metiléntartalom mennyiségi meghatározása. \\h
