138616. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső ultrarövid villamos hullámok keltésére vagy erősítésére

2 138016. amekkora az előre megszabott rács-aríód­kapiacitás és az elektronok repülési ideje, valamint a gyantáéi szempontok által meg­szabott rács-anód-távolság figyeleimbevéte-. 5 lével kiadódik, az anóda többi, hűtőfelületet alkotó részét pedig akkorára, és olyan al­katúra kell készíteni, hogy káros túlhevü­lése ne álljon elő, és a rácshoz képest le kell árnyékolni, illetve meggátolni azt, hogy 10 e részeket számottevő elektronfelíogó anódfelületrészek árnyékolják le a hűtő­felületrészéket, ezenkívül pedig esetleg úgy is, hogy az árnyékolatlan hűtőfelületrészek a rácstól lényegesen messzebb vannak, 15 mint az elektronfelfogó anódfelületrészek, és amellett célszerűen olyan katódfelület­részekkel szemközt fekszenek, melyeken emittáló bevonat nincs. Fenti felismerések alapján az találtuk, 20 hogy a szófaanforgó csöveknél akkor ju- . tunk imegfelélő eredményhez, ha a ráccsal akkora elektronfelíogó anódfelület fekszik szemközt, mely az ideálisnak legfeljebb 70% -a, célszerűen még kisebb. Ideális 25 elektronídifogó anódfelület alatt akkora értendő, melynél a katódából annak hossz­tengelyére merőleges, bármely irányban, az anódlhossznak megfelelő hosszban, kiinduló összes elektronpályák elektronfelíogó anód-30 felületet gyakorlatilag merőlegesen met­szenek, azaz mélynél az elektronfelfogó anódfelületrészek a katódát a rácséhoz célszerűen hasonló alakú zárt keresztmet­szeti idom, pl. körhengerpalást alakjában 35 veszik a rácstól gyakorlatilag állandó tá^ volségban körül. így tehát, iha pl a rács ellápszisalakú, akkor az ideális elektron­felfogófelület a rácséhoz hasonló alakú, de annál a rács-anód-távolság. kétszeresével 40 nagyobb nagy és kistenge'lyű ellipszis ke­rületének az anódíhosszá! való szorzatából adódik. A találmány szerintii csőnek elek­tronfelíogó anódfelülete ennek a felületnek legfeljebb 70 % -a, célszerűen még kevesebb. 45 A hűtőfelületet alkotó anódfeíületrészeknek elektronfelfogó anódfelületrészek általi leárnyékolását pedgi célszerűen úgy érjük el, hogy előbbieket a velük összefüggő, célszerűen egy darabból álló utóbbiaktól, 50 a ráesfelüTetre célszerűen lényegileg merő­' legesen, a csőfal1 felé nyúlóan, hátrahajlít­juk, hogy őket a katódálból kiinduló elektro­nok ne érhessék. „Lényegileg merőlegesen" hátrahajlított anódfelületrészek alatt olya-55 nok értendők, melyek síkja a rácsfelület . megfelelő normálisával 0 és 45° közötti szöget zár be. A rácsfelület megfelelő nor­málisa alatt azt az egyenest értjük, mely az elektronfalfogó anódfeiületrész szélső pontján az ezzel szomszédos rácsfelületre 60 merőlegesen halad ált. Az anóda hűtő­felületrészei1 még hűtőbordákkal ,is el le­hetnek látva, melyek ezekkel az anód­felületrészekikel célszerűéin szintén egy d'a­natoból vaonak; és adott esetben ugyanúgy, 65 mint az anóda hűtőifelületrészei, tetszés­szerinti ismert módon feketítettek is lehet­nek, hogy hőkisugárzóképességük nagyobb legyen. Fémlemezből1 készült anódák esetén a hűtőbordák célszerűen a lemez két vé- 70 gének összehegesztése útján készülhetnek, amikor is az anóda vagy anódáfél zárt keresztmetszeti idomú, tehát merev darab lesz, mely káros alakváltozásoknak kevéssé van kitéve. '...•„. .,. 75 A találmány, szerinti csövek szerkezeti kivitele célszerűen olyan, hogy egyetlen vagy több darab alkotta anódájuk elektron­felíogó felületrészeivel, vagy csak a rács egyik vagy pedig mindkét oldalával fek- 80 szik -szemközt, célszerűen aként, hogy az alaprajziban részarányos felépítésű rács tartódrótjalvai szemközt anódfelület nincs, vagy pedig csak az elektronfelfogó anód­feiületrész rácstóli távolságánál jóval tá- 85 volabb van. Ilyen felépítés mellett ugyanis az elektródarendszer alaprajza a rács mind­két oldalán fekvő elektronfelfogó felület­részekkel ellátott anódá jú cső esetén a kátódatengelyen , egymásra merőlegesen 90 átmenő két szimmetriasíkra gyakorlatilag részarányos, a rácsnak csak egyik oldalán fekvő elektronfelfogó felületrészekkel el­látott anódá jú cső esetén pedig' a kátóda­tengelyen átmenő egy szimmetriasíkragya- 95 koríatílag részarányosain olyan felépítés­ben készíthető, mely az összes követelmé­nyeknek úgy gyártási, mint üzemi szem­pontokból igen messzemenően megfelel. Az ilyen csőszerkezetnél ugyanis a rács- 10 o nál az elektronfelfogó anódfelületrészek közt azokból kinyúló hűtőszárnyakra rend­szerint nincs, szükség, mert a rácsnak ele­gendő nagyságú, , rendszeriint a vastag rácstairtódirótokat tartalmazó, felületrészei- 105 hez köze! elektronfelfogó anódfelületrészek nem feíküsznek. A rácsot tehát e részein az anóda nem fűti és így a rács itt hőt szabadon sugározíhatván el, sem rácsemisz­saió, sem a visszafűtés következtében 110 veszélyesen nagy katódáram fellépésétől nem kell tartami. Ha viszont hűtőszárnya­kat a rácson mégis kellene alkalmazni, akkor ezek úgy helyezíhetőjk el, hogy já­rulékos anód-rács-kapacitást alig okoznak 115 és az elektródarendszer alaprajzának rész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom