139131. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas faülés járművekhez, különösen vasúti kocsikhoz
2 139131. sát megengedő szerveket alkalmazunk. Evégből iaz ülésszerkezet és a rugalmas tartószerkezetek közé csuklócsapot és ezzel kapcsolódó hosszúkás nyílást 5 iktathatunk. Alkalmazhatunk azonban az üléskeret és a rugalmas tartószerkezetek közé iktatott éket, valamint ennek harántirányú elcs-usztathatóságát biztosító támfelületet is. Az ülés kényelmességét fokoz-10 hatjuk, ha a találmány értelmében a haladási irányra, harántirányú támaszkodást biztosító háttámiaszt alkalmazunk. Ennek az intézkedésnek különösen az üléskeret rézsútos beállása esetén van jelentősége, de 15 az ülésen elhelyezkedő személyre ható röperők kiegyensúlyozása szempontjából is fontos lehet. Cégszerű továbbá, ha az ülést , a találmány értelmében az ülés hátlapjának nyílásán át a hátlap mögé tolható egy 20 vagy több karfával látjuk el. Ilymódon ugyanis az ülés fekvőhellyé nemcsak egyszerűen, hanem előnyösen is átalakítható, amennyiben a karfák az ülés hátlapjából nem állnak ki és így a fekvő helyzetben 25 való elhelyezkedést nem zavarják. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány néhány pé'dakéntí kiviteli alakját tüntettük fel, nevezetesen: az 30 1. ábra a találmány szerinti rugalmas faülés egyik példaként! kiviteli a'akjának , részbeni keresztmetszete; a 2. ábra az 1. ábrának megfelelő, kisebb léptékű előlhézet: a •'15 3. ábra a 2. ábra III—III vonala menti metszet, nagyobb léptékben: a 4. ábra további példakénti kiviteli alaknak a 3. ábrához hasonlóan vett metszete: az 40 5. ábra más példakénti kiviteli a'ak részltének elölnézete:, a 6. ábra az 5. ábra szerinti példakénti kiviteli alak rugalmas tartószerkezetének felülnézete; a 45 7. ábra ismét más példakénti kivitel1 ; 1 alak" részben metszett oldalnézete; a 8. ábra a 7. ábra szerinti példakénti kivitöli alak rugalmas' tartószerkezetének fölüínézete az üléskeret elhagyásával: a, 50 9. ábra homorú hátlapú találmány szerinti felülés példakénti kiviteli alakjának elölnézete; a 10. ábra a 9. ábrának megfelelő1 fölül -nézet; a 55 11. ábra az ülés. hátlapja mögé tolható karfa példakénti kiviteli alakját kihúzott helyzetben oldalnézetben tünteti fel; végül 12. ábrán a 11. ábra szerinti karfa hát rátolt helyzetben látható. A rajzon azonos hivatkozási számok azo nos alkatrészeket jelölnek. AmCht az 1.—3. ábrákon látható, a ru galmas faülés. merev (13) üléskerete rú gózó ' szervek,' nevezetesen az ábrázol p'Idaként! kivite'Ji alak esetén külső (14 és belső (15) csavarrugók közbeiktatásává van a rajzon fel nem tüntetett kocsíszek rény (16)- padozatán1 ágyazva. Annak biz tosítása végett,, hogy az ülés a találmán; értelmében csak a kocsiszekrény (16) pa dözatának síkjára harántirányban, tehá lényegében csak a függőleges irányban vé gezhessen rugózó mozgást, a (14), (15 rugókat egymásban vezetett (17), (18 tokok veszik körül, amelyek közül a felse (17) tok a (13) üléskeretet ágyazó (19 h.íddaf van összekötve, az alsó (19) tol viszont a kocsiszekrény (16) padozatán támaszkodik. A külső (14) rúgó a helytálk alsö (18) tokot alul lezáró (20) talp és Í felső mozgó (17) tokot fölül lezáró, köze pén (21) nyílással ellátott (22) fedél közöt helyezkedik el és a (17), (18) tokokat i kölcsönös eltávolodás értelmében terheli Ennek legnagyobb mértékét az ábrázol' példakénti kiviteli alak esetén a (19) hídor csuklósan .ágyazott és a helytálló (18) to kon megerősített (23) füllel kapcsolódó (24 csavarnak a (23) fülön túlnyúló menete; (25) végén elhelyezett kettős (26) anyává állíthatjuk be. A belső (15) rúgó ,aM ugyancsak a (20) talpra támaszkodik, fölíi viszont a (27) fedél alsó oldalán fekszl meg. A (27) fedelet a rugók menetein belül elrendezett (28) csövet lezáró (29) hk. középső nyílásával kapcsolódó (30) csavai vezeti, amelynek a (27) fedél középső nyílásán túlnyúló menetes (31) végéri elhelyezett kettős' (32) anyával a (15) rúgó előfe szültségét szabályozhatjuk. A (21) nyílás biztosítja, hogy a (22), (27) fedelek a rú gózó játék közben egymáson megfekhessenek. Mind a (14), mind a (15) rúgó rúgó zásiával járó elmozdulások tehát csak a:egymásban elmozduló (17), (18) tokok,* va lamiriit a (14), (15) rúgok közös (33) közép vonala mentéri mehetnek végbe, mégpedic legfeljebb a (19) keret íehorgonyzásával valamint a (22), (27) fedelek és' a (29) híc egymáson valló megfekvésével megsza b-ott határok között. Minthogy az ábrázolt példakénti kivitel alak esetén a merev (13) üléskeret a 2 ábrán látható módon a rugózás síkjábar
