138930. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ellenállásillesztésre

138930. s mentén 'haladó szemlélőnek mutatkozó el­lenáHásviszonyokat ábrázolja. A 2a. ábrában a függőleges 0—oo ten­gely hullámellenállásokat, a vízszintes ten-5 gely pedig ± 90° között: fázisszögeket je­lez. A két tengely tnetszőpontja 0 fázis­szögű, (Z') nagyságú hullámellenállásnak felel meg, amely az 1. ábra szerinti veze­ték-két része hulláimellenállásiainak mértani 1.0 közénarányosávali egyenlő. A függőleges I tengely (Z,) pontja a vezeték első része I hullámellenállásárak felel meg, amely I könnyen kiszámítható a {10) és (11) vezé-I tők átmérőjének arányából A függőleges liö tengely (Z2) pontja a vezeték második ré­• szenek hullámellenállását jelzi, amely an­• naik feltételezése mellett, hogy JJ.2 =1, a H következő egyenletből adódik: ^H A diagram tengelyeinek metszó'pontjával ^B ábrázolt (Z') ellenállás nagyságát a követ­^H kező egyenlet határozza meg: W . P=Z.Í/pp = t^ (2) ^K Ebből nyilvánvaló, hogy a (Z1 ) és (Z2 ) ^B> hullámellenállások részarányos fekvésűck a ^r diagram tengelyének metszőpontjához. 1 Ezek a hullámellenállások a diagram füg­gőleges tengelyén jelennek meg, mert min­den veszteségnélküli vezeték és szűrő hul-30 lámellenállása tiszta ohmos ellenállás és az 1. ábra szerinti átvivővezetéket ilyen vesz­teségmélküli vezetéknek tekintjük. Valamely (Zj) ellenállást (Z2 ) hullámel­lenállású és beállítható villamos hosszú -35 ságú vezetékszakasszal egész sor ellenál­lásértékké áttételezhetünk. A (15) illesztő­szakasz tehát alkalmas arra, hogy a má­sodik vezetékrész (Z2 ) hullámellenállását az 'illesztőszakasz villamos hosszának meg-40 felelő értékkel áttételezze a (b—b) síkba. Az ílvmódon elérhető, áttételezett ellenál­f lásértékeket iá (C,) kör ábrázolja, amelyet [, a következő módon szerkesztünk meg: Í Az ellenálláskor egyik pontja minden 45 esetre a függőleges tengelv (Z'2 ) pontja. A (Ci) kör más'ik metszőpontját a függőleges I tengellyel a (Z3) ellenállás -határozza mw, amely ugyanúgy aránylik a (Z,) ellenál­;, • H^oz, mint a (Z2) ellenállás a (Z,) ellen­í 50 álláshoz. A (72 )<és (Za) pontok megadják a (C,) kör átmérőjét. A (15) illesztőszia­kasz villamos hosszát előnvösen úgy vá­lasztjuk meg, ihogv a (Z„) ellenállás a (Ct ) kör teljes vonallal rajzolt része mentén a 55 0 fázisszögű komplex (Z') ellenállása át­tételeződjék. Ezt az ellenállást a vízszintes tengelynek . a tengelyeik metszőpontjától jobbra eső ama pontja adja meg, amelyben a (Q) kör metszi a vízszintes tengelyt. A (14) lilesztőszakasz, amelynek (Z2 ) 60 hullámellenállása van, ugyanilyen módon áttételezheti az első vezetékrész (Zt ) hul­lámellenállását a második (C3 ) ellenállás­körrel meghatározott valamilyen . ellenál­lássá. Ennek a körnek a (Z,) és (Z4 ) pon- 65 tokkal meghatározott átmérője abból adó­dik, hogy a (Z4 ) ellenállás ugyanúgy aránylik a (Z?) ellenálláshoz, mint a (Zt ) ellenállás a (Z.,) ellenálláshoz. A (14) il­lesztőszakasz viiamos hosszát előnyösen ?J úgy választjuk meg, hogy a (Zx ) ellenál­lás a (C2 ) kör teljes vonalai rajzolt ré­sze mentén a—0 fázisszögű komplex (Z') ellenállássá áttételeződjék. Ezt az ellenál­lást a vízszintes tengelynek a tengelyek "5 metszőpontjától balra eső ama pontja adja meg, amelyben iá (C2 ) kör metszi a víz­szintes tengelyt. Ennek az ellenállásnak a nagysága azonos a második vezetékrész­nek a másik illesztőszakasszal áttételezett 80 ellenállása nagyságával, de fázisszöge el­lentétes a másik áttéte'ezett ellenállás fázis­szögével. Ez kielégíti a (14) és (15) -illesztő­szakaszoknak a (b—b) síkkal meghatáro­zott kölcsönös csatlakozási pontján fogana- 85 tosíta-ndó ellenállás-illesztés követelmé­nyét. A 2b. ábra a fenti ellenállásillesztés mel­lett- a két vezetékrész között bekövetkező ellenállásváltozásokat szemlélteti. Az ábra 90 görbéit ugyanúgy szerkesztettük meg, mint a 2a. ábra esetében: A nemvezető anyag­gá! töltött második vezetékrésznek (Z2 ) hullámellenállása van, amely az (a—a) sík­ban is jelentkezik. A vezetéknek ezt a pont- 95 ját a diagrammban az (a) pont jelzi. A (15) illesztőszakasz olymódon áttételez'i elzt a (Z2 ) ellenállást a (b—b) síkba, hogy ott 0 fázisszögű komplex (Z') ellenállás adódik. Ezt az áttételezési a (C,) körnek az (a) és 100 (b) pontok közötti, teljes vonallal rajzolt része ábrázolja. A (14) illesztőszakasz úgy áttételezi ezt a komplex ellenállást ac—c síkba, ho"-y ott a levegővel telt első vezeték­rész hullámellenállásával azonos ÍZ,) hul- 105 lámeüenállás jelenik meg. Ezt az áttételezési a (C2 ) kö r nek a (b) és fc) pontok közötti, tel­jes vonal'al rajzolt része ábrázó1 ia. A két vezetékrész (Z, ) és (7.) hullámellenállása! rendesen csak kis mértékben tárnék el e^v- 110 mástól, minek folvtán az fa), (b), (c) e'Vnál­lásháromsxöo- megközelítőleg egyen'őoldalú háromszöggé válik. Az (a), (c), (b) és (c).

Next

/
Oldalképek
Tartalom