138842. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oktahidrofenantrén-2-karbonsavak és származékaik előállítására
i 138842. bometoxi-, karboetoxi- vagy pedig karbobenziloxi-csoportot tartalmaznak.' Ezenkívül 'pedig a 7-helyzetben szabad fenolos hidroxilcsoportot vagy ilyenné átalakítható he-5 lyettesítőt tartalmaznak. Az utóbbi pl. metanollal, etanollal vagy valamely fenollal, benzilialkoholllal vagy hasonlóval eléterezett vagy pedig szerves vagy szervetlen savak-' kai elészterezett hidroxilcsoport, nitro-10 vagy aminocsoport vagy halogénatom lehet, A három aszimetriás szénatom jelenléte folytán a kiindulási anyagok négy racemalakban lépnek fel. Ezt a racemátelegyet, előnyösen a szerves fémvegyülettel végre-15 hajtott cserebomlás előtt, az egyes racemátokká választjuk szét. Szénhidrogénmaradékoknak az 1-helyzetbe való bevitele céljából, mely szénhidrogénmaradék pl. alkil-, mint pl. metil-, 20 etil- vagy propilmaradék, aikénil-, mini pi. alil-, aralkil- mint pl. benzol-maradék vagy pedig alkinil- mint pl. etinilmaradék lehet, ia találmány szerinti eljárás értelmében a kiindulási anyagokat az 25 első reakcióban megfelelő szerves fémvegyületekkel, pl. szerves magnézium- vagy cinkhalogénidekkel, alkil- vagy alkinilalkálivegyületekkel vagy más hasonlókkal hozzuk cserebomlásba. A kapott tercier alko-30 holokból ezután, adott esetben a jelenlévő többszörös oldiallánckötések hidrogénezése után, az újonnan keletkezett tercier hidroxilcsoportot közvetlenül vagy közvetve eltávolítjuk. Ez pl. kettős szénkötés kéletke-35 zése mellett történhet. E célból pl. közvetlenül vizet hasítunk le vagy a hidroxilcsoportot először halogénnel vagy egyéb észter- vagy étermaradékkal helyettesítjük. Ehhez csatlakozóan az így átalakított hid-40 roxilcsoportot, pl. termikus megbontással vagy pedig savat illetve alkoholt lehasító szerekkel vai'ó kezelés útján, eltávolíthatjuk. Annak a tercier hidroxilcsoportnak, mely a szerves fémvegyülettel való fentemlített 45 cserebomlásnál keletkezik, lehasítása azonban fölös mennyiségű szerves fémvegyületnek magasabb hőmérsékleten bekövetkező további behatása folytán is bekövetkezhet. A hidroxilcsoportnak vagy a 'halogénatom-50 nak eltávolítását azonban redukálás útján, pl. hidrogén segélyével nemesfémkatalizátor jelenlétében, vagy . pedig jódhidrogénsavval jégecet jelenlétében is foganatosíthatjuk. A 2-helyzetbeni funkcionálisan át-55 alakított karboxilcsoportmak és/vagy^ a 7-helyzetbeni helyettesítőnek szabad karboxililletve hidroxilcsoporttá való átalakítását, különösen, ha észterek vagy éterek vannak jelen, hidrolizáló hatású szerekkel foganatosítjuk. Benziléterhez azonban pl. redukáló- 60 szerek is alkalmazhatók. A 7-helyzetbeni aminoosoportot ,a hidroxilcsoporttá diazotá-Iássál és főzéssel alakítjuk át. Ha a 2- és 7-helyzetbeni mindkét fentemlített helyettesítőt szabad karboxil-1 illetve hidroxilcso- 65 porttá alakítjuk át, úgy ezt egymásután és tetszőleges sorrendben is végezhetjük. A nem-áromás többszörös szénkötéseknek, különösen a tercier hidroxilcsoport lehasításával vagy telítetlen szerves fémve- 70 gyületekkel végzett cserebomlással bevitt kettős vagy hármas kötéseknek, telítése céljából adott esetben a szerves fémvegyülettel végzett cserebomlás utáni tetszőlepas reakciófokozatokban hidrogénezünk. E cél- 75 ból pl. vegyi módszereket, mint pl. katalitos vagy elektrolitikus hidrogémezést és „status nascens" állapotú hidrogént, vagy pedig biokémiai módszereket is alkalmazhatunk. Ha telítetlen maradékot vittünk be, úgy 80 annak többszörös kötését, valamint a tercier hidroxilcsoport lehasításánál keletkezett kettős kötést két különböző reakciófokozatban is hidrogénezhetjük. így pl. előnyösen úgy járhatunk el, hogy először * a 85 telítetlen maradékkal bevitt többszörös kötést hidrogénnel telítetté tesszük, azután a tercier hidroxilcsoportot kettős kötés keletkezése mellett lehasítjuk, és ehhez csatlakozólag ez utóbbit hidrogénezzük. 90 A szabad hidroxilcsoportot tartalmazó, fenti módon kapott vegyületeket pl. közvetlenül, diazometánnal vagy diazoetánnal, vagy pedig közvetve, az illető karbonsav sa-vkloridján vagy , alkalisóin át, észterez- 95 hetjüik el. Végül pedig szabad fenolos hidroxilcsoportokat ismert módon elészterezhetünk vagy eléterezhetünk. Megemlítjük itt a szerves, különösen alifás viagy aromás savakkal, mint pl. ecetsavval, propionsavvaí, íoo vajsavval, palmitinsavval, sztearinsavval és benzoesavval, szulfosavakkal, polikarbonsavakkal és karbonszulfonsavakkal és végül a szervetlen savakkal, mint pll kénsavval és foszforsavakkal vagy szénsavval és ezek 105 származékaival alkotott észtereket. Az éterek között különösen megemlítendők pl. az alkil-, miint pl. metil-, etil- vagy propilét'er, valamint a glukozidok. Aí szabad karbonsavakat karbonsavas 110 sókká, mint pl. alkáli-, földalkáli- vagy ammoniumsókká alakíthatjuk át. Ha az észtervagy étermaradék a 7-helyzetben bázisos csoportokat tartalmaz, akkor szervetlen savakkal megfelelő sókat, pl. betainészter- 115 sókat is állíthatunk elő. Az említett sók kü-