139093. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostok előállítására üvegből és más anyagokból

1390Ö3. hogy mindegy'k fuvókiapárnak a függőle­geshez hegyefe szögben lefelé irányított gáz­ánamai egymással találkoznak és azután közös fuviatóáramot alkotnak. Mindegy'k r> fuvókasor fúvókái, mint már említettük, bi­zonyos távolságra vannak egymástól, avég­ből, hogy ezeken a közbenső tereken ia fú­vógépet környező légköri gázokat a meg­adott célra át lehessen szívatni. 10 A gázánamokat és az általuk kihúzott rostokat célszerűen az 1. ábrában szemlél­tetett alakú (20) akna veszi fel, mely gáz­áteresztő (22) szállítószalaghoz vezet, melyre a (23) rostok lefekszenek és gyé-15 kényt alkotoak. A szallítószialagnak a ros­tokat felvevő felső szakasza alatt a (25) szívóvezetékkel ellátott (24) szívószekrény van, mely a roistok lefekvését és ezekből gyékény képződését elősegíti. A (20) akna 20 hátfalába épített (27) szűrőberendezéssé! iá rostokra kenő-, bevonó- vagy kötőszerek vihetők fel. A rostoknak a találmány szerinti kihúzá­sát főképen a 3. ábra szemlélteti. Tisztább 25 ábrázolás céljából a korbácsoló mozgások körzetében csak néhány rost van (feltün­tetve, míg a valóságban nagyszámú ilyen rostot szorosan egymás mellett és egyide­jűleg állítunk elő. A szűk (13) szájnyílások­•S0 ból ömlesztett (35) üvegáramok a (15) fú­vógép fuvókáiból kilépő'gázáramokca foly­nak. Ez- üvegáramok közül egyet, a (35' • áramot közelebbről ismertetjük. Amikor a (35') áram: a fuvatóáraniokkal találkozik. 35 azok a (35') áram egy részét (36) hurokká húzzák lefelé. Egy és ugyanazon üveg­áramnak következő (37) részét a gázáram azonban nem befolyásolja azonos módon, hanem az egv másodperc végtelenül k's 40 törtrészén át valamivel nyugodtabb hely­zetben a fúvógép közelében marad. A (35) hurok előrehaladásakor annak mindkét ol­dalát nagy • finomságra -kihúzzuk. A (35) rosthurok kihúzásával egyidejűleg továbo •íö (38) hurkok és egy nagy (39) hurok kelet­kezhetnek, melyek mind a legkülönbözőbb húzóerők hatása alá jutnak és ily unódo.t egyidejűleg legnagyobb finomságra húzód­énak ki. A korbácsoló mozgások egész kör-50 zetében az összes üvegáramoknál egyidejű­leg ilyen 'hurokképződések és íhúzófolyama­tok, mennek végbe. Emellett az egyes üveg áramokat a korbácsoló vagy verdeső moz­gással nemcsak a kívánt finomságra húz­zuk ki, hanem azok összekuszálódnak és 55 egymással összefonódnak, úgyhogy a (221 szállítószalagon (1. ábra) gyékény kelet­kezik, melynek rostjai az eddig lehetséges­nél sokkal nagyobb mértékben számos kü­lönböző irányban nyúlnak, egymáson és 00 egymásban fekszenek és egymással neme­zelődnek. Aszerint, hogy unilyen gázáramoka t választunk, azok örvényeit és korbácsoló mozgásait úgy alakíthatjuk ki, hogy a 65 képződő rostok elszakíthatok és stapelros tok hosszával megegyező1 hosszra hozha­tók, ami néha 'kívánatos. A találmány értelmében üvegen kívül más olyan anyagok is alkalmazhatók, íme- 70 Ivek hevítéskor sűrűnlfolyóssá vagy visz­kózzá válnak és kihúzhatók, ha azokat ára­mok vagy sugarak alakjában gázáramokba vezetjük, és ezt követőleg lassanként meg­dermednek. Ilyen természetű anyagok pél- 75 dául üvegen kívül a legkülönbözőbb szil'­kátok, salakok, ásványok, melasz, cuklor, pecsétviasz, viaszok, gvanták-és gumi. I Szabadalmi igénypontok. 1. Eljárás rostok előállítására üvegből és 80 más anyagokbó1 , az N ilyen anyagok cseppfolyós anyagáratnainak fúvató gázáramok felhasználásával való kihú­zása útján, azzal jellemezve, hogy a ki-' húzáshoz elvan, örvénylő jellegű, azaz 85 különböző pontjain különböző sebes­ségű és irányú gázánamokat alkalma­zunk, melyek hatására az anvagáramok a kihúzás folyamán, hosszuk különböze pontjain vagy helye ki,, különféle irá- í>0 nyokban visszaforduló iránytörést vagv hurokképződést szenvednek. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás fog a na -tostási módja, azzal jellemezve, hogy a kihúzáshoz expandáló gőz áramait a!- <»5 kalrnazzuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont bál melyike szerint: eljárás foganatostási módja, az­zal jellemezve, hogy iá rostok kihúzá­sára hangsebességgel haladó gázáramo- K;O kat alkalmazunk. 4. Az 1—3. igénypont bármelyike szer'nd eljárás foganatostási módja, azzal jel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom