138748. lajstromszámú szabadalom • Önműködő váltóberendezés függővasutak számára egy vagy több futómacskával
2 138748. Az 1. és 2. ábra szerint az (1) fősínnek a (2) elágazása van. Az elágazáshoz tiarlozó (3) váltónyelv a (4) csap körül foroghat. A (3) váltónyelvnek ágyazott végénél háíra-5 felényúló (5) mííködtetője vagy elforditór.zerve van, amely egyenlőszárú háromszögalakú éis ennek mindkét szárán egymással szemben elrendezett, ívalakú (5' és 5") ütközősínek vanniak, amelyek a váltónyel" l" hossztengelyéhez részarányos elhelyezésűek. Az (1) és (2) sínek között van a (6) tartólemez, amelyen a (3) váltónyelv íe1 é fordított széle mentén az ívalakú (6') sínrész van, amelyhez a (3) váltónyelv szabad vége I5 eltolhatóan támaszkodik. A (6) lemezre emeltyűszerkezet van rászerelve, amelyhez két egymással szemben e'helyezett és a helytálló (!"',) illetve (8"') forgáscsapokon ágyazott szögemeltyű tai'tozik. A szögemel-20 tyűk (7 és 7"), illetve (8 és 8") karjai nem egyenlő hosszúságúak. A két rövidebb (7" és 8") emeltyűkart a (9) kapcsolórúd köti össze egymással, ia hosszabb (7) és (8) emeltvííkarok pedig szabadon nyúlnak ki és1 vé•>:> gciknél lefelé lógó, ívalakú (7'), t'letve (8') ütközőrészeik vannak (lásd a 4. ábrát is). Egy további (10) forgáscsapon a (11) lengőemeltyű van ágyazva, amely a végénél levő hosszúkás nyílás és az ebbe nyúló pecek r,o révén a (3) váUónve'v végével vian kapcsolatban, hasonlóképpen pedig a (10) forgáscsaphoz közelebb fekvő részénél ugyanilyen módon a (9) rúddal van kapcsolatban. A 3. ábrából látható, hogy a U2) függővasútsín 35 akó talplemezén gurtilhatóian megtámasztott futómacskának a (13) himbája van, amelynek mindkét vége a magassági irányban eltolható (14) és (15) súrlórudakkal csuk'ósan kapcsolódik, ezek pedig felső vé-10 geiknél két (14') és (14"), illetve (13') és (15") görgőt hordoznak, lamelyek két egymásra merőleges tengely körül foroghatnak el. A (13) himba végein a felrajzolt kiviteli alaknál láncok lógnak le, amelyeket a 45 rajz csak eredményvonallal szemléltet (3 ábra) és a láncok húzásával a (13) himba az egyik vagy a másik irányban megbillenthető. Ilyen módon a (14) és (15) sú^órudak egyike mindig a megemeli, vagyis működ-50 tető helyzetben van. A leírt váltóberendezés működésmódja a következő: Tegyük fel, hogy a futómacska és a váltó az 1. ábrán látható helyzetben vannak, ,-,-) emellett pedig az a szándékunk, hogv a futómacska ne a (2) elágazásra fusson úgy, amint ez a váltó álláfának megfelelne, hanem az (1) fősínen maradjon. E célból az említett húzóláncokkal a (15) működtetőrudiat lefefé rántjuk, níjá'ltal a (14) mii- 60 ködtetőrúd felső helyzetébe kerül. Ha már most a futómacska a vá'tóhoz ér, akkoi-' a (14') görgő az (5") ütközősínhez ütődik, amiáltal az (5) clfordítószerv oldalirányban eltolódik és a (3) váltónyelv a 2. ábrán lát- ti") ható helyzetbe kerül. Ha a futómacska az előbb említett helyzetből az elágazósínre kell, hogy haladjon, akkor a másik láncot húzzuk meg és így a (15) működtető vagy vezérlő rudat visszük felső helyzetébe és 70 ilymódon a váltó, ha nincsen már a szükséges, illetve kívánt áll'ásban, akkor a (15') görgő az (5') ütközősínhez ütődik és ilyen módon a (3) váltónyelvet a kívánt helyzetbe forgatják. Hasonló folyamatok játszódnak 75 le éspedig önműködően, ha a futómacska ellenkező irányban halad át a váltón. Ha megint az 1. ábrán látható váltóhelyzetből indulunk ki és feltételezzük, hogy a futómacska a fősínen érkezik a helytelen állás- >s o ban lévő váltóhoz, akkor a működő helyzetben lévő (15') görgő lép működésbe és a (7) emeltyűkar (7') nyúlványához ütődik, miáltal ez az emeltyű és a vele működő kapcsolatban lévő (9) és (11) részek, valamint 85 a (3) váltónyelv is a 2. ábrán feltüntete'.t helyzetbe állítódnak át. E tekintetben figveiembe kell még venni, hogy az 1. ábrán látható X nyil irányában haladó futómacska esetén, a váltó állása a futómacskát keze'ő í'O személy akaratától függ, amennyiben ez a kezelőszemély határozza meg azt, hogy a futómacska merre menjen, vagyis neki kell a megfelelő (14) vagy (15) vezérlőrudat húzó'ánc révén működtetni, tehát azt, ame- !>r> lyik a kívánt váltóállásnak megfelel. Azonban a 2. ábra szerinti Y nyil irányában haladó futómacskánál a működtetőrudaknak ezt a beá'lítását már nem a kezelőszemélynek kel' elvégezni, hanem az kényszermoz- 100 gású kell, hogy legyen, mely célból a váltó előtt mindkét sínen oldalt a (16) és (17) vezérlősínck vannak e'rendezve (1., 2. és> 4. ábra), amelyek a váltó állása szempontjából nem helyes helyzetű (15), illetve (14) ve- 105 zérlő ftidat allsó, nem működő helyzetébe mozgatják és egyben a megfele'ő vezérlő rudat felnyomják, tehát a körülményeknek megfelelően a (15") vagy a (14") görgőt juttatják abba helyzetbe, amelyben a^ a 110 megfelelő vezérlősínhez ütközik. Amint az 1., 2. és 5. ábrákból látható, az (5) elfordítószerv (5') és (5") ütközősínjein olda'isó (18) és (19) kitérősínek vannak, amelyek célja a felső helyzetébe állított mű- 115 ködtetőszervet, amely megelőzően a váltó átállítását eredményezte, megint lefelé
