138679. lajstromszámú szabadalom • Rádióvezérlő berendezés mozgó tárgyak haladási irányának megállapításához
138679. 11 kezőkar a (85) érintkezőn, a (87) érintkezőkar pedig a (89) érintkezőn áll, akkor a1 (78) vezeték feszültségét az-(l) antennával vett feszültséggel együtt vezetjük a vevő be-5 menőkörébe. Az a frekvencia, amellyel a (73) oszcillátor dolgozik, úgy van megválasztva, hogy a (78) vezetőn jelentkező két frekvencia egyike az (A) antennával adott", másika a 10 (B) antennával a dott frekvenciával egyenlő. Ha tehát a (73) oszcillátor kimenőkörei és taz (1) antenna egy időben vannak a vevőre kapcsolva, a két energiaforrásból eredő lüktető frekvencia a (61) galvanométer tűjének 15 ide-oda lengésében jelentkezik. Az oszcillátor frekvenciáját ekkor úgy szabályozzuk be, hogy a lüktető frekvencia eltűnjön, majd ezután az anítennakapcsolót á harmadik helyzetbe állítjuk, amelybe a (87) kar a (85) 20 érintkezővel és a (88) kar a (86) érintkezővel érintkezik. Ilymódon a vevő csakis ia (73) oszcillátornál van összekötve. Ezután a (71) mutatót kézzel a (72) skála előre meghatározott, például '(72') jelével meghatározott 25 <p értékre állítjuk. A (67) szabályozható kondenzátort úgy állítjuk 'be, hogyha (61) galvanométer a járműnek az előírott kurzuson való haladását jelezze. Ilymódon a (71) mutató a (72) skálán <t>-nek pontosan 30 azt az értékét mutatja, amelynél a (61) galvanométer a járműnek a kurzuson való haladását jelzi, ha a fázisviszony az (A) és (B) antennákkal adott 'jelek között a (72') jelzésnek megfelelő 4>" érték. 35 Az előre meghatározott (72') skálajel helyét kísérlettel állapítjuk meg. Ez az a pont, amelynek megfelelő «í> érték jelzi a (73), oszcillátorral és a (75), (76) kétszerezővel keltett és a (78) vezetékre adott két frek-40 vencia között» fázisviszonyt. A (73) oszcillátor második és negyedT k harmonikusa közötti fázisviszony meghatározott és állandó fázisviszony. Ha ezt a fázisviszonyt egyszer megállapítjuk, úgy az « felhasználható a (72') jel helyének megálla- ' pításához. Ezután már a vevő beállítható úgy, hogy a (71) mutatóval a (72)* skálán végzett leolvasás a (61) galvanométeren foganatosított leolvasással megegyezően a 50 járműnek az előírt kurzuson való helyzetét ' jelzi. ' A 7. ábrában feltüntetett berendezésben oly eszközt is alkalmaztunk, amellyel a jármű vezetője a (71) mutatót a (72) ská-55 ián kézzel állíthatja be arra a «t>' értékre, amelyet a járműnek repülés közben követnie kell. Ha a beállítás megtörtént, úgy a (61) galvanométer ugyanúgy működik, mint azt az 5. ábra kapcsán már ismertettük és a kurzus mentén való repülést, illetőleg az 60 arról való letérést jelzi, tehát jelzi iazt is, hogy a kurzusról letért járművet ia vezetőnek melyük irányba kell vezetnie, hogy az előírt kurzusra ismét visszajusson. A gyakorlatban célszerű, ha a (72) ská- 65 lát ugyanúgy kalibráljuk, mint ahogy a repüloforgal-e-mbian használatos irány jelzők vannak kalibrálva, másszóval kompaszbeosztást alkalmazunk, nehogy az 1. ábrában feltüntetett jelzést utólagosan még az 70 ilyen iránymutatókon (kompas'zokon) használatos jelzésre át kelljen számítani. A jármű vezetője tehát a (71) mutatót kompaszkalibrálás esetén az ott használatos fokjelzésinek megfelelően állíthatja be. Ha a (72) 75 skála megfelelően van kalibrálva, úgy az elfordítható az esetenként kívánatos kurzusnak megfelelően, mimellett a (61) galvanométer a kurzuson való haladást akkor jelzi, amkor a jármű tényleg az előírt irányban 80 halad. A fentiekben a berendezés működését az 1. ábrabeli, tehát kétdimenziós ábra kapcsán ismertettük, amelyben a különböző irányokatközpontos helyről kiinduló sugarak mu- 85 tatják és minden egyes ilyen irány a két antennával adott jelek közötti előre meghatározott fázisviszonynak felel meg. Bár ezt a mezőábrát mint egyenkint azonos fázisviszonyú pontokat összekötő vona- í>0 lakból álló álbrát ismertettük, figyelembe • kell venni, hogy a valóságban ezek a vonalak az antennasugárzás vízszintes metszete, mert hiszen a mező valóságban hiperbolikus felületekből áll és minden egyes felület az 95 azonos fáziseltolódású pontok mértani helye. Ha tehát a fentiekben azonos fázisú vo- . nalakra utaltunk, ezek alatt a valóságban azonos fáziseltolódású felületek értendők, amelyek mentén a légi vagy más jármű íoo halad. . < ' A leírt berendezés oly vevőt tartalmaz, amely lehetővé teszi;, hogy a jeleket egymástól elkülönítetten vegyük, a jelek közötti fázisviszonyt meghatározzuk és indi- 105 káló műszerrel a mindenkori fázisviszonyt úgy jelezzük, bogy a jármű vezetője a jelzések alapján az előírt irányhoz képest helyzetét állandóan éllenőrizlheti. Emellett a berendezés működése teljesen 110 független a jelek viszonylagos erősségétől és így az idegen zavaró 'behatásokkal szemben érzéketlen. A találmány szerinti berendezéssel légi jármű tetszőleges, szabadon váliasztott kur- H5 zu© mentén 'biztonsággal vezethető és a
