138500. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finoman elosztott szilárd anyag szállítására

13H500. 3 a nagyobb ''nyomási^- zónába szállíthatjuk éspedig állandóan. A fenti egyenletnél a • súrlódást nem vettük figyelembe. A 3. ábra további kivitelt szemléltet. En-5 nél a megoldásnála port a (20) tölcsérbe helyezzük, amelynek előnyösen zárt felső része van, hogy ilymódon elkerüljük a por anyagában előálló veszteségeket. Ezt az anyagot a (21) csövön levezetett gázzal 10 lebegtetjük. A lebegtetett tömeg a (22)' csövön át további bevezetett gázmennyiséggel ' találkozik, amely a vízszintes (23) csövön áramlik:

be. A kéve' rék ezután fölfelé áramlik a (24) csövön 15 át, a (25) gázelválasztó kamrába. Innen a keverék lefelé halad a levezető (26) csövön át. Ebben a lefelé vezető szárban különböző helyeken gázt vezetünk be a (27) csöveken át. A (28) gázelvezető szelep a 20 fölös gázmennyiseget a (25) kamra felső részéből elvezeti és ilymódon a lebegtetett keverék sűrfísíége a (24) és (26) csövekben szabályozható. A (25) kamrából távozó gáz bizonyos pormennyiséget tartalmazhat 25 és ezt a (29) ciklonszeparátorban lehet elkülöníteni, de használhatunk természetesen más elválasztó készüléket is, amely lehetővé "testei, hogy a (30) csövön át pormentes gázt vezessünk el. Az összegyűjtött 30 port ismét bevihetjük a (25) kamrába a (31) cső vagy más megfelelő szállítóeszköz segítségül Vételévél. A lefelé nyúló (26) szár a (32) szelepen át vezeti el anyagtartalmát olyan nyomáson, amely, úgy mint a 35 megelőző kivitelnél, a (20) tölcsérben uralkodó nyomásnál nagyobb. Ennek a berendezésnek a működése a (24) és (26) szárakkal együtt lényegileg ugyanolyan, mint a megelőző kivitel működésmódja. A föl-40 felé vezető (24) vezetékben a gáz aránya lényegesen nagyob, mint a levezető (26) csőben és a megelőző kivitelhez hasonlóan a berendezési áltál kapott nyomásnövekedés ugyancsak a következő egyenlettel fe-45 jezhető" ki: Ap = DiHi—D2H2, ahol az 1 -es szám a felfelé Vezető és a kettes számú a lefelé vezető csőre vonatkozik. Itt is szükség van arra, hogy a (20) kamrából gázt vonjunk el és a fenti egyenletben a 50 súrlódásit megint nem vettük figyelembe. Az összes fenti kiviteli módoknál bizonyos közös elemek vannak jelen. Minden esetben használni kell a lebegtető gáznak legalább a legkisebb szükséges mennyisé-55 gét éá amint a nyomás növekszik, további gázmennyiségeket kell. felhasználni, hogy a keveréket, diszperziót !

vagy szuszpenziót lebegő állapotban tartsuk. Ha olyan port használunk, amely 200^400-36 szitán haladt át és fajsúlya 2—2.5, a gáz legkisebb 60 mennyisége kb. 0.20—0.26 m3

a por minden 100 kg-jára, mely érték a gáz bevezetés pontjára érvényes. Az alkalmazott portömeg legkisebb mennyisége kismértékben .változik. Ha azonban sűrűbb porokat 65 használunk a gázmennyiségek csökkenthetők, éspedig nagyjában a sűrűséggel arányosan. Hasonlóképpen, ha a por nagyobb méretű részecskékből áll, a gáz legkisebb szükséges mennyiség/e valamelyest csök- 70 kenthetŐ. Figyelembe veendő, hogy a lebegtetéshez szükséges legkisebb mennyiség lényegesen túlhaladható, de ezek a fölös gázmennyiségek l csak nagyon csekély előnyökkel járnak. 75 A berendezések másik lényeges része a lefelé vezető állócső, amely amint a rajz is mutatja, mind a három kivitelnél megvan. A nyomás növekedése végeredményben a lefelé vezető oszlop hosszától függ. 80 Az 1. ábrán felrajzolt kiviteli alaknál.csak egy oszlop van és hogy a nyomásnövekedést megkapjuk a teljes magasságot meg kell szorozni a keverék sűrűségével. Ennél a berendezésnél a bevezetést egy maga- 85 siabb pontnál kell elvégezni a por eltávolítását pedig a rendszer mélyebben fekvő pontjánál kell létesíteni. A másik két kivitelné] a lebegtetett keveréknek két különálló oszlopa van és. a 90 kapott nyomás a két oszlop sűrűségének és magasságainak steorzata közötti különbségből adódik. Ugy, amint már megmagyaráztuk, a nyomásnövekedés e két szorzat közötti különbségtől függ. A le-95 írt esetek mindegyikében a szilárd anyagot ugyanazon szinten nagyobb nyomáson távolíthatjuk el, vagy ugyanezen nyomáson mélyebb steinten vagy akár magasabb szinten is, mint az a szint, amelyen a port 100 eredetileg bevezettük a rendszerbe. Az eljárást alkalmazhatjuk különböző porított anyagok szállítására vagy befecskendezésére és a megfelelő gáznemű anyag megválasztása az illető célra termésteete- 105 sen annak az eljárásnak a természetétől vagy feltételeitől függ, amelyben a port felhasználjuk. Áltáléban véve ajánlatos semleges, tehát nem reagáló gázt alkalmazni. Sokszor megfelel a levegő, amely 110 olcsó, de ahol a porított anyag éghető és a megyulladást el kell kerülni, ott semleges gázt, pl. füstgázokat vagy nitrogént ajánlatos alkalmazni. Vízgőz vagy pedig más gőzök is használhatók, de ilyen ese- 115 tekben a berendezést teljes egészében a használt gőz lecsapódási hőfoka felett kel! tartani. Az eljárás igen sok porfajtánaj