138686. lajstromszámú szabadalom • Indító hőkapcsoló
2 * 138686. Az (1) kapcsolói (1. ábra) a (3) kisütőlámpa (2) elektródái közé kötjük, úgyhogy az indító, mielőtt a lámpában a kisülést megindítaná, az elektródák íelhe-5 vítését jól isnuelrt módon vezérli. A lámpát váltakozóiáramú (4) áramforráshoz kötjük, mely pl. 60 periódusú, 115 voltos világítóáramot szolgáltat. Az összekötő ár am vezetékekbe iktatjuk az (5) főkap-10 csalót és a (6) terhelő reaktanciát is. A lámpa a szokásos csőalakú leshet, (7) üvegburkolattal, mely kisnyomású higanygőzt tartalmaz. A burkolat belső oldalát alkalmas világítóanyag borítja, mely a 15 higanygőzön áthaladó villamos kisülés hatására fluoreszkál ást okoz. A (2) lámpaelektródák izzószálak, melyek anyaga hőálló fém, pl. spirálissá tekercselt wolfram. Az elektródákat elektronkibocsátő anyag, IQ pl. bárium- vagy stronciutnoxid borítja. Az (1) kapcsoló kiszivattyúzotl (9) burkolata alkalmas gázl. pl. neont vagy argont tartalmaz, melyben elektródák között, megfelelő feszültség és nyomás mel-25 lett, villamos kisülést létesítünk. A burkolat sajtolási helye két (10,11) elektródái, ül. hőelemet hord, melyek a hőmérséklet növekedésével azonos irányban görbülnek eil és amelyek közül hőre az előbbi 30 érzékenyebb, mint az utóbbi. Az érzékenységi különbség eléréséire a két elemnek különböző tömege lehet, ami azok hőkarakteiriszíiikájt úgy változtatja meg, hogy az adott áramforrás az elemeket 35 különböző hőfokra hevíti. Így pl. az 1. ábrán a (11) etem anyaga vastagabb a (10) 'eleménél, úgyhogy a (10) elein hőfoka a kisülés melegétől gyorsabban emelkedik, mint a (11)- elemé. Ezenkívül a i0 vékonyabb (10) etem elhajlása nagyobb, mint a vastagabb (11) etemé, ha a két ejtem hőmérséklete azonos. A két hőelem kótfémies csík, .melyek alsó végét (12, 13) pólusvezieítékekhez tótjuk. Utóbbiak a saj-45 tolási helybe vannak ágyazva, melyen áthaladnak. Az együttműködő (14, 15) érintkezők a csíkok felső végére vannak erősítve. A (10, 11) elemek közötti hézagakkora, hogy a közöttük fellépő íeszült-50 ségnéil — amikor a lámpát az áramkörbe kapcsoljuk, de az még nem indult meg — továbbá a kapcsolóban alkalmazott gáznyomáshál az elemek között parázsfénykisülés jön létre. A parázsfényki-55 sütéssel fejlesztett hő a (10, 11) eleme^ kel azonos irányban, vagyis jobbra hajlítja, amint elzt a berajzolt kis nyilak jelzik. A (10, 11) elemieket előnyösen olyan anyaggal, pl. cinkkel vonjuk1 be, amely a parázsfénykisülés létrejöttét meg- 60 könnyíti. A (10) elemnek és a rajta levő érintkezőnek a parázsfénykisüléstől ei*edő hő hatására bekövetkező elmozdulását (16) gátlószerv, ill. ütköző korlátozza. Ez a szerv pl. a kapcsoló sajtolási helyébe le- 65 horgonyzott pálca vagy huzal lehet. E szerv helyzete olyan, hogy eleinte nincs hatása a (14) érintkező kapcsolódó mozgására a (15) érintkező felé, de miután a (11 elem a parázsfénykisülés hőjének 70 hatására erősen elgörbült, a könnyebb (10) ölem mozgása elakad és így a (14) érintkező tovább már nem kapcsolódik a (15) érintkezővel. A készülék működése a következő. Amikor az (5) főkapcsoiót a lámpa gerjesztése végett zárjuk, kezdetben gyenge áram halad át az (5) kapcsolón, (6) terhelésen, (2) lámpaelektródákon és a (10. 11) hőeÜemek között, ahol parázsfénykisüílés keletkezik. E kisülés hőjének hatására a hŐeílemek szabad vége ugyanabban az irányban, vagyis jobbra elgörbül. .Minthogy a (10) elem könnyebb és így érzékeinyehb a (11) elemnél, a (14) érintkező csakhamar eléri a (15) érint kezőí. Ekként kis ellenállású áramkör lé-' lesül a lámpa elektródáin át, melyek hőfoka gyorsán eléri az elektronfcjboesátá; hőfokát. Mire ez bekövetkezik, a (10 hőeílem lehűlt, mert a kapcsoló érintkező ÍI parázsfény kisülést rövidrezárták, úgyhogy a kapcsoló az áramkört nyitja és a keletkező feszűltséglökés a lámpát meg indítja. Ha a lámpa bármely oknál fogv; hibás vagy a fentebb említett okból üzen közben hibássá válik, vagy ha a lámpa már megindult és az ívfeszültség, vagyis a lámpában üzem közben uralkodó íe- 100 szültség, elég nagy ahhoz, hogy a kapcsolt (10, 11) eteméi kőzött a parázsfénykisülést a lámpa indítása után is fenntartsa, a kapcsoló tovább folytatná indítóciklusait, amíg a főkapcsoiót ki nem nyitjuk 105 vagy a lámpát el nem távolítjuk, feltéve, hogy addig a kapcsoló tönkre! nem ment. A találmány szerinti kapcsoló azonban csak néhány indító kísérletet végez, mert annak további működését megakadályozza no az a körülmény, hogy a nagyobb tömegű (11) hőelem -oly .messzire hajlik el ia kisebb tömegű (10) elemtől, hogy a ^16) gáÜószeirv már ne,m engedi meg a kapcsoló érintkezőániek további kapcsolódását. 115 A (11) etemet ebben a kihajlított helyzetében, melyben annak (15) érintkezője a (14) érintkező mozgási körzetén kívül
