138752. lajstromszámú szabadalom • Katalikus átalakító rendszer

138?52. 3 Á találmány egyik fontos jellegzetessége az, hogy a kiválasztótér alsó részén lévő tölcsérben gázosított szilárd anyagot helye­zünk el olyan sűrűségben, hogy az folyadék-5 ként viselkedik. Az egyik hosszú szár, vagy a szárak sorozata az első ciklontól jóval a sűrű, folyadékszerű, gázosított szilárd anyag felülete alá nyúlik. Egy másik szár vagy szársorozat a második (szekundér) ciklon-10 tói vagy ilyen ciklonoktól bizonyos darab­hal a gázosított szilárd anyag folyós töme­gének fölső szintje alá nyúlik. A hosszú szának egy további sorozata vagy egy to­vábbi ilyen szár a harmadik ciklontól nyú-15 lik le és így tovább. Ha a ciklonok mértanilag helyesen és tömören .vannak elhelyezve, hogy lényegi­leg kitöltsék iá tér vagy kamra felső részét, a középen lévő ciklonokból lenyúló szárak 20 kissé ferde helyzetet kell, hogy felvegyenek, a kiválasztó kamra fenékrészén lévő köz­pontos bevezető cső helyzete miatt. Azon­ban elkerülhetjük a ferde szárak alkalma­zását, valamint ezeknek a száraknak hajlá-25 sait is, ha a ciklonokat a kiválasztó kamra kei'ülete mentén helyezzük el, mely esetben mindegyik hosszú szár függőleges lesz és a kiválasztó kamra külső fala mellett foglal helyet. Ennél az elrendezésnél a hosszú szá-30 rákban lévő szelep a szár felső részén he­lyezhető el és az alsó réazen mechanikai keverőberendezést alkalmazhatunk olykép, hogy a keverőberendezés tengelye az alsó kamrafal oldalt kinyúló részében lévő töm-35 szelencén át nyúlik egy. kívül lévő hajtóesz­közhöz. Ilyen mechanikus keveítöberendezé­sek a felszálló osövekben éppen úgy alkal­mazhatók, mint a ciklon szeparátorok hosz­szú száraiban. 40 Mindegyik lenyúló hosszú szár kissé szű­külő alakú lehet, vagyis lehet annak alsó része kissé nagyobb átmérőjű, mint a felső rész, hogy ilyen módon elkerüljük a benne lévő szilárd alkatrészeknek az áthidalásra 45 irányuló hajlamát. Mindegyik lenyúló szár emellett szeleppel látható el és olyan esz­közökké! közvetlenül a szelep fölött vagy alatt, amelyek ebben a szárban összegyü­lemlett szilárd anyagot kifújják, illetve gá-50 zosítják. Mindegyik ciklon-szeparátor helyes működése jelezhető a rendszer egyes részei­ben lévő nyomásokkal és ha a nyomáskü­lönbségek azt mutatják, hogy valamelyik ciklon nem helyesen működik, a hozzátar-55 tozó szár'at gázosíthatjuk vagy kifúvathat­juk, hogy ilymódon eltávolítsuk az akadá­lyozó anyagot kívülről ható működtető esz­közökkel, anélkül, hogy megszakítanók a rendszer folyamatos munkáját és anélkül, hogy a szóbanforgó ciklon-szepaiétorhoz 60 ténylegesen hozzáférnénk, illetve ahhoz utat nyitnánk. A nyomáskülönbségek az egyes ciklonok és a kamra között, amely azokat magába zárja kiegyensúlyozódik az egyes hosszú 65 szárakban lévő szilárd anyag felső része ál­tal. A leülepedett és folyós anyagként visel­kedő sízilárd anyag szintje az első ciklon le­nyúló száraiban mélyebb, mint a második ciklon száraiban, ez utóbbi szint pedig mé- 70 lyebb mint a harmadik ciklon száraiban lévő szint, stb. A hatásos működés eléi'ésfe végett a szi­lárd anyagok legnagyobb része kiválasz­tandó a gázokból vagy gőzökből a megna- 75 gyobbított kamrában, mielőtt ezek a gőzök vagy gázok áthaladnának a többfokozatú ciklonrendszeren. A kiszélesített kamra köz­vetlenül a reakciós edény fölött úgy mű­ködhetik, mint egy ülepítő zóna, amelyből 80 a katalizátor részecskéi leülepedhetnek a felső, könnyű, diszpergált katalizátor fázis­ból az alsó, sűr'ű, örvénylő szuszpendált ka­talitikus! fázisba, vagy pedig egy tölcsér­szerű túlfolyató, csőbe vagy állóosőbe, 85 amelyben a katalizátort kiválasztjuk és amelyből a katalizátort átvisszük egy má­sik reakciós edénybe. Hogy ha a reakciós edény felső része és a kiszélesített kamra között bárminő akadály van, ezeknek elég 90 kicsinek kell lenniök ahhoz, hogy megaka­dályozzák a katalizátornak a sűrű, örvénylő szuszpendált fázisból a híg, szétszórt kata­litikus fázisba való átalakulását. Másszóval kifejezve, a sűr'ű katalizátor a sűrű és ör- 95 vénylo, szuszpenzált katalitikus fázisból közvetlenül folyik ki, tehát anélkül, hogy átmenne a könnyű, disizpergált katalitikus fázison és így jut a csőszerű túlfolyatócsőbe vagy állócsőbe és ebben a csőben a katali- 100 zátort különválasztjuk, hogy eltávolítsunk minden olyan anyagot, amely hátrányos1 vagy roncsoló hatású lehet abban a reak­ciós edényben, amelybe az anyagot átvisz­szük. A katalizátort visszavisszük a rend- 105 szerbe éspedig előnyösen a túlfolyató- vagy állócsőbe a cikllon-szeparátorok segítségé­vel, amelyek előnyösen a kiszélesített, illet­ve megnagyobbított szeparátor belsejében vannak, de amelyek természetesen a jszepa- no rátoron kívül is elhelyezhetők. A sűrű fá­zisú katalizátor közvetlenül elvonható a sűrű, örvénylő, szuszpendált katalizátor-fá­zis felső részéből, vagy pedig közbenső hely­ről vagy a fenékről. Az elvezető cső vagy 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom