138744. lajstromszámú szabadalom • Schmidt-féle optikai rendszer, az általa felfogott fénynyalábot elrekesztő berendezéssel
Megjelent 1948. évi október hó í-ón. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 138744. SZÁM. IX/f. (VII/a.) OSZTÁLY. — P-10391. ALAPSZÁM. Schmidt-féle optikai rendszer, az általa felfogott fénynyalábot elrekesztő berendezéssel N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven-foan (Németalföld). A bejelentés napja: 1942. évi július hó 9. Németalföldi elsőbbsége: 1941. évi július hó 12. A Schmidt-féle optikai rendszerekben, amelyeket Schmjd't-kamaráknak is neveznek, amint azoknak leírását a «Lunettes et Telescopes» című folyóiratban az 1935. 5 évfolyam 252—254. oldalain Danjon és Coudert közölték, főrészekként megkülönböztetjük! a szférikus fogótükröt, a képfelüjetet és a helyesbítőelemet. A helyesbítőelem célja lényegileg a szférikus fogótükör 10 gömbi eltérésének! legalábbis közelítően való kiküszöbölése. Az ilyen rendszer előnye, hogy igen nagy nyílásviszonyt lehet vele elérni. Bizonyos esetekben azonban, ha ezzel1 a rendszerrel dolgozunk1 , kívánatos ennek 15 a nyílásviszonynak a csökkentése, amit, (akárcsak a másféle (kamaráknál, fényrekeszszel érhetünk él. A találmány célja a . fényrekjesz számára Schmidt-féle kamarában olyan felállítás létesítése, amellyel álta-20 Iában a legjobb eredményeiket kapjuk. A találmány szerint Schmidt-féle rendszerben az e rendszer által felfogott fénynyalábot elrekesztő berendezést aként rendezzük1 el, hogy ennek a berendezésnek a 25 rendszer tengelyére vett vetülete a fogótülkörtől e tükör gyujtóponttávoDságának legalábbis 0.75-szeresét és legfeljebb 1.75-szeresét kitevő távolságbán van. É felállítás következtében a fényrekesz a képfelület 80 közelébien van, minek folytán ez a képfelület és az esetlegi jelenlevő kjóptartó is a kamara által felfogott fényt lehetőleg kevéssé fogja el, úgyhogy a felfogott képben hátrányos árnyékök nem keletkeznek, vagy lega'ábbis gyakorlatilag nem keletkeznek. Ezt 35 a hátrányos árnyékot a fényrekesznek1 a helyesbítőlemezen vagy a forgó tükrön való felállítása esetén elháríthatnék ugyan azzal is, hogy ezeknek a részekjnek igen nagy harántirányú méreteket adunk, ez azonban 40 általában nem kívánatos, ezenkívül ezzel kapcsolatosan az a hátrány js mutatkozik, 'hogy a fény a [kép felület et igen nagy szögek alatt éri. A képfelület (esetleg ezenkívül a kép- 45 tartó) megfelelő kialakításával a fényrekeszt az előbb megadott határok között a kamarában rendezzük el. Ha például a képtartó tengelyirányú méretei csak némileg is jelentékenyek, úgy, mivel a képtartó a 50 képfelüllet és a helyesbítőelem között fekszik, a fényrekesznek a rendszer tengelyére vett vetülete ugyancsak a képfelület és a helyesbítőelem között fekszik. Ha viszont a képfelületet a fogótükör irányában el- 55 terülő perselyalakú ernyő veszi körül, úgy a fényrekesz helyzetét többnyire aként választjuk, hogy a rendszer tengelyére vett vetülete a képfelület és a fogótükör között helyezkedjék el. A fényrekesz felállítása 60 számára a megadott határokon belül mindenkor megadhatunk olyan helyzetet, mely az adott esetben a legkedvezőbb. Emellett kívánatos, hogy a fényrekész és a rendszer
