139189. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcsöves keverőkapcsolás

2 139189. Az 1. ábra szerinti 'kapcsolás esetében a középfrekvenciás (4) kör, a nagyfrekvencijás (2) kör és a helyi rezgések (3) forrása vala­mennyien sorba vannak kapcsolva. A fel-5 lépő középfrekvenciás zajfeszültség a (3) forrás által szolgáltatott oszcillátorfeszült­séggel olyan nagyfrekvenciás zajfeszültsé­get ad, amelyet szekundér nagyfrekvenciás zajfeszültségnek nevezhetünk. Ez a szekun-10 dér nagyfrekvenciás zajfeszültség az oszcil­látorfeszültséggel olyan szekundér közép­frekvenciás feszültséget ad, mely a primer középfrekvenciás feszültséget gyengíti. A 2. ábra szerinti kapcsolás esetében az iö eredő középfrekvenciás zajfeszültségnek ez a csökkenése nem léphet fel, mivel a z anód­körben fellépő, szekundér nagyfrekvenciás zajáram nem folyik a nagyfrekvenciás (2) körön keresztül, tehát szekundér nagyfrek-20 venciás zajfeszültsépet nem idéz elő és en­nek folytán szekundér középfrekvenciás zaj­feszültséget sem idézhet elő. E tényt tekintetbe véve előnyösebb volna a kétsarkú keverés. Általunk végzett kisérle-25 tek azonban azt mutattak, hogy ketsarku ke­veres esetéhen olyan masocLK zajiorras van jeien, meiy háromsarkú csövei eiKeiumeto. hzt a második zajiorrast az anoda aual visszavert elektronok, alkotják, am&yek ket-30 sarkú csőnei a tertoitesLe terveteknek es ekként a zajteszultseget támogatják, három­sarkú cso es tehén azonban az anoda aital visszavert elektronokat a rács visszatartja, ha ennek negatív potenciálja öiegge nagy, 35 úgy hogy a visszavert elekuonok a rács es a katóaa kozott elhelyezkedő tertoltést nem érhetik el és ennek folytán a zajleszültséget nem támogathatják. A találmány azon a. felismerésen alapul, •to hogy a kétsarkú csővel valö'keverés és a háromsarkú csővel való keverés előnyeit egyesíthetjük és a két rendszer hátrányait kiküszöbölhetjük azzal, hogy . egy három­sarkú kéverőcsövet legalábbis a nagyfrek-45 venciás és helyileg létesített rezgések szá­mára kétsarkú csőként kapcsoljuk, még pe­dig akként, hogy olyan szekundér nagyfrek­venciás zajfeszültség, tehát szekundér közép­frekvenciás zajfeszültség is létesül, mely a 50 primer középfrekvenciás zajfeszültséget gyengíti. Ehhez gondoskodunk arról, hogy a sze­kundér nagyfrekvenciás zajáramot a nagy­frekvenciás körön vezessük át. Ez elvileg 55 kétféleképen történhetik, amit részletesebben • a 3. és 4. ábrán tüntettük fel, mely ábrák a találmány egy-egy foganatosítási példájának vázlatát mutatják. A 3. ábra háromsarkú (5) csövet mutat, ameiynél a" középfrekvenciás rezgéseket ko- 60 zepnekvenciás (4) korból veteieziuk el, ' meuy a nagyirekvenciás (2) körrel es a helyi rezgések (3) lorrasával soibaiktatottan a racskorben lekszik. A (8) anoda és a (/) rács közé (9) kondenzátor alakjában olyan ímpen- 65 dancia van beiktatva, mely mind a keverendő .rezgések, mind a középfrekvenciás rezgések számára is kicsiny értékű, az anódkor pedig olyan (IO) fojtócsévét tartalmaz, mely mind a keverendő rezgések, mind a kozépfrekven- 70 ciás rezgések számára is nagy impendanciát alkot. Ennek következtében a nagyfrekven­ciás és a középfrekvenciás rezgések kizáró- -lag a (9) kondenzátor, a (2) és a (4) körök, a (3) forrás és a cső katóda-anóda-tere által 75 alkotott körben lépnek fel, úgy hogy az egész nagyfrekvenciás és középfrekvenciás kor az 1. ábrán, feltüntetett egyenértékű. Ennek megfelelően az előbb ismertetett zaj­csökkenés itt is bekövetkezik. Az anóda ál- 80 tal visszavert elektronok okozta zajíeszült­ség azonban itt nem jelentkezik, ha az (5) racsot oiyan negatív potenciálon tartjuk, hogy rácsegyenaram nem lép tel. Ezt egyéb­ként ismeieiesen (ii) kondenzátorral athi- 85 dalt (i2) eiienáilás segélyével érhetjük el. A 3. ábra szerinti kapcsolás esetében tehát a keverőcsö a nagyfrekvenciás es a kozeplrek­venciás rezgések számára négysarkú cső­ként, az egyenleszültségek számara azonban 90 háromsarkú csőkent működik. A 4. ábrán látható kapcsolás estében a középfrekvenciás rezgéseket az (5) cső anód­kor é bői' vételezzük el, emellett a (8) anóda és a (7) rács közé (13) kondenzátor alakja- 95 ban olyan impedancia van beiktatva, mely a keverendő rezgések számára kicsiny ér­tékű, a középfrekvenciás rezgések számára azonban nagy értékű. Az , anódkor tartal­mazza továbbá a (14) fojtócsévét, mely a íoo keverendő rezgések számára nagy impedan­ciát alkot. Ennek következtében a szekundér nagyfrekvenciás zajáram a 2. ábra szerinti kapcsolástól eltérően a 4..ábra esetében a : (2) körön átfolyik, úgy hogy ebben a szekun- 105 dér nagyfrekvenciás zajfeszültség fellép, melynek következtében olyan szekundér kö­zépfrekvenciás zajfeszültség létesül, mely a már előbb jelzett módon a primer középfrek­venciás zajfeszültséget gyengíti. no A 3. ábra szerinti kapcsoláshoz hasonlóan a (7) rácsot a 4. ábra esetében is (11) kon­denzátorral áthidalt (12) ellenállás segélyével tartjuk negatív potenciálon. A találmány további foganatosítási példa- 115 ját az 5. ábra mutatja. Itt az anóda és a rács

Next

/
Oldalképek
Tartalom