139131. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas faülés járművekhez, különösen vasúti kocsikhoz

130131. 3 két helyen van rugalmas tartószerkezettel . eüátva, a találmány érteimében arróL is gondoskodtunk, hogy esetléges részarány -talán terhelés! vagy rugózás esetén a (13) 5 üléskeret az erők játékának megfelelően r 'zsutosan is beállhasson. Evégből a rugós tartószerkezetek mindegyikének (19) hídja és a (13) üTéskeret közé (34) csuklókat ik­' tattunk, amelyeknek tengelye a rugós 10 ágyazások/függőleges és' a jármű haladá­sának irányába' eső középsíkjaban helyez­kedik el. Hogy a rugós tartószerkezetek a (34) csukl'ó'k közének a (13) üléskeret ré­zsútos beállásával járó hosszváltozásai 15 okozta terhelések'alól mentesüljenek, a (13) üléskereten megerősített (35) fűteknek a (34) csuklókkal kapcsolódó (36) nyílása! hosszúkásak és így a (34) csuklók és a (35) nyílások viszonylagos 'eltolódását a rézs'u­* 20 tos beálláshoz szükséges; határok között le­hetővé teszik. A (13) üléskeret hátrésze és a kocsi­szekrény (37) válaszfala közé az ülés és1 a kocsiszekrény yisizonyíagos eimozdulásái-25 nak zajtalan és dörzsöJődésffientes biztosí­tása végett önmagában ismert golyós (38) támaszt iktattunk. A (13) ülésíkereten helyezkedik el a (39Í falécekből, kValakított ülésfelütet, amelynek 30 az ábrázolt példa'kénti kiviteli aíak esetén önmagában -ismert módon felcsapható (30) karfái vannak. A találmány szerinti faülés ábrázolt• pél­daként kivitePJ alakjának működésmódja a' 35 következő: Terheletlen állapotban az ülés a rajzon feltüntetett. helyzetet foglalja el, vagyis a - mozgó (17) tok, iüetőlég a (24) fedél a (14),. illetőleg (15) rúgó hatása alatt a hor-40 gonyzással megszabott felső szélső helyze­tükben vannak. Terheléskor elős'zör a (14) rúgó nyomódik össze, amíg a (22) fedél el nem éri ,a (27) fedelet és ezen meg nem fekszik. Ettől kezdve, további terhelés ese-45 tén a (15) rúgó is összenyomódik és ez az összenyomódás addig folytatódhatik, amíg a (21), (27) fedelek és a (29) híd egymáson rneg nem fekszenek. A terhe'.és' csökkené­sével a rúgójáték fordított sorrendben megy 50 végbe és. addig tarthat, amíg a horgony -zások a rugók további elmozdulásának gá­tat nem vetnek. Ha az ülés akár az ülésen elhelyezkedő személyek különböző súlya és viszonylagos 55 helyzete, akár a jármű haladásával járó lökések természete miatt részaránytalanul terhei'.ődik, az egyik rúgóa tartószerkezetet nagyobb terhelés éri, mint a másikat, úgy^ hogy ilyenkor a rugók, is különbözőképen nyomódnak össze. A merev (13) üléskeret 60 ez esetben a (34) csuklók és az ezekké! kapcsolódó hosszúkás (38) nyílások alkal­mazása folytán a rugók játékát szabadon , követi és a szükséghez képest rézsútosan áll be. .65 A 4. ábra szerinti példakénti kiviteli alak főleg abban küíönböz'ik az 1.—3.' ábrák sze­rintitől,, hogy a (14), (15) csavarrugók helyett kölcsönös helyzetükben tetszőleges és a rajzon fel nem tüntetett módon bizto- 70 sított (41) tányérrúgókat alkalmaztunk és ezzel lehetővé tettük, hogy. a találmány szerinti faülést oly1 vasúti kocsikba is be­építhessük, amelyeknél a (42) fűtőtestek az 1.—3. ábrák szerinti elrendezést nehpz- 75 késsé tennék. Amint a rajzon látható, a (20) talp ez, esetben nem a kocsiszekrény (16) padozatán, hanem az. ülés (43) bak­ján fekszik meg. További különbség az előző példakénti kiviteli alakhoz képest, 80 hogy a merev (13) üléskeret rézsútos be­állásának lehetőáégét biztosító (34) csuklók és hosszúkás (36) nyílások Helyett (44) tartóra támaszk/odó (45) éket alkalmaz­tunk. Ezek közül a (45) ék.a (351 fülön. 85 ia (44) tartó viszont a (19) híd lefelé nyúló (46) ágán hegesztéssel van megerősítve. A (44) tartó (47) támfelülete oly széles, hogy lehetővé teszi a (45) éknek a (13) üléske­ret rézsütos beállásával szükségessé vá'ó'90 viszonylagos elmozdulást. Végül más a merev (13) üléskeret .lehorgonyzása is, amenyiben a (24) csavar és a (26) anyák helyeit (48) fejesesavart alkalmaztunk, amely állíthatóság végett a. (19) hídon "a csuklósan rögzített (49) hüvely belső me­netével kapcsolódik. E megoldás előnye, hogy elmaradnak a (25) menet és a (23V fül nyílásának viszonylagos elmozdulásá­val járó' és az utánállíthatóságot .károsan l'H) befolyásoló' eset'eges kopások. A (41) tá­nyérrúgók alkalmazása folytán nincs szük­s'ég a (22) fedél (21) nyílására sem. Az 5. és 6. ábrán oly példakénti kiviteli alakot tüntetün'k fel, amelynél az üléskeret 105 és a rugaCmas tartószerkezetek, közé a ta­lálmány értelmében emélők-aros áttétel van iktatva, egyébként ez a példakénti kiviteli alak megegyezik az 1.—3. ábrák szerinti­vel. Az emelőkart U-alakban meghajlított U0 csuklós (50) rúd alkotja, amelynek (51) szárai a (34) csuk'ók közbeiktatásával a (13) üléskerethez csatlakoznak, középső (52) szakas'za viszont (53) csukló útján a helytálló (18) tok (54) karján van kikötve. IIÖ A terhelésnek a (13) üléskeretről az ülés

Next

/
Oldalképek
Tartalom