138582. lajstromszámú szabadalom • Folytonos eljárás szappan gyártására és berendezés annak foganatosítására

s 13858% rendesen meghatározza azt, Hogy az eredményként kapott emulzió „olaj a vízben" vagy .»víz az olajban" típusú-e, vagy pedig hogy az adott körülmények közt egyáltalán 5 lehetséges-e emulziót készíteni. Például egy bizonyos fajta zsírnál 15%-ig terjedő elektrolit-töménység olaj-víz emulziót adhat, 15—20%-ig nem állítható elő emulzió, míg 20%-on felül víz-olaj emulzió képződik. 10 Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a meg® adott töménységi fokok, minthogy más tényezők is befolyásolják az emulzióképződést, nem határolják el pontosan az ismertetett jelenségeket, hanem csupán a hatások álta-15 János természetét világítják meg. Az emulzióképződést más tényezők is befolyásolják, pl. a hőmérséklet, a zsír milyensége, a kavarás foka vagy módja és az eredetileg jelen volt szappan vagy szabad zsírsavak 20 mennyisége. ~ Ha egyszer a zsír ps az alkálioldat kötésbe jött és az emulziót nyugodni hagyjuk, azaz nem kavarjuk tovább, az egymásrahatás fázisa következik, amelyben a 25 megmaradt zsír legnagyobb része elszappanosodik, először csak lassan, majd a ' gyors elszappanosodás szakaszába lépünk, ami valószínűleg részint annak a hőnek adalékos hatása, amely a reakció előre-30 haladásával keletkezik, részint pedig a szappan megnagyobbodott arányának a hatása, amikor is a szappan mint a maradék zsír és az alkáli közös oldószereként szerepel: Végül pedig az elszappanosodás lelassul, 35 amilyen mértékben az olaj és az alkáli elhasználódik. A szappannak most erősen megnövekedett tömege mind jobban megnehezíti azt, hogy a maradék zsír és alkáli egymással érintkezésbe lépjen. Ezért a matt radék zsír elszappanosításának biztosítására a keveréket mégegyszer átkavarhatjuk, hogy a reakcióba nem lépett hatóanyagok kívánt kapcsolódását létesítsük. Az egymásrahatás idejében azonban a kavarást el 45 kell kerülni, mert

ez káros lehet, minthogy felbonthatja az emulziót és így gátolhatja ebben a munkaperiodusban az elszappanosító reakció természetes folyamatát. Ez különösen áll az egymásrahatás idejének korai »Oszakáiban, amikor a zsír és az elszappanosítószer még csak kis mennyisége hatott egymásra. Amint azonban a szappanmenynyiség növekszik, mindenfajta kavarás mindig kevésbbé és kevésbbé válik károssá. 55 Az egymásraható folyamat alatt az elszappanosítás sebessége és végső terjedelme, függ az emulzió típusától és kezdeti hőmérsékletétől, a zsír milyenségétől és az alkálioldat töménységétől, vagy egyéb jellegzetességeitől. Általában a biztos emulziós 60 •kötés főtényezője annak, hogy a zsír gyors elszappanosodását elősegítsük; ebből a szempontból a két lehetséges típus közül a víz-olaj emulzió a ^hatásosabb, minthogy ebben az esetben a zsír finoman' eloszlik 65 mjnt folytonos fázis a szappannal borított alkálioldat cseppjei közt és ennélfogva nagyobb felületi hatásnak van kitéve. A találmány olyan eljárást létesít zsírok folytonos elszappanosítására, amelyben a 70 folyamatok említett sorrendjét megtartjuk és amelynek sok előnye van az ismert eljárások fölött. A találmány szerint zsírt folytonos eljárásban elszappanosítunk, ami abban áll, 75 hogy zsírt és valamilyen vizes elszappanosítószert emulgeálunk, az eredményként kapott emulziót gyakorlatilag nyugodt áramlásban tartjuk, hogy lehetővé tegyük a zsír önműködő elszappanosodását. 83 A „nyugodt áramlás" meghatározáson olyan lassú, csöndes folyást értünk, amely nem eredményez semilyen lényeges kavarást és gyakorlatilag nem akadályozza az elszappanosodás természetes folyamatát. 85 Ilymódon az összetevők folytonos útját biztosítjuk. A nyugodt áramlás tartama és az eljárás egyéb feltételei olyanok, hogy az áramlás ideje alatt a zsír lényegileg egész mennyi- 9) ségében elszappanosodik. Általában kívánatosnak látszik azonban — különösen ahol a zsír egész elszappanosodását teljesen biztosítani kell —, hogy a nyugpdt áramlás periódusa után a keveréket rákövetkezőén 95 még kavarjuk. A kavarást úgy foganatosíthatjuk, hogy például az önműködő elszappanosodás folyamatából kapott keveréket olyan tartályon vezetjük át, amelyben azt friss gőzzel kavarjuk. A folyadék kavarása- íco nak természetesen más módjait is használhatjuk. A találmány előnyeit, a szokásos szappanfőzéshez képest, az alábbi meggondolások világosan mutatják. 105 A szappanfőzés szokásos gyakorlatában az elszappanosítási főzőüstnek nevezett tartályban foganatosítjuk, amelyben egy zsíradagot vagy töltetet bizonyos mennyiségű alkálioldattal — rendesen marónátron- no nal — hevítünk friss gőz segítségével, mely az üst fenekén fekvő gőzcsövek nyílásain áramlik ki. A gőz hevíti és kavarja a két összetevőt és így elősegíti a kettőjük közti reakciót. Ebben az esetben a kavarás ren- 115