139093. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostok előállítására üvegből és más anyagokból

13905)3. ben a rosták ,a 'legkülönbözőbb irányban sokszorosan kihúzódniak. Emellett a rostok hullámokat, göndörödéseket és legkülön­bözőbb jellegű hurkokat alkotnak, melyek 5 egymás if ölé és egymásba nyúlnak és ha ia rostokat szalagra fektetjük, jól összefüggő, lágy és simulékony gyékényt iádnak. Mint már említettük, iá találmány értel­mében az anyagáramokat, illetve szálakat 10 olyan 'gázáramok ihatásának tesszük ki, melyek folytán a kiihúzott anyagáramokon, illetve szálakon, hosszuk különböző pont­jain vagy helyein, visszaforduló iránytörés keletkezik. E leírásban visszaforduló irány­]•"> törésen az anyagáramoik, illetve szálak irányának olyan megváltozását értjük, amikor az júj irány az eredetivel 90°-nál nagyobb szöget zár be. A kitűzött cél biztosítására az anyagára­it mokat, magas hőmérsékleten és igen híg­folyós állapotban vezetjük a gá záriamokba. Ha nem így járunk el, akkor pl. az anyag­áramok túlságosan alacsony hőmérséklet­tel juthatnak ia gázáramokha, melyek eze­•J"> ket túlságosan gyorsan lehűthetnék és az anyag ár amok megdermednének, amikor is a lebegő és korbácsoló mozgásoknak enge­delmeskednének ugyan, de nem húzódná­nak tovább ki. A korbácsoló mozgások és :->o hurokképződések szakasza a fúvató fúvó­kák alatt rendszerint körülbelül 5—7 cm hosszra terjed. Közönséges mészüveg ese tén a kedvező hőmérséklet kb.- 1300—1500 C° Olyan üvegnél, pl. ó'omüvegnél, mely-Bő nek olvadáspontja alacsonyabb, a megfe­lelő hőmérsékletek természetesen alacso­nyabbak. Mennél magasabb a hőmérséklet a lehetséges katárokon belül, annál fino­mabbra lehet az anyagáramokat a ko'rbá-ÍO csoló mozgásokkal kihúzni. A gyakorlat azt mutatja, hogy a tel ccsít­ményt a bevezetésben ismert eljáráshoz képest tizenkétszeresre és még. ezt megha­ladó mértékben fokozhatjuk, ha a talál­*5 mány szerint dolgosunk, míg a termelésre vonatkoztatva a fuviatőáramok gáz- (gőz-) fogyasztását egészen jelentékeny mérték­ben csökkentjük. Ezenkívül az ily módon előállított rostok lefektetéskor olyan gyé­*>o kényt adnak, mely a rostok minden irányú összefonódása és nemezelődése folytán hang- és 'hőszigetelésre különösen jól alkal­mas, jó összetartású és egyben nagy mér­tékben lágy és simulékony. 5') Különösen jó eredmények érhetők el, ha olyan gázáramokkal húzunk ki, melyek a fuvatófúvókákból hangsebességgel lépnek \i. A szóbanforgó jellegű eljárásoknál leg­többször két gázáramsort hegyes szögben t>o lefelé egymással szemben irányítunk és az ömlesztett vékony anyagánamokiat a gáz­áramokba, ezek metszési síkja táján vezet­jük. Ennél az elrendezésnél iaz anyagára­mok finom és gyors kihúzása szempontja- 05 ból lényeges, hogy a szomszédos gázára -mok között viszonylag nyugodt közbenső terek maradjanak. Ezekbe a közbenső terekbe a gázáramok maguk a környező légköri gázokat (levegő) beszívják. A be- :o szívott gázok elősegítik, hogy az anyag­áramok a gázáramokba lépjenek és hogy iazokat iá gázáramok megragadják. Ha ezt a rendszabályt nem alkalmazzuk, előfor­dulhat, hogy az anyagáramok a gázáramok 75 külső felületén fekve miaradniak anélkül, hogy azokba behatolnának. Ily módon azután egyes helyeken kis mennyiségű öm­lesztett anyag gyűlik össze, úgynevezett ömlesztékgyöngyöket kapunk, melyek ki- 80 huzatlanek maradnak és melyeket lecentri­fugálunk. A találmány szerinti eljárás magyaráza­tául a mellékelt rajz üvegrostok előállítá­sát célzó Ismert berendezésnek példaképen! 85 foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra az említett berendezés függőleges metszetét mutatja, a 2. ábnai részmetszet az üvegöimleszték­tartály kibocsátó nyílásán és az üvegára- ÍIO mok húzására való fúvógépen át, a ' 3. ábra azt szemlélteti, hogy a rostok »ír­ként képzőidnek» a gázáramok korbácsoló mozgásának hatására és pcd'g az ábra a rostok gyakorlati előállítási folyamatának <>r> fényképfelvételét részleges adja vissza. A (10) ömlesztőkemencében ömlesztett üveg (11) készlete vian; a kemence feneké­ben magas hőmérsékletekkel szemben el len álló fémből \iagy fémötvözetből készült ion kibocsátó (12) szájdiarab van elrendezve, melyc.t villamos áram átvezetésével # a kí­vánt hőmérsékletre hozunk. Az ömlesztett anyag szűk (13) szájnyílásokon át, melyek egy vagy több sorban a V-alakú kibocsátó 105 szájdariab fenekében vannak kialakítva, ki­folyik. A szájnyílásoktól csekély távolságra azok alatt a (15) fúvógép van elrendezve, melybe gőzt vagy más gázt nagy nyomás­nál vezetünk. A gőzfuvógépnek célszerűen no két sor (19) fúvókája van, melyek a közé­pen levő (17) hasíték két oldalán fekszenek, amikor is a hasítékon át az üvegáramok lefelé folynak. A (17) hasíték ellentétes ol­dalain k'alakított fúvókák célszerűen páro- 115 san egymással szemben fekszenek, úgy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom