138744. lajstromszámú szabadalom • Schmidt-féle optikai rendszer, az általa felfogott fénynyalábot elrekesztő berendezéssel
2 138744. tengelye közötti távolságot lehetőleg kicsinyre válasszuk. Ha pl. a képtartó (esetleg a képfelület) keresztmetszete derékszögű, úgy a fényrekeszt a legkedvezőbben 5 e tartó hosszabb oldala • mentén rendezhetjük el. Általában azt mondjuk, hogy a fényrekesz felállítása a képfelület, illetőleg a képtartó mellett, tehát a fényrekesznek a rendbzer tengelyéhez képest excentrikus fef. 10 állítása, előnyösebb annál a felállításnál, amelynél' a fényrekesz ugyan a kép felület közelében, azonban e képfelület körül gyűrűként helyezkedik el'. Az 1. ábra a találmány szerinti fénylő rekesszel ellátott Schmidt-fete kamara vázlata. A helyesbítőelemet, mely a valóságban többnyire aszferikús felületű, a rajzon egyszerűség kedvéért az (l) egyenes vonallal jeleztük, (2) a fogótükör, mely gömbfelületű 2,) és melynek (M x ) középpontja a rendszer X—X tengelyének az (1) helyesbítőelemmel való metszéspontjában van. A kép felületet (3) jelöli. Ez szintén gömbalakú és görbületi középpontja ugyancsak (M^-ben van. A 25 rendbzer X—X tengelyéhez képest excentrikus elrendezésű fényrekeszt átlátszatlan (5) lemezkében kialakított, köralákú (4) nyílás ialkotja. Az(5)lemezke a (3) képfelület közelében van, mégpedig aként, hogy a rend-30 szer X—X tengelyére vett (D) vetülete az (1) helyesbítőelem és a (3) képfelület között fekszik. A (2) fogótükör és a (4) fényrekesz (D) vetülete közötti (c) távolság e konkrét esetben a (2) fogótükör (f) gyujtópont-35 távolságának 1.18-szorosát teszi ki. A fényrekesz ábrázolt felállítását azért választottuk^ mivel a (6) tartó, mely a (3) kepfelüjetet hordja, a rendíszer X—X tengelyének irányában el nem hanyagolható í0 méretű. Ha tehát a (4) fényrekeszt a (6) tartó hosszának kb. közepén rendezzük el, úgy ebben az esetben, amikoris a (6) tartót hengernek képzeltük: el, fogjuk a legjobb eredményeket kapni. Az 1. ábrán két, végtelen távolságban képzelt tárgy szélső pontjairól származó fénynyalábot tüntettünk fel. Az (a) nyaláb az említett tárgy felső szélső részéről származik és ennek az (a) nyalábnak csupán (a') részlete megy a (4) fényrekeszen keresztül, mely részlet azután a (3) képfelületen A-nál képpontot létesít. A leképezendő tárgy alsó szélső pontjáról származó (b) fénynyalábot a (4) fényrekesz keskeny (b') nyalábbá kjicsinyíti és ez azután a (3) képfemletetn a (B) képpontot létesíti. Az 1. ábrán megállapítható, bog} a (3) kép felületen a fényrekesz jelenléte árnyékokat nem eredményez, ami bekövetkeznék, ha a fényrekeszt az (1) helyesbítőelemen vagy a (2) tükrön vagy e részek közvetlen közelében rendWznők el. A 2. ábra elölnézetben mutatja a (3) kópfelüjet (4) fényrekesszel készült (5) ernyő helyzetét, aholis megállapíthatjuk, hogy a (41 fényrekesz a (3) képfelülethez képest oldalt helyezkedik el. 50 60 65 Szabadalmi igényfton ío/c : 1. Schmidt-féle optikai rendszer, melyre jellemző, hogy a rendiszer által felfogott fénynyalábot lerekesztő berendezést tar-1 70 talmaz oly elrendezésben, hogy az említett berendezésnek a rendszer tengelyére vett vetülete a fogótükÖrtó^I1 e tüjtör gyujtóponttávolságának legalább 0,75-szeresét és legfeljebb 1.75-szeresét kitevő 75 távolságban van. 2. Az 1 • igénypont szerinti optikai rendszer foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a fényrekíesz a rendszer tengelyéhez képest excentrikus elrendezésű. so 1 rajzlap melléklettel. "FélelÖs kiadó: dr. Sályi István szabadalmi bírb. Szikra irodalmi és Lapkiadóvállalat, Nyomdai Rt., Budapest, V., Honvéd-utca 11) Felelős nyomdavezető: ÍNedeczky László icrazííató.
