138930. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ellenállásillesztésre
138930. (a), (b) szögek mindegyikének nagysága tehát 60 szögífok, vagyis 30 villamosíok. Ez azt jelenti, hogy a (14) és (15) illesztősziakaszok azonos villamashosszúságúak : és 5 villamos bosszúk az üzemi hullámhossz Ví2 része. A (15) illesztószaikasz villamos hosszát úgy is 'megválaszthatjuk, hogy ez az illesztőszakasz a (Z2 ) hullámellenállást — 0 10 fázisszőgű, komplex <(Z') ellenállássá áttételezze, amelyet ia vízszintes tengelynek a tengelyek metszó'pontjától balra eső amia pontja ad meg, amelyben ia (C,) kör metszi ia vízszintes tengelyt. A (15) illesztő-15 szakasz ehhez szükséges villamos hossza az üzem: hullámhossz s /i2 része. Ez esetben természetesen a (14) illesztőszakasznak is ugyanilyen villamos hossza van és ez az illesztó'szakasz a —0 fázisszőgű 20 (Z') ellenállást a (C2 ) kör mentén a \Z1 ) ellenállássá áttételezi. A (Ci) és (C) • ellenállásköröket más módon is meghatározhatjuk. Vegyük pl. a (C,) kört. Ennek (Z2 ) pontját a második 25 vezetékrész hullámellenállása határozza meg és a kör átmérőiének megállapítása végett (Z ) pontját kell megikeresnünk. Kimutatható, hogy a (15) illesztőszakasz módjána kialakított ellenállástranszformá-30 tor, amelvnek (Z,) hullámellenállása és az üzemi hullámhossz negyedrészével egyenlő yillam.os hossza van, a {ZA e'lenállást a következő egyenlet szerint áttételezi a (Z3 ) ellenállássá: 35 Zi==/% (3) Minthogy a (Zi) és (Z,) értékek ismeretesek, •felszámíthatjuk a (Z3) értéket. A 3. ábra szerinti, levegővel telt csővezetéknek két, egymással derékszöget alkotó to (20) és (21) része van. A csővezeték törési pontján az itt különben bekövetkező hullám visszaverődés elkerülése végett nemvezető anyagbó'j készült 2. hasáb van. A hasáb olda'ain is bekövetkezik azonban 45 bizonyos fokú 'hullámvisszaverődés és ezt úev küszöböljük ki, hogy a hasáb mindkét o'dalán az 1. ábra szerinti (14) és (15) illesztőiszakszoknak megfelelően kialakított (24). (25) és (26), (27) illesztőszakaszokat 50 alkalmaztunk. A 4. ábra elektromágneses hullámok irányított kisugárzásária való. parabola alakú (30) sugárvetővel felszerelt berendezést szemléltet', amelyet nemve^ető anvagból 55 készü1 t (40) bura'véd a légiköri befolyásoktó'. HiillámvUszí'.vei-őrips^v e'kerülése védett 13 bura belső és külső olda'án két-két (41), (42) és (43), (44) illeszíőszakaszból összetett illesztőberendezést alkalmaztunk. Minthogy a (42) és (44) rétegek a (40) bu- 60 rával azonos anyagból vannak, az egész berendezést egy dánabból' készíthetjük, miim'ellett a szükséges (41) és (43) légréseket (45) köztartókkal biztosíthatjuk. Az ábrázolt kiviteli példákban a talál- 65 mány szerinti illesztó'berendezés' elektromágneses hullámok terjedésű pályájának két olyan része közötti ellenállásillesztésre hivatott, amely részeknek azonos mágneses átbocsátóképessége, de különböző di- 70 elektromos állandója van. A találmányt természetesen ugyanilyen előnyösen alkalmazhatjuk terjedési pálya olyan részeinek t •kölcsönös 'illinsztésére, amelyek mágneses J átbocsátó képességűikben, vagy pedig mind 75| dielektromos állandójukban, mind mágne- 1 ses átbocsátóképességükben különböznek M egymástól. U A találmány szerinti berendezés legjelen- B tősebb előnyei abban vannak, hogy teljes sH hossza, amely az üzemi hullámhossznak fl megközelítőleg V« része, lényegesen kisebb H a fokoziatos keresztmetszetcsökkenésen ^ alapuló ismert illesztőberendezések hosszá- M Tiál és hogy a berendezés feleslegessé teszi SM pontosan előírt dielektromos és mágneses • tulajdonságokkal rendelkező további nem- TM vezető anyag "alkalmazását. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés elektromágneses hullámok 90 terjedési pályájának két különböző, dielektromos, vagy mágneses, vagy dielektromos és mágneses tulajdonságokkal rendelkező része közötti ellenállásillesztésre, jellemezve a terjedési pálya 95 két említett része közé egymást követőleg beiktatott két, egyforma keresztmetszetű illesztőszakasszal, amelyek közül az egyik végével a terjedési pálya első részéhez csatlakozó első 100 illesztőszakasz dielektromos és mágneses tulajdonságai megegyeznek a terjedési pálya második részének dielektromos és mágneses tulajdonságaival, imimellett ez az illesztőszakasz valamely 105 a terjedési pálya üzemi hullámhosszkörzetén belüli hullámhosszal kapcsolalatban olyan villamos hosszal rendelkezik, amely a terjedési 'pálva e'ső .része huüámellen'á'lfisánjak az illesztős-nakasz 110 másik végére a terjedési pálva két része hullámellenállásának mértani középarányosával egyenlő abszolút értékű komplex ellenállásként való áttételezé-i
