139189. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcsöves keverőkapcsolás
Megjelent 1949. évi január hó 3-án. MAGYAR SZABADALMI' Rl'Rrt8J(0 SZABADALMI LEÍRÁS 139189. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — P-10436. ALAPSZÁM. Kisütőosöves keverőkapcsolás. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég*» Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja: 1942. évi augusztus hó 5. Németalföldi elsőbbsége: 1941. éyi augusztus hó 8. A találmány keverőkapcstolás olyan kisütőcsővel, mely katódán és anódán kívül legalább 'egy %ácsot tartalmaz, melyre a keverendő rezgéseket vezetjük. 5 A találmány cóJja olyan keverőkapcsolás létesítése, amelyben a' lehető legkisebb középfrekvenciás zajfeszültség. létesül. A jelzett célt a találmány szerint azzal érjük ei, hogy az anóda az említett ráccsal, 10 legalábbisl a keverendő rezgések frekvenciai számára, kicsiny impendancián át van összekötve. ' '' | ', Célszerű, ha a rácsnak olyan negatív potenciálja van, hogy rácsegyenáram lft egyetlen időpontban sem lép fel. A találmány egyik foganatosítási alakja szerint a középfrekvenciás rezgéseket az említett rács körébe iktatott, középfrekvenciás körből vételezzük el, mely esetben az anóda 20 és' a rács közé iktatott impedanciának a középfrekvenciás rezgések számára is.kicsiny értékűnek kell lennie. -A találmány további foganatosítási alakja szerint a ' középfrekvenciás rezgéseket az 25 anódkörbe iktatott, középfrekvenciás "körből vételezzük el, mely esetben az anóda és a rács közé iktatott impedanciának a közép- frekvenciás rezgések s'zámára nagy értékűnek kell fennie, emellett célszerű, ha az 30 anódkörbe a keverendő rezgések számára nagy impedancia van beiktatva. Ez utóbbi esetben az anóda és a rács íközé itkatott impendanciát a közbenső frekven-35 40 ciás kör, melyből a. közbenső rezgéseket eívételezzük, alkothatja. A találmányt részletesebben a rajzon vázlatosan feltüntetett foganatosítás'i példái kapcsán magyarázzuk meg. Háromsarkú csőnek keverő, csőként való alkalmazásakor tudvalevőleg olyan zajjelarány mutatkozik, mely közelítően négyszerese annak a zajjelaránynak, mely a csőnek erősítőként való alkalmazásakor jelentkezik. Ennek oka az, hogy a legkedvezőbb konverziós meredekség, mely elérhető, közelítően tö egynegyede a cső munkapontbeli meredekségének. Kétsarkú keverőcső a hangolókörök helyes méretezése esetén aránylag jelentékenyen kevesebb zajt ad. Ezt az 1. és 2. ábra kapcsán a következőképpen lehet megmagyarázni: Az 1. ábra kétsarkú cső szokásos keverőkapcsolását mutatja. Az (1) kétsarkú cső anódája és katódája között sbros kapcsolásban be van iktatva a vételezendő jelekre hangolt nagyfrekvenciás (2) kör, a helyi rezgések (3) forrása és a középfrekvenciás (4) kör. A 2. ábra háromsarkú (5) cső keverőkapcsolását mutatja, melynél a (7) vezérlőrács 60 és a föld közé a nagyfrekvenciás (2) kör van beiktatva. A (6) katóda és a föld közötti öszekötővezeték »a helyi rezgések (3) forrását tartalmazza, a (8) anóda pedig a középfrekvenciás (4) körön és (7) telepen keresz- 65 tűi földelt. J0 55