138917. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tér pásztázására

6 138917. pásztázó mozgást végez. Ha a 11 —— 15 anten-' nákat eszményi pontantennáknak tekintjük, akkor az F, G és H görbék, mint emiitettük, az antennarendszernek az antennákat egy-5 mással összekötő egyenest tartalmazó sí­kokban adott irányjellemzékét ábrázolják. Ha azonban az antennáknak isaját irány­jellemzékük van, akkor az említett görbék­' kel. ábrázolt irányjellemzék csak egy síkra, 10 pl. iá vízszintes síkra nézve érvényes. Ha az antennarendszer irányjellemzéké­nek rajzos meghatározására való ismer­tetett eljárást saját, egymás közt egyfprma irányjellemzékű antennákból összetett an-15 tennarendszerre kívánjuk alkalmazni, iákkor nem kell mást tennünk, minthogy az egyes antennákat úgy tekintsük, mintha a kérdéses síkban nem volna saját irány­jeilemzékük és az antennarendszer így meg-20 határozott irányjellemzékét azután helyes­bítsük az egyes antennáknak az ebben a síkban adott iranyegyütthatója szerint. A 3. ábra ezt az 1. ábra szerinti, függőleges dipolantennákból összetett antennarend-25 szerrel kapcsolatban szemlélteti, mimellett 3TC feltételeztük, hogy az n>h t = -— értékhez tartozó irányjellemzékét az antennákat tar­talmazó függőleges síkban kell meghatá­rozni. Ennek az- irányjellemzéknek tehát az 30 esetben, ha eltekintenénk az egyes anten­nák saját irányjellemzékétől, a második ábra G gör'béjével szemléltetett alakja volna. Mint ismeretes, a függőleges dipol­antennának a függőleges síkban érvénye-35 sülő iranyegyütthatója megközelítőleg cos értékű és így ennek a nagyságnak a . kü­lönböző a szögekhez tartozó értékeit fel­rajzolva megkapjuk a 3. ábra I görbéjét. Az a szög valamely adott nagyságához 40 tartozó, a 2. ábna G görbéjének " egyik pontján adódó amplitúdót azután meg­szorozzuk az egyes antennák irányegyütt­hatójával és így megkapjuk a keresett irányjellemzéknek az ehhez az a szöghöz 45 tartozó pontját. A 3. ábra ilymódon szer­kesztett K görbéje tehát a valamely víz­szintejs egyenes mentén elrendezett függő­leges dipolantennákból összetett 10 an­tennarendszernek a függőleges síkban 50 adódó irányjellemzékét ábrázolja. Feljebb megállapítottuk, hogy a 2. ábra D görbéje modulált amplitúdójú vivőhul­lám burkológörbéjét alkotja. Ha a .10 an­tennarendszer összes antennáival kisugár-55 zott energiát az adott fáziskülönbségek megtartásával összesítenénk és lengéisíró függőleges kitérítőelektródáihoz vezet­nénk, a lengésíró képernyőjén túlmodulált vivőhullámnak a 4. ábra szerinti képét kapnánk. Ha már most véges számú anten- HO nából összetett antennarendszer általános esetét tekintjük, akkor a (13) egyenletből következik, hogy páratlan (n) számú an­tennát tartalmazó . ilyen antennarendszer irányjellemzékét a következő egyenlet hatá- 65 rozza meg: m = m'< e = E [K0 -\- 1 > Km cos m (wh t -f­m = f -)- 2nr acos a)] cos «>a t " . (14) ebben Ku és Km olyan állandók, amelyek­nek nagysága az antennák gerjesztésének 70 amplitúdójától függ (nagyságuk 1,-ha az összes antennákat azonos amplitúdóval gerjesztjük), (m) ia sor tagjának száma és , n —1 m =-2 ­A kis mellékisugárzások amplitúdóját a 75 fősugárzás legnagyobb erősségének kárára csökkenthetjük olyképen, hogy az egyes antennákat egymástól eltérő amplitúdójú rezgésekkel gerjesztjük. A (14) egyenlet erre az qsetre is érvényes, feltételezve, 80 hogy az egymással szomszédos antennák­nak a középső antennától számított párjait gerjesztő rezgések egyforma amplitúdójúak. Hasonló módon kimutatható, hogy azo- : nois amplitúdójú Rezgésekkel gerjesztett hát 85 antennából összetett antennarendszer irány­jellemzékét a következő egyenlet fejezi ki: e = E [2 cos (wjj t -)- 2TC a cos a) -f-3 -f- 2 cos - ( w |, t -f- 2~ a cos «) -f-4~ 2 cos — (wj, t ~f- 2~ a cos a)] cos <')c t (15) 90 Ebből az egyenletből következik, hogy páros (n) számú antennát tartalmazó an­tennarendszer irányjellemzékének általános egyenlete a -következő: e = E 2 r~~ Km cos i£iL_y (tótl t + 95 / m=I ' A , -j- 2TZ - cos a) l> cos toc t (15a) Ebben Km olyan állandó, amelynek nagy­sága az antennák gerjesztésének ampli­túdójától függ, (m) a |Sor tagjának száma i • n ésm =-. 100 A (15a) egyenlet az antennáknak mind egyforma amplitúdójú, mind egymástól el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom