139189. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcsöves keverőkapcsolás

Megjelent 1949. évi január hó 3-án. MAGYAR SZABADALMI' Rl'Rrt8J(0 SZABADALMI LEÍRÁS 139189. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — P-10436. ALAPSZÁM. Kisütőosöves keverőkapcsolás. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég*» Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja: 1942. évi augusztus hó 5. Németalföldi elsőbbsége: 1941. éyi augusztus hó 8. A találmány keverőkapcstolás olyan ki­sütőcsővel, mely katódán és anódán kívül legalább 'egy %ácsot tartalmaz, melyre a ke­verendő rezgéseket vezetjük. 5 A találmány cóJja olyan keverőkapcsolás létesítése, amelyben a' lehető legkisebb kö­zépfrekvenciás zajfeszültség. létesül. A jelzett célt a találmány szerint azzal érjük ei, hogy az anóda az említett ráccsal, 10 legalábbisl a keverendő rezgések frekven­ciai számára, kicsiny impendancián át van összekötve. ' '' | ', Célszerű, ha a rácsnak olyan negatív potenciálja van, hogy rácsegyenáram lft egyetlen időpontban sem lép fel. A találmány egyik foganatosítási alakja szerint a középfrekvenciás rezgéseket az em­lített rács körébe iktatott, középfrekvenciás körből vételezzük el, mely esetben az anóda 20 és' a rács közé iktatott impedanciának a kö­zépfrekvenciás rezgések számára is.kicsiny értékűnek kell lennie. -A találmány további foganatosítási alakja szerint a ' középfrekvenciás rezgéseket az 25 anódkörbe iktatott, középfrekvenciás "körből vételezzük el, mely esetben az anóda és a rács közé iktatott impedanciának a közép­- frekvenciás rezgések s'zámára nagy érté­kűnek kell fennie, emellett célszerű, ha az 30 anódkörbe a keverendő rezgések számára nagy impedancia van beiktatva. Ez utóbbi esetben az anóda és a rács íközé itkatott impendanciát a közbenső frekven-35 40 ciás kör, melyből a. közbenső rezgéseket eívételezzük, alkothatja. A találmányt részletesebben a rajzon vázlatosan feltüntetett foganatosítás'i pél­dái kapcsán magyarázzuk meg. Háromsarkú csőnek keverő, csőként való alkalmazásakor tudvalevőleg olyan zajjel­arány mutatkozik, mely közelítően négysze­rese annak a zajjelaránynak, mely a csőnek erősítőként való alkalmazásakor jelentkezik. Ennek oka az, hogy a legkedvezőbb konver­ziós meredekség, mely elérhető, közelítően tö egynegyede a cső munkapontbeli meredek­ségének. Kétsarkú keverőcső a hangolókörök he­lyes méretezése esetén aránylag jelenté­kenyen kevesebb zajt ad. Ezt az 1. és 2. ábra kapcsán a következőképpen lehet meg­magyarázni: Az 1. ábra kétsarkú cső szokásos keverő­kapcsolását mutatja. Az (1) kétsarkú cső anódája és katódája között sbros kapcsolás­ban be van iktatva a vételezendő jelekre han­golt nagyfrekvenciás (2) kör, a helyi rezgé­sek (3) forrása és a középfrekvenciás (4) kör. A 2. ábra háromsarkú (5) cső keverőkap­csolását mutatja, melynél a (7) vezérlőrács 60 és a föld közé a nagyfrekvenciás (2) kör van beiktatva. A (6) katóda és a föld közötti öszekötővezeték »a helyi rezgések (3) forrá­sát tartalmazza, a (8) anóda pedig a közép­frekvenciás (4) körön és (7) telepen keresz- 65 tűi földelt. J0 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom