138686. lajstromszámú szabadalom • Indító hőkapcsoló
138686. S van, a ("10, 11) elemek közötti parázs- fénykisülés hője tartja meg. Ekkor a kapcsolóról azt mondjuk, hogy nyitott helyzetben nyitottan blokkozott. Ha pedig a 5 kapcsoló azért folytatja az indítóciklusait, mert a lámpában az indítás után uralkodó feszültség elegendő ahhoz, hogy a kapcsoló hőelemei között pasázsfénykisülést létesítsen, minthogy a hőelemek 10 között az indítás pillanatában a legkisebb hézag van, — akkor1 a (11) elem kihajlása a két elem közti távolságot annyira megnövelheti, bogy a parázsfénykisülés kialszik és a kapcsoló nyitva marad. 15 A 2. ábra szerinti második kiviteli .-;•- alakban a (10, 11) hőölemeket kis terjedelmű, nagy ellenállású (17) hevítő fűti, mely a két hoalem között foglal helyet és amelynek végei a hőelemhez vannak, ),kötve. Minthogy ennél a megoldásnál nincs -. szükség arra, hogy a hőeilemeket lezárt burkolatban helyeizzük el, azokat (18) szigetelő aljzat tartja, melyen (19) pólusok vannak a hőelemek csatlakoztatá. sához. A (20) süveg az aljzatra illik és ezzel együtt burkolatot alkot a kapcsoló pormentes elzárására. A két hőelern eset-leg olyan lehet, mint az 1. ábrán, a 2. .ábrán azonban a (11') elem ugyanolyan könnyű, mint a (Í0) elem, de tömege és így hőtárolóképessége nagyobb. Evégből ehhez az elemhez a (21) fémtömböt -erősítjük, mely előnyösen az összeköttetést alkotja az elem és a megfelelő pó-iiUiS között. A két azonos höeíeim egyikét egyszerűen úgy tesszük érzékenyebbé, hogy a (17) hevítőt az egyik > elemhez IC rközeliehb helyezzük, mint a másikhoz:, . amint ez a 2. ábrán ugyancsak látható. * Az érzékenységi különbséget továbbá még az is létrehozza, hogy a kevéshbé ér'zérkenynek szánt elemet a hevítővel szemben leernyőzzük. Ezt is feltünteti a 2. ábra, ahol a (16') ütköző olyan szigetelő-45 csík, amely az ütköző és ernyő kettős szerepét játsza. A, 3. ábrán a (10, 11) hőelemek az 1. ábra szerintiekhez hasonlóak abban a tekintetben, hogy az egyik vastagabb a 50 másiknál. Mindegyik elemre (2:3) fűtőelleínállást tekercselünk, melyek a (24) ellenállással együtt az elemek között sorban fekszenek. Különböző tömegű hőelemek helyett azonos tömegüeket is faasz-55 nálhatunk és a (11) elemet kisebb hőkapacítású hevítővel fűthetjük, minit a (10) etemet. A 2. és a 3. ábra szerinti megoldások működési módja annyiban hasonlít az 1. ábra szerinti megoldáséhoz, hogy 60 a két hőeleimet a lámpa elektródáin át haladó áram heivíti, mely a kapcsolót záródásra kényszeríti, úgyhogy a' kapcsoló kis ellenállású pályát alkot a lámpa elektródáin át haladó fűtőáram számára. 65 A kapcsoló1 nyomban tízután a hőele,mek •lehűlése következtében nyílik. Ha — miként az 1. ábra esietében — a lámpa hibás vagy ilyenné válik, a kapcsoló, miután több sikertelen kísérletet tett a lámpa 70 elindítására az áramkör zárása és nyitása révén, tovább már nem próbálkoizik, hanem nyitott helyzetben önműködően elreteszelődik. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a (11') hőelemnek a (17) jheví- 75 tőtől eredő •folytatólagos felhevítés köveitkeztében fellépő hőíokemelkedése az említett eleimet arra készteti, hogy érintkezőjével együtt kilépjen a (10) hőelem érintkezőjének mozgási körzetéből, mely 80 (10) elem mozgását a (16') ütköző megállítja. A 3. ábra szerinti megoldás, melynél a (10, 11) hőelemeknek külön (23) hevítőik vannak, ugyanúgy működik, mint a 2. ábra szerinti kapcsoló. 85 A fentiekben ismertetett különleges megoldásokat a találmány példáiként közöltük, világos azonban, hogy a találmány köreteinek túllépése nélkül különböző módosítások lehetségesek. 90 Szabadalmi igényponífík. 1. Indítókészülék villamos kisütőszeírkezetekhez (lámpákhoz) fűtött kajtóddal, melynek önműködő indító kapcsolója a katódfűtő szervekkel sorba, a lámpa- 95 vall periig párhuzamosan van kapcsolva, mely indítókészülékneik továbbá áramvejzető pályával söntölt érintkezői a katódfűtő szervekkel sorba vannak kapcsolva, és az indítókészüléknek még íoo hőérzékeny szerve van, melyre az a hő hat, amelyet a vezető sóntpálya árama hoz létre az érintkezők oly célú működtetésére, hogy azok a katódfűtő szerveken át önműködően zárva és 105 nyitva az áramkört, a lámpát indítsák, azzal jellemezve, hogy az áramkörben olyan szerv van a katódfűtő szervekkel sorba és a lámpával párhuzamosan kapcsolva, amelyet ennek az áramkör- no nek árama úgy működtet, hogy az érintkezőket egymástól elkülönítetten tartsa és így önműködően akadályozza meg az indító további önműködő működését abban az esetben, ha a lámpa 115 nem gyullad meg több eredménytelen indító kísérlet után.
