138582. lajstromszámú szabadalom • Folytonos eljárás szappan gyártására és berendezés annak foganatosítására

138582. desen hosszabb ideig tart; ilyen kezelési mód azonban elmulasztja az elszappanosodás természetes folyamatának egész kihasználását, ami — ahogyan előbb láttuk—, 5 a kezdeti emulgeálás után következhetik be. Kezdetben a reakció lassan indul meg, azután sebessége meggyorsul, hogy befejezésül ismét lelassuljon; az üstben rendesen bizonyos mennyiségű el nem szappanoso-10 dott zsír marad vissza. E folyamatok alatt a főzőmester, tapasztalatai alapján, változtatja a friss gőz mennyiségét, mely gőz nyitott csőkígyón áramlik ki, és különösen a szappanképződés gyorsulása alatt erős só-15, oldatot vagy vizet ad a főzethez a reakció lefolyásának szabályozása céljából; a reakció folyamán előfordulhat ugyanis, hogy a szappan csomóssá válik vagy tömörül, úgyhogy „vastaggá" lesz, vagy a szappan-20 tömeg hirtelen megdagadhat és kifuthat az üstből. Friss gőz használata, amely lyukasztott csőkígyóból az üst fenekén áramlik ki, gyenge mechanikai hatásfokú mód az 25 aránylag nagy tömegű zsír és alkálioldat emulzióképződésének elősegítésére. Ezenfelül ez az eljárási mód gőzveszteséggei jár, minthogy a kavarást rendesen az egész gyártás alatt folytatják és nincsen közbe-20 kapcsolva egy viszonylagos nyugalmi időszak az egymásrahatás elősegítésére, mely alatt a maradék zsír elszappanosodása következik be, úgyhogy a* természetes folyamat akadályozva van, amiről már fentebb 35 szóltunk. Minthogy a főzőüst egész tartalmát gyorsan hevítik a főzőhőmersékletre és ezen megtartják, a reakció folyamán keletkező hő igyekszik gőzt elgőzölögtetni az üstből. Egy másik hátránya az eljárásnak 40 a következő: A reakció lefolyása olyan különféle hatásoknak van alávetve, mint a zsíralap milyensége, vágy az alkálioldat erőssége, vagy maradékszappan jelenléte a főzőüstben, aminek következtében a szabá-45 lyozás a főzőmester személyes megítélése szerint változik és eszerint történik különböző mennyiségű gőz, víz vagy sóoldat adagolása a szappanhoz; ez azonban az előállított szappanadagok végső összetételében 50 nem kívánatos változásokat okoz, melyek károsan befolyásolhatják a szappanfőző eljárás rákövetkező műveleteinek hatásosságát. A találmánnyal megtakarítjuk azt a gőz-55 mennyiséget, amelyet a szokásos szappanfőző eljárásban az elszappanosítás nagyobbik részében kavarásra használtak; ezt a kavarást ma a folyamat fölösleges meghosszabbításának, sőt károsnak tartjuk. Felhasználjuk azonban az összetevők reakció- 60 melegét, hogy a kívánt hőmérsékletet elérjük. Összehasonlítva az ismert eljárásokkal, láthatjuk, hogy a találmány szerinti elszappanosítási mód jobban felel meg az előbb 65 ismertetett reakció fizikai és vegyi folyamata természetes sorrendjének. Így a találmány elvét úgy is leírhatjuk, hogy zsírt és alkalmas elszappanosítószert emulzióképzés céljára kezdetben rövid ideig kavarunk, 70 az ezt követő periódusban pedig nem engedjük meg, hogy a kavarás akadályozza az egész vagy a visszamaradt zsír önműködő elszappanosodását, és végül, ahol szükséges, tovább kavarunk, hogy minden 75 maradék zsír elszappanosítását lényegileg befejezzük. Ennek eredményeképpen az új eljárás a korábbihoz viszonyítva gőz- és időmegtakarítást ér el. A találmány szerint az összetevők áramlása és maga az elszap- 80 panosítás is folytonos, amikor, is az egész eljárást jobban szabályozhatjuk, ami egyenletesebb minőségű terméket eredményez, mint amilyent a korábbi eljárásokkal elő -lehet állítani. 85 Gyors elszappanosítás céljából a zsírral és az elszappanosítószerrel hőt közlünk, mégpedig előnyösen az emulgeáló készülékbe vezető útjukon, vagy magában a készülékben, vagy mindkét helyen. Az önmű- 90 ködő elszappanosodásra következő kavarást akármilyen alkalmas eszközzel végezhetjük, de legkényelmesebben kis mennyiségű friss gőzzel, mely egyben hevítésre is való. Az eljárást előnyösen úgy foganatosítjuk, 95 hogy a zsír és az elszappanosítószer emulgeálásához gőzinjektort használunk, vagyis olyan készüléket, amelyben gőzsugarat arra használunk, hogy a zsír és az elszappanosítószer áramát bensőén összekeverje és emui- 100 geálja. Fontos, hogy a zsír és az elszappanosítószer között nagyfokú emulgéálást érjünk el, minthogy az^emulzióképződés mértéke számottevő tényező, amely az egymásrahatás időszakában az elszappanoso- 105 dás sebességét befolyásolja. Ebből a célból valamilyen emulgeálószer jelenléte nagy jelentőségű az emulzióképződés folyamán. Az emulgeálószer rendesen a zsír szabad zsírsavtartalmának elszappanoaításából no származik; a szabad zsírsavak semlegesítése ugyanis azonnal végbemegy és szappan képződik. Ha a zsírban csak nagyon kevés, vagy — ritkán — nincsen szabad zsírsav, rendesen szükség lesz külön emui- 115 geálószer alkalmazására; így például a zsír-