139197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy molekulasúlyú pektinanyagok előállítására

139101 Példák oldhatatlan rnetilénpektinanyagok előállítására1

: 1. példa. 40 g pektint 100 cm3

40%-os formalde» hiddel egy órán át 100 C°-ra melegítünk. 2. példa. 40 g pektint 100 cm3

35%-os olyan formaldehiddel, amiben 3% kénsav is van, 30 percig 80 C°-ra melegítünk. oí) 10 3. példa. A pektinsavat először súlyának kétszeresét kitevő mennyiségű 40%-os formaldehiddel nedvesítjük meg. Utána kb. 55 G°-os lassú légáramban szárítjuk. (Heterogén konir> denzálás). 4. p é I d a. 15 g pektint 100 cm3

olyan 20%-os formaldehidben, amely 8% sósavat íartaimaz, 14 órán át 40 G°-ra melegítünk. A tisztított 20 kondenzációs termekből a száraz anyagra számított 3,2%-nyi mennyiségű formaldehidet hasíthatunk le. 5. példa. 5 g pektint 100 cm? olyan 20%-os formálás dehidben, mely 8% sósavat tartalmaz, feloldunk. Ezt a reakciós rendszert 260 órán át 16 C°-on állni hagyjuk. Ez idő elteltével egy fővegyértékgellé való kocsonyásodás állott . elő. Ha vízzel való mosássala formaldehidet 30 és a sósavat eltávolítjuk, s- utána szárítjuk, akkor bizonyos határig kocsonyásodó gell kapunk. 6. péld a. 20 g pektint 100 cm* olyan 20%-os íor-35 maldehidoldatban, amely 15% sósavat tartalmaz, feloldunk. A reakciós oldatot 14 órán; át 15 C°-on tartjuk. Ez idő elteltével teljesen oldhatatlan metílpektint kaptunk, ami alapos tisztítás után, hígított kénsavval *o való hevítésre, a száraz anyagra számított 3.11 %-nyi formaldehidet ad le. 7. p é 1 d a. 20 g pektint 100 cm3

vízben, illetve 40%os formaldehidben egy óráig 100 C°-ra he-45 vítünk. Formaldehiddel való kezelés nélkül az eredmény: Na-pektát-viszkózusság—0,28. Formaldehiddel való dolgozással: Na-pektá'tviszkózuss%=0,83. 8. p éld a. 50 20 g pektint 100 cms

vízben, illetve 40% formaldehidben 30 percig 80 C°-ra hevítünk. Formaldehiddel való kezelés nélkül az eredmény: Na-pektat-v<:szkózusság=0,30. Formaldehiddel való dolgozással: Na-pektátviszkózüsság=0,55. 9; p é 1 d a. 4 g pektinsavat 100 cm3

15%-os sósavban, formaldehid nélkül, illetve 20% formaldehiddel 20 percig 40 C°-ra melegítettünk. Formaldehid nélkül kezelés eredménye: Nia- eo paktat'Viszkózusság=0i52. Formaldehiddel való kezelésre: Na-pektát-viszkózusság= 0,84. 10. példa. 5 g pektint 100 cm3

8%-os sósavban, for- 65 maldehid nélkül, illetve 20% formaldehiddel feloldunk. A reakciós oldatot 96 órán át • 16 C°-on tartjuk. Az alkohollal kicsapott és tisztított készítmények a következő sajátságokat mutatták: 70 Formaldehid Kormalnélkttli dehiddplvató kezeléssel eleszterezési fok 40% 32% Na-pektát-viszkózusság 0,76 .2,29 Formaldehid a száraz anyagban . . . 0 3,07 % .75 Gelszilárdság cm vízoszlopban kifejezve. ' 0 30 A ge'.próbához szükséges főzést Stuewer, Beach és Olsen szerint 50% cukorral végeztük (Ind. Eng. Chem. Anal. 6. kötet, 143. old., so' .1934) és a- gelszilárdság mérését Tarr szerint (Ind. Eng. Chem. 18. kötet, 89. old., 1926). • - Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás nagyobb molekulasúlyú pektin- $5 anyagok előállítására, azzal jellemezve, hogy kisebb molekulasúlyú pektinanyagokat aldehiddel kondenzálunk.. _ 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli • módja, azzal jellemezve, hogy metilén- 90 pektinanyagok képzésére kondenzálószerként formaldehidet használunk. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azza'l jellemezve, hogy kontdenzálószerként formaldehildképző ve- 95 gyületeket, mint trioxi-metilént alkalmazunk. 4. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a vizes formaldehiddel megnedvesített pek- 100 tananyagokat a szobahőfoknáj magasabb hőmérsékleten szárítjuk. " 5. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli- módja, azzal jellemezve, hogy a