138910. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó berendezéssel kapcsolatos berendezés az átvitt jelek erősségétől függő szabályozó feszültség létesítésére
138910. 3 és ezért nem szorulnak részletesebb ismertetésire. Röviden megemlítjük, hogy ia (11). (12) antennaelrendezéssel vett távolbalátójeleket a •nagyfrekvenciás (10) erősítő ímeg-5 erősíti és a (13) rezgéskeltő-modülátor közbensőfrekvenciásjlelekké változtatja át, amelyeket a (14) erősítő, megerősít és a (15) demodulator demodulál. Az együtlt járató jelösszetevőket és kép jeiösszetev őket 10 tartalmazó modulációs összetevőket a (16 egység erősítője megerősíti1 és, a (17) cső vezérlőelektródájához továbbítja, amely a képjelösszetevőktől függően változtatja a katódsugár erősségét, azaz a sugárral 15 a képernyőn létesített világítópont fényességét A (18) készülékben a képjelösszetevőiktől elválasztott együttjárató jelösszetevők a (19) és (20) rezgéskeltőlknek iaz adóberendezés imegfelelő rezgéskeltőivel való 20 együtt járatásiáról gondoskodinak. Ezek a rezgéskeltők fűrés'zfogalakú lefolyású feszültségeket létesítenek, amelyek iá katódsugarat a Ikítérítőcsévék segítségével két, egymásra ímeirőleges irányban térítik ki. 25 A (16) egységben létesített árnyalatszabályozó feszültség a' (10), 1(13) és (14) egvségek közül egynek vagy többnek az erő-» sütési fokát úgy szabályozza, hogy a (15) demodulator beimenőfeszültsége a vett jel 30 erősségének lényeges változása esetén is csak szűk határok között változzék. A gépmodulációs vivőhullámot kísérő hangmodulációs vivőhullámot iá nagyfrekvenciás (10) erősítő ugyancsak megerősíti 35 és a (13) rezséskelő-rnodulátoir hangmodu. lációs-közbensőfrekvenciás jellé változtatja át, amelyet aztán a (21) készülék megerősít, demodulál és újabb erősítés után a hangszóróhoz juttat. 40 A találmányi másába foglaló (16) egység ipenftódaként kialakított (30) erősítőcsövet tartalmaz, amelvnek bemenőelektródái (31) katódaellenálláson és' (32) előfeszüttségforráson át a (15) demodulator ib (331 terhelőellenállásához csatlakoznak, mimellett az erősítőcső bemenőköre vezető kanosolatban van a demodulátorral. Az erősítőcső anódája a (+B) feszültségforrásból pozitív egyenfeszültséget kap a (34) 50 terhelőellenálláson át. A feszültségforrás másik sarka földelt. A (16) egységben továbbá (36) dióda alkotta egyenirányító és ehhez tartozó, (36) kondenzátorból és (371 ellenállásból össze-55 tett. összegező terhelőáramkör van. A terhelőáramkör egyik sarlkia földelt, mint az ábrán látható. A (16) egység végül feszültségforrást felölelő olvan szerveket is tartalmaz amelyek vezető összeköttetést létesítenek az egyenirányító és terhelő áramköre, 60 valaminlt az erősítő (34) terhelőellenállásának legalább is egy részé között. Bár az említett feszültségforrás tetszőleges kivitelű lehet, tehát pl. akár telepből, lakár egyenirányítóval felszerelt ^váltóáramú fe- 65 szültségforrásbój állhat, a jelen kiviteli példa esetében egyenirányító nélküli váltóáramú feszültségforrást alkalmaztunk. Ez a (38) feszültségforrás iolyan váltófeszültséget létesít, amelynek frekvenciája nagy 70 mértékben eltér az árnyalatszabályozó feszültség alapját alkotó együttjárató jelösszetevő ismétlődésének frekvenciájától. Az árnyalatszabályozó feszültséget előnyösen a sorváltófrekvenciás együtt- 75 járató jelöss'zetevőbő'l származtatjuk le és ezért a (38) feszültségforrást olyan rezgéskeltőnek tekinthetjük, amelynek üzemi frekvenciája a vett távolbalátójel sorváltófrekvenciájának többszö- 80 röse. A (38) feszültségforrás kimenőkörében (40) transziforimáltor elsődleges tekercse van; a transzformátor másodlagos tekercse 1(41) ifeszültségosztóval áll összeköttetésiben. A (35) egyenirányító anódája 85 a feszültségosztó csapolásán át vezetőén kapcsolódik a (36), (37) terhelőkör nem földelt sarkához, katódája pedig (42) ellenálláson és (43) vezetőn át a (30) erősítő (34) terhelőellenállásának kisfeszültségű vé- 90 gével van összekötve. Az előbb említett ellenállás és vezető kiegészíti az egyenirányító és (terhelőköre, ' valamint a (34) terihelőelfenállás közötti vezető összeköttetés létesítésére ihivatott, feljebb említett szer- 95 veket. A (16) egység működési módjának ismertetése előtt megvizsgáljuk a (34) terhelőellenállás nyugalmi állapotát, azaz azt az állapotát, amelyben akkor van, amikor nem 100 érkeznek jelek. Az ellenállás egyik sarkának feszültsége megegyezik a (+B) feszültségforrás feszültségével,, másik sarkának pedig az ellenállás mentén adódó feszültségeséstől függő kisebb pozitív feszültsége 105 van. Feltéve, hogy a (30) cső rendesen vezetőképes, a második ábra szaggatott (d) vonala jelzi az ellenállás kisfeszültségű végének feszütségéit. Ez megegyezik iá (30) cső anódájának feszültségével és ennélfogva 110 a (34) ellenálláson az érkező jelek hatására bekövetkező feszültségváltozásokat a (30) cső anódafeszültségének vátozásai nyomán követhetjük. A 2. ábra (A) görbéje a (15) demodulá- 115 tor kimenőkörében és a (16) egység bemenőkörében távolbalátó jelöss'zetevőkkel negatív értelemben modulált vivőhullám
