138917. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tér pásztázására
138917. 7 térő amplitúdójú rezgésekkel való gerjesztésére érvényes, feltéve, hogy az egymással szomszédos antennáknak az antennarendszer közepétől számított párjait ger-5 jesztő rezgések egyforma amplitudójúak. Az 5. ábra 16—21 antennákból összetett ilyen 10' antennarendszert szemléltet. A 15 egyenletnek az 5. ábra szerinti antennarendszerre vonatkozó rajzos megoldását a 10 6. ábra D' görbéje alkotja, ennek az ábrának az F', G' és H' görbéi pedig a 10' an-3TC tennarendszernek az wh t nagyság TC, „-, 2x Li értékeihez tartozó irányjellemzékeit ábrázolják. A 2. és 6. ábra görbéinek összelő hasonlítása azt mutatja, hogy egv antennának az antennarendszerhez váló hozzáadása kisisé élesebben összpontosítja a fősugárzást, azonban eggyel növeli a kis melléksugárzások számát. 20 A 7. ábra szerinti 10" antennarendszer csak abban különbözik az. 5. ábra szerintitől, Hogy a 16—21 foantennák mögött negyedhullámhossznyi távolságban elrendezett 22—'27 segédantennákat tartalmaz. A 25 segédantennákat ger'jesztő jelek a megfelelő főantennákat gerjesztő jelekkel azonos frekvencia íúiak, de fázisban -90°-kai különböznek tőlük. Ennek az antennának az irány jellemzékét ugyanavval a rajzos eljá-30 rássál határozhatjuk meg, mint azét, amelyre a 3. ábra vonatkozik, amennyiben wh t nagyság valamely értékéhez tartozó irányjeilemzéket két 'egymás mögött levő antenna, pl. a 16, 22 antennapár irány-35 jellemzőkével helyesbítjük. Ennek az antennapárnak a pár mindkét antennáját tartalmazó síkban adott .irányegyütthatóját ia következő egyenlet határozza meg: c = 2 cos 1^ (sin a — 1) I (16) io Ezt az együtthatót felrajzoljuk a 8. ábra L görbéje alakjában és felhasználjuk az F", G" és H" görbék megszerkesztésére, amelyeik a 10" antennarendszernek laz <oh t 3 nagyság TC, - w és 2 TU értékeihez tartozó 45 teljes irányjeilemzéket ábrázolják. Abból a tényből,, hogy ezek a görbék az 5. ábra szerinti antennarendszer irányjellemzéké-» nek csak egyik felét ábrázoló F', G' és H' görbéikkel ellentétben iá 7. ábra szerinti an-50 tennarendjszer teljes irányjeilemzéket ábrázolják, kitűnik, hogy a 22—27. segédantennák a 10" .antennarendszerrel kisugár.zott energiát egy irányban összpontosítják. A 9. ábra szerinti 10'" antennarendszer 55 csak abban különbözik az 5. ábra szerintitől, hogy a 16—21 antennák négyedhullámhossznyi közökben vannak. Ha az egyes antennákat ugyanolyan frekvenciájú jelek gerjesztik, mint az 5. ábra szerinti antennarendszer megfelelő antennáit, akkor a 60 10. ábra D' görbéje megfelel a 6. ábra azonos jelzésű görbéjének és a (15) egyenletnek a 10"' antennarendszerre vonatkozó rajzos megoldását ábrázolja. A 10. ábrának az R, R', R" és R'" körök segítségé- 65 vei rajzolt F'", M, N és H'" gérbéi a 10'" antennarendszernek az a>\ t nagyság T: --T-, -;.-- és 2 ír értékeihez tartozó irányjel-3 3 lemzékei egyik felét ábrázolják. Ezekből a görbékből kitűnik, hogy az antennák közei- 70 nek csökkentése lényegesen befolyásolja iá fősugárzás alakját-, ínég ped'g általában szélesebbé teszi azt. Az antennaközöket természetesen akár úgy csökkenthetjük, , hogy az antennákhoz vezetett jelek alap- 75 frekvenciájának megtartása mellett megváltoztathatjuk az antennák kölcsönös térbeli távolságát, akár pedig úgy, hogy az antennák kölcsönös térbeli távolságát változatlanul hagyva megváltoztatjuk az em- 80 Sített alapfrekvenciát. A 11. ábra szerinti 10"" antennarendszer abban különbözik az 5. ábra szerintitől, hogy a 16—21 antennáik közei 3 / 4 hullámhossz nagyságúak. Az erre az antenna- 85 rendszerre vonatkozó 12. ábra D' görbéje azonos a 6. ábra D' görbéjével, amiből kitűnik, hogy a 10"" antennarendszer antennáihoz vezetett jelek ugyanolyan frekvenciájúak, mint az 5. ábra szerinti 10' an- 90 tennarendszer megfelelő antennáihoz veze- ' tett jelek. Az F"", G"" és H"" görbék a 10"" antennarendszernek az wh t nagyság TU, ~ és 2TT értékeihez tartozó irányjel-Ci lemzékei egyik íelét ábrázolják. Az E se- 95 Ó TT * gédkör sugarának nagysága 2TT a = -^. Az F"" görbe azt mutatja, hogy az antennák közeinek /növelése következtében a pásztázási időszak egyik részében két fősugárzás van jelein. Az antennaközök említett 100 növelésével növelhetjük ugyan a fősugár élességét, de evvel az előnnyel szembenáll az a hátrány, amelyet a második fősugárzás keletkezése jelent. Bizonyos esetekben kívánatos lehet a io5 itneléksugárzások teljes elnyomása. Ezt a találmány szerinti berendezéssel könnyen elérhetjük úgy, hogy kellő számú antennát és segédantennát alkalmazunk és az anten-
