138917. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tér pásztázására
6 138917. pásztázó mozgást végez. Ha a 11 —— 15 anten-' nákat eszményi pontantennáknak tekintjük, akkor az F, G és H görbék, mint emiitettük, az antennarendszernek az antennákat egy-5 mással összekötő egyenest tartalmazó síkokban adott irányjellemzékét ábrázolják. Ha azonban az antennáknak isaját irányjellemzékük van, akkor az említett görbék' kel. ábrázolt irányjellemzék csak egy síkra, 10 pl. iá vízszintes síkra nézve érvényes. Ha az antennarendszer irányjellemzékének rajzos meghatározására való ismertetett eljárást saját, egymás közt egyfprma irányjellemzékű antennákból összetett an-15 tennarendszerre kívánjuk alkalmazni, iákkor nem kell mást tennünk, minthogy az egyes antennákat úgy tekintsük, mintha a kérdéses síkban nem volna saját irányjeilemzékük és az antennarendszer így meg-20 határozott irányjellemzékét azután helyesbítsük az egyes antennáknak az ebben a síkban adott iranyegyütthatója szerint. A 3. ábra ezt az 1. ábra szerinti, függőleges dipolantennákból összetett antennarend-25 szerrel kapcsolatban szemlélteti, mimellett 3TC feltételeztük, hogy az n>h t = -— értékhez tartozó irányjellemzékét az antennákat tartalmazó függőleges síkban kell meghatározni. Ennek az- irányjellemzéknek tehát az 30 esetben, ha eltekintenénk az egyes antennák saját irányjellemzékétől, a második ábra G gör'béjével szemléltetett alakja volna. Mint ismeretes, a függőleges dipolantennának a függőleges síkban érvénye-35 sülő iranyegyütthatója megközelítőleg cos értékű és így ennek a nagyságnak a . különböző a szögekhez tartozó értékeit felrajzolva megkapjuk a 3. ábra I görbéjét. Az a szög valamely adott nagyságához 40 tartozó, a 2. ábna G görbéjének " egyik pontján adódó amplitúdót azután megszorozzuk az egyes antennák irányegyütthatójával és így megkapjuk a keresett irányjellemzéknek az ehhez az a szöghöz 45 tartozó pontját. A 3. ábra ilymódon szerkesztett K görbéje tehát a valamely vízszintejs egyenes mentén elrendezett függőleges dipolantennákból összetett 10 antennarendszernek a függőleges síkban 50 adódó irányjellemzékét ábrázolja. Feljebb megállapítottuk, hogy a 2. ábra D görbéje modulált amplitúdójú vivőhullám burkológörbéjét alkotja. Ha a .10 antennarendszer összes antennáival kisugár-55 zott energiát az adott fáziskülönbségek megtartásával összesítenénk és lengéisíró függőleges kitérítőelektródáihoz vezetnénk, a lengésíró képernyőjén túlmodulált vivőhullámnak a 4. ábra szerinti képét kapnánk. Ha már most véges számú anten- HO nából összetett antennarendszer általános esetét tekintjük, akkor a (13) egyenletből következik, hogy páratlan (n) számú antennát tartalmazó . ilyen antennarendszer irányjellemzékét a következő egyenlet hatá- 65 rozza meg: m = m'< e = E [K0 -\- 1 > Km cos m (wh t -fm = f -)- 2nr acos a)] cos «>a t " . (14) ebben Ku és Km olyan állandók, amelyeknek nagysága az antennák gerjesztésének 70 amplitúdójától függ (nagyságuk 1,-ha az összes antennákat azonos amplitúdóval gerjesztjük), (m) ia sor tagjának száma és , n —1 m =-2 A kis mellékisugárzások amplitúdóját a 75 fősugárzás legnagyobb erősségének kárára csökkenthetjük olyképen, hogy az egyes antennákat egymástól eltérő amplitúdójú rezgésekkel gerjesztjük. A (14) egyenlet erre az qsetre is érvényes, feltételezve, 80 hogy az egymással szomszédos antennáknak a középső antennától számított párjait gerjesztő rezgések egyforma amplitúdójúak. Hasonló módon kimutatható, hogy azo- : nois amplitúdójú Rezgésekkel gerjesztett hát 85 antennából összetett antennarendszer irányjellemzékét a következő egyenlet fejezi ki: e = E [2 cos (wjj t -)- 2TC a cos a) -f-3 -f- 2 cos - ( w |, t -f- 2~ a cos «) -f-4~ 2 cos — (wj, t ~f- 2~ a cos a)] cos <')c t (15) 90 Ebből az egyenletből következik, hogy páros (n) számú antennát tartalmazó antennarendszer irányjellemzékének általános egyenlete a -következő: e = E 2 r~~ Km cos i£iL_y (tótl t + 95 / m=I ' A , -j- 2TZ - cos a) l> cos toc t (15a) Ebben Km olyan állandó, amelynek nagysága az antennák gerjesztésének amplitúdójától függ, (m) a |Sor tagjának száma i • n ésm =-. 100 A (15a) egyenlet az antennáknak mind egyforma amplitúdójú, mind egymástól el-