138929. lajstromszámú szabadalom • Berendezés járműnek előírt útiránytól való eltérése jelzésére
138929. rinti berendezés kiviteli példájának kapcsolási vázlata, a 2—4. ábrák az 1. ábra szerinti berendezés működési módját szemléltető diagrammok, az 5—7. ábrák a béren-5 dezéssel szolgáltatott jelzéseket mutatnak, a 8. ábra a berendezés más kiyiteli példájának kapcsolási vázlata, a 9. ábra e berendezéssel szolgáltatott jelzést mutat, a 10. ábra a berendezés további kiviteli példájának 10 kapcsolási vázlata, all. ábra e berendezés sugárzási jellemzékét szemlélteti,, a 12—14. ábrák pedig az utóbb említett berendezéssel • szolgáltatott jelzéseket ábrázolnak. Az 1. ábra széf inti berendezést rögzített 15 helyű (10) adóállomás és a járművön, pl. repülőgépen elrendezett (11) vevőállomás alkotja. A (10) adóállomásnak az előírt útirány egy-egy oldalán haladó és egymást az útirány mentén átlapoló két olyan irányított, 20 modulált jelsugár létesítésére alkalmas szervei vannak, amely sugarak moduláló jelei fázisukban különböznek egymástól. Ezekhez a szervekhez két (15), (16) irányiantenna, (17) adó, valamint moduláló jelforrást alkotó 25 olyan (18) impulzuskeltő tartozik, amely célszerűen rövid időtartamú és aránylag ' nagy időközökben ismétlődő impulzusokat létesít. Az impulzusok időtartama például 10 ezredmásodperc lehet és az impulzuskeltő 30 másodpercenként 1000 impulzust létesíthet. Az impulzuskeltővel két olyan késleltető (20) és (19) műhálózat áll összeköttetésben, amelynek késleltetési ideje 20, illetőleg 4 ezredmásodperc. Ezek az egymással sorba-35 kapcsolt késleltető műhálózatok a rögzített (22), (23) érintkezőkből és a mozgatható (24) érintkezőből összetett (21) kapcsoló útján egymással váltakozva kapcsolhatók Össze a (17) adóval. A rögzített (26), (27) 40 érintkezőkből és a mozgatható (28) érintkezőből összetett, a (17) adó és a (15), (16) irányantennák közé beiktatott (25) kaocsoló lehetővé teszi a különböző késleltetésű moduláló jelekkel modulált két ielsugár egy-45 mássail váltakozó kisugárzását. A (21) és (25) kapcsolókat az időszakos működésű (30) áramforrással táplált (29) elektromágnes közösen működteti. Ä (10) adóállomásnak továbbá a (15) és 50 (16) antennákkal kisugárzót jelsupara modulációs összetevőivel megbatározott fázisviszonyban álló együtt járató jelek kisugárzására alkalmas szervei is vannak.. Ezeket nem Iránvított (31). (32) an+ennarendszer, 55 (33) adó és evvel a rögzített (37), (381 érint, kp-'.őkből és a 'mozo-atbató (36) érintkezőbő! összetett (35) kancsoló Vit ián összekötött együttjáró (.34) impulzuskeltő alkotja. Az evvel az impulzuskeltővel létesített impulzusok ugyanolyan időközökben ismétlődnek, mint 60 a' (18) impulzuskeltő impulzusai, de időtartamuk" kisebb ezek időtartamánál, mégpedig például két ezredmásodperc. A (34) impul-. zuskeltő a (18) impulzuskeltővel is összeköttetésben áll. Az együttjárató impulzusokat 65 • a (35) kapcsoló (38) érintkezőjén át a (17) adóhoz lehet vezetni, hogy járulékosan modulálják a (15), (16) antennákkal kisugárzott jelsugarakat. Ez esetben feleslegessé válik a (33) adó és a (31), (32) antennarendszer. 70 A (11) vevőállomást (39) antenna^ (40) keverőf okozat, közbensőfrekvenciás (41) erősítő és demodulator, kisfrekvenciás (42) erősítő és ehhez csatlakozó, függőleges és vízszintes kitérítőeíektrodák\kal rendelkező 75 (43) katódsugárcső alkotja. A függőleges • kitérítőelektródák a (42) erősítőhöz csatlakoznak, a vízszintes kitérítőelektródák pedig kitérítőfeszültséget szolgáltató (44) feszültségforrással állnak összeköttetésben, 80 amely a (41) demodulátorral összekötött egvüttjánatóiszerveket tartalmaz. A berendezés működési módját a 2—4. ábrák nyomán ismertetjük. Tegyük fel, hogy •; a (35), (21) és (25) kapcsolók mozgatható 85 érintkezője a rögzített (37), (23) és (27) érintkezőkkel1 érintkezik. A (34) impulzuskeltő a to időpontban (A) impulzust liétesíí,. amely modulálja a (33) adóval létesített és a (31), (32) antennarendszerhez vezetett vivő- 90 rezgést. Az (A) impulzus ezen felül a (18) iirmu!zi.i=ke1tőbe-is elmt és ezt (B) impulzus létesítésére készteti. Ez az imnulzus a késleltető (20) műhálózaton át a (C) görbéből kitűnő időbeli to—ti késleltetéssel jut el a (17) 95 adóba és ott modulálja az, evvel létesített és a (16) antennához vezetett vivőrezgést. A (15) és (16) anetennáknak a 3. ábrán látható, az előírt (K) útirány két oldalán levő 'és egy. mást az említett útirány mentén átlapoló (I) too és (H) irányjellemzékük van. Az előbb ismertetett folyamat néhány ismétlődése után a (29) elektromágnes az időszakosan működő (30) áramforrás hatására átállítja (21) és (25) kapcsolókat úgy, hogy 105 ezeknek mozgatható érintkezője most a rögzített (22) és (26) érintkezőkkel jut érintkezésbe. Ennek megtörténte után a (17) adó a (18) impulzuskeltő mod^áló impulzusait mindkét sorbakapcsolt (20) és (19) mííháló- .110 zaton át kaoia. Minthogy a járulékos késleltető (19) műhálózattal előidézett késleltetés kissé rövidebb az impulzusok időtartamánál, a mindkét műhálózattal késleltetett impulzus a (D) görbéből kitűnő to—Í2 időszakkal ma- 115 rad dl a (34) impulzuskeltő együttjárató im-
