138752. lajstromszámú szabadalom • Katalikus átalakító rendszer

9 Í38?52. tott szilárd anyagok mindegyik fokozatból egyenletesen és simán folyjanak ki, továbbá, liogy a szükséges csövek, tölcsérek stb szarna és mérete a 'legkisebb legyen, végül 5 pedig a kiválasztó eljárás megvalósításához \aló gépi berendezés nagysága és költsége szintén kicsi értékre szálljon le. A találmány egyik fontos célja olyan eljárás és berendezés létesítése, amely a portó alakú katalizátor kívánt mennyiségét bizto' sítja egy reakciós edényben, amelyben az anyag fölfelé halad, tekintet nélkül arra a sebességre, illetve mennyiségre, amellyel a katalizátort ebbe az edénybe tápláljuk és ir> tekintet nélkül a nyomás, hőmérséklet, stb. változásaira, ami hullámzást okozhat. H.\ a poralakú katalizátor fölfelé emelkedő gázok vagy gőzök hatásának van kitéve egy bizonyos kritikus gáz- vagy gőzsebesség 20 mellett, akkor egy sűrű, örvénylő, szuszpendált katalizátorfázis keletkezik, amcb" élesen különbözik attól a könnyű és szétszórt katalizátorfázistól, amely nagyobb gőzsebességeknél áll elő. A találmány egyik 25 célja olyan eljárás és berendezés létesítése, amelynél kihasználjuk ennek a sűrű és örvénylő szuszpendált katalizátor-fázisnak a jelenségét. A találmány további célja a könnyű és szétszórt katalizátorfázis elkerülő lése annyira, amennyire ez gyakorlatilag lehetséges. További célja a találmánynak oly eljárás és berendezés létesítése, amellyel a katalizátort a sűrű és örvénylő szuszpendált katalizátor-fázisból kivonhatjuk anél-35 kül, hogy az átmenne a könnyű és szétszórt fázison, mire azután a katalizátort kiválasztjuk és egy másik sűrű örvénylő szuszpendált katalizátor-fázisba vezetjük be. Célja ,a találmánynak még az is, hogy W olyan rendszert létesítsen, amelynél az egyik reakciós edényben a nyomás eltér a többi edények nyomásától úgy, hogy az egyik reakciós edényből a sűrű fázisú katalizátort vehetjük el, kiválaszthatjuk és egy másik -iö reakciós edény sűrű fázisába vihetjük be anélkül, hogy az bármikor is átmenne a könnyű szétszórt fázison. Még további célja a találmánynak javított eljárás és berendezés létesítése a katalizátornak az egyik 50 reakciós edényből a másikba való átvitelére, hogy ilyen módon a reakciós zónákban a katalizátor mennyiségét szabályozhatjuk és általában véve a szerkezetet és működésmódot egyszerűsítsük a poralakú katalizá-55 torral működő átalakító rendszernél. Még további célja a találmánynak a reakciós edény vagy regeneráló berendezés kombinálása a katalitikus kiválasztással, szétválasztással és kezelő berendezéssel, ami a működési feltételek változását a leg- co kisebb értékre szorítja le és emellett egyszerű és kevésbbé költséges, mint az erre a célra eddig alkalmazott rendszerek, illetve berendezések. A találmány többi célja az alábbi részletes leírásból derül ki. •>•"> Noha a találmány bizonyos kiviteleiben semmi esetre sincsen szénhidrogének átalakítására korlátozva, hanem alkalmazható minden olyan rendszernél, amelynél gázokból vagy gőzökből finoman elosztott szilárd 70 anyagot kell kiválasztani, a találmány mégis elsősorban a szénhidrogéneket átalakító rendszerekre vonatkozik és a találmánynak egyik kiviteli alakját az alábbiakban kata'iíikus krakkoló rendszer kapcsán írjuk íe 75 Ebben a rendszerben a katalizátoros szétválasztókamra egy reakciós vagy regeneráló kamra vagy mindkettő fölött van elhelyezve A katalizátoros elválasztás legnagyobb része a felül elhelyezett kamrában le- 80 ülepedéssel történik, úgyhogy a szilárd anyagok legnagyobb részét a gázokbó' vagy gőzökből kiválasztjuk, mielőtt azok a ciklon szeparátor bevezető nyílását elérnék, amely a reakciós edény fe'ső részében lévő 85 térrel közlekedik. A találmány gyakorlati megvalósításánál többfokozatú ciklonrendszert alkalmazhatunk a kiválasztótér belsejében, annak felső t észén. Azáltal, hogy a többfokozatú cik- 01) Ion-rendszert a megnagyobbított kiválasztókamra belsejében helyezzük el, lényeges megtakarítást érhetünk el a berendezés költségeinél nemcsak azért, mert a külön csővezetékeket, tölcséreket, támaszokat, stb. -95 takarítjuk meg, amelyek szükségesek Linnének a külső elhelyezésnél, hanem azért is, mert így aránylag vékonyfalú ciklonokat alkalmazhatunk. Ha a ciklon-berendezések a kiválasztó edényen kívül lennének, akkor 100 a teljes működési nyomásnak ellenálló erősségűnek kellene lenniök, de ha azok a kiválasztó téren belül vannak, úgy csupán egészen csekély, kb. 0,07—0,15 légkör nyomásnak kell ellenállniuk. Azáltal, hogy a 105 ciklonokat ia szétválasztótér belsejében helyezzük el, az azokból lenyúló szárak közvetlenül egy közös tölcsérbe nyúlhatnak és elzárhatók gázosított (gázzal telített) szilárd anyaggal ennek a kiválasztó térnek a no belsejében.