138679. lajstromszámú szabadalom • Rádióvezérlő berendezés mozgó tárgyak haladási irányának megállapításához
12 1386T9. járművel követendő kurzus pusztán iá járművön elrendezett vevó'berendezésen foganatosított intézkedésekkel előre meghatározható, ellentétben a polgári légi közlíeke-5 désiben eddlíg használt eszközökkel, amelyek egyforma jelekkel dolgoznak és amelyeknél 10°-tói: 15°-ot meghaladó 'kurzusváltozások esiaikis az adóantennák földrajzi helyzetének megváltoztatásával lehetségesek. 10 A fentiekben ismertetett megoldás Wheatstone-hidat tartalmazó része, amely a (61) galvanométer áramkörébe vian iktatva, a galvanométert a berendezésnek a fázist meghatározó részéhez tartozó kimenő köré-15 ben jelentkező feszültségváltozásokkal szemben rendkívü'j érzékennyé teszi. E rendkívüli érzékenység következtében a jármű vezetője a repülőgépet szabatosan az előírt irány mentén vezetheti. ä0 Miivel továbbá az indikáló áramkörben alkalmazott vezérlő feszültséget iá (TI) és (T2; egyanii-rányító csövekre kapcsolt feszültségek nagysága és ;a feszültségek közötti fázisviszony határozza meg, járulékos érzé-25 ken ységf okozás érhető el, ha a jeleket járulékosan erősítjük, mielőtt azok az egyenirányító csövekbe jutnak. Ez a hatás nem érhető el az azonos jeleikkel dolgozó ismert berendezésekben, amelyeknél a vett jelek r!0 közötti és azok megkülönböztetésére alkalmas különbség a jelek erősítésével nem növelhető. Bár a fentiekben a találmány szerinti berendezés használatát repülőgépek1 navEgáiá;»5 sával kapcsolatban, ismertettük, a találmány ugyanilyen előnyökkel alkalmazható vizi vagy szárazföldi járművek vezetéséné! is. A 8. ábráiban és az ahhoz tartozó 10. ábrabet diagrammban oly péltíakénti kiviteli 40 alakból indultunk ki, amelynek három (A), (B) és (C) antennája vagy rádiófrekvenciás energiát sugárzó más eszközei vannak. Ezdk az eszközök egy egyenesben vannak elrendezve. Az (A) és (B) antennák egymás-45 tóli távolsága (S), a (C) antenna pedig a kettő között középütt van elrendezve. A 8. ábráiba behúzott sugárirányú vonalak a mező elhelyezkedését jelzik arra az esetre, ha az (A) és (B) antennákat ugyanazzal a 50 frekvenciáival egyidejűleg és szinkron tartjuk üzemben. Ez esetre minidegyik sugár azoknak a pontoknak a mértani helye, amelyekben az (A) és (B) antennákról adott jelek fázisviszonya állandóan ugyanaz. 55 A 8. ábráiban-a sugarak végein feltüntetett nyilakhoz írott számok a jelek közötti fázisviszonyt adjáik meg arra az esetre, ha az (S) távolság egy hullámhosszal egyenlő és, az (A) és (B) antennák nem működnek egymással fázisban. Az állandó íázisviszo- «) nyű pontokat összekötő vonalakat ez esetben» is egyeneseknek tekintjük, kivéve e vonalaknak az (A) és (B) antennáikkal szomszédos részeit, melyek alakja hiperbola. Az alábbiakban feltesszük, hogy a 8. 65 ábrában feltüntetett (P) légi jármű az (A) és (B) antennákkal adott jelek közötti !80° fáziskülönbségnek megfelelő sugár mentén távolodik az antennák helyétől. A 8. ábrához tartozó 10. abnabelt diagrammot annak 70 a feltételezésével szerkesztettük, hogy a (P) légi járirníLa (C) antennától oly nagy távolságban van, amelyhez képest az (A) és (B) antennák közötti (S) távolság elhanyagolhatóan kicsiny. Ezt a távolságot a 10'. ábrában 75 a végén nyíllal ellátott (R) vonal jelzi. Az (RÍ) és (R2) sugarak a (P) légi járműnek az (A) és (B) pontoktól való távolságát jelzik. Ha az (R) távolság elegendő nagy az (S) 80 alapvonalhoz 'képest, akkor feltehetjük, hogy az (RÍ) és (R2) sugarak egymással Dárhuzamcsak és egymás, közt egyenlő hosszúak, úgy hogy az (A) és (B) antennából; meghatározott időoontban adott jelek 85 egy időiben érik el a (P) légi járművet, tehát azok fázisviszonya ugyanaz, mint amekkora az (A) és. (B) antennák elhagyásakor volt. Ha azonban a (P) légi jármű az (A) és (B) egyenest felező és arra merőleges 90 sugártói (a) szöggel meghatározott irányban tér ki, akkor a járműnek az (A, B) és (C) pontoktól való irányát és távolságát az (a) szög, valamint az (RÍ', R2') és (R') sugarak jelzik, amelyeket, az A, B és C pon- ü5 toktól a jármű új helyéhez vonunk. Az (RÍ') és (R2') vonalak, valamint az (R-') vonal is egymással párhuzamosak, úgyhogy azok mindegyike az (RÍ) illetőleg (R2)^sugárral ugyanazt az (a) szöget zárja be. JOO Azonban a (P) légi járműnek az (A) antennától mért (R) távolsága a légi járműnek a (C) antennától mért (R') távolságánál a 8. ábrában feltüntetett (d) értékkel # nagyobb. Hasonló módon az (R2') távolság 105 amely a (P) légi járműnek a (B) antennától való távolságát jelzi, (d) hosszal kisebb, mint a járműnek a (C) ponttól mért távolsága. A (P) légi jármű tehát az (A) antennától (2d) távolsággal messzebb van, mint llü a (B) antennától. Ez azt eredményezi, hogy az (Ál) és (B) antennákkal egyidejűleg adott jelek a (P) légi járművet különböző időkben érik el és a (B) antennával adott jel előtt érkezik a légi járműhöz, mint az 115 (A) antennával adott jel.
