138500. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finoman elosztott szilárd anyag szállítására
138SO0. használható. Természetes azonban, hogy az eljárás hatásosabb a nagyobb sűrűségű, mint a kevésbbé sűrű. szilárd anyagoknál és kisebb méretű részecskéknél is hatáso-5 sabb, mint a nagyobb méretűeknél. A por finomsága, valamint kémiai és fizikai tulajdonságai az eljárásban fontos azerepet visznek. Aránylag durva szilárd anyag, pl. homok, mindig lefolyik, ha a le-10 felé haladás ferdesége nagyobb, mint az anyag jellegzetes nyugvási szöge, de a finomszemű porok esetén, amelyeket itt kezelünk, a csövek vagy vezetékek, sőt néha a nagy tölcsérek is eltömődnek; ezzel 15 szemben azt találtuk, hogy egy kis gázmennyiség' jelenléte gázosítás céljaira • a port diszpergált állapotban tartja és a ré szecskékre valósággal kenőhátást fejt ki, miáltal az áramlás baj nélkül vígbemegy. 20 Fontos, hogy az anyagot a rendszerben éspedig a rendszer teljes egészében alaposban lebegő állapotban tartsuk. A fölfelé vezető csövekben általában véve elegendő, ha csak egy gázbevezetőt alkalmazunk a 25 cső alsó részén. Egyes esetekben előnyösebbnek bizonyult a gázt tóbb helyen bevezetni. A lefelé vezető csöveknél előnyösen úgy járunk el, hogy a gázt a cső hossza mentén egyes helyeken, illetve pon-30 tokon vezetjük be, hogy ilyen módon lehetővé tegyük a gáz természetes kiterjedését a megnövelt nyomás hatása alatt. Kielégítőnek bizonyult a többlet gázmennyiségek bevezetése olyan pontokon amelyek 35 egymástól 3—7 méter távolságban vannak a cső hossza mentén. Gyors folyás esetén csak nagyon csekély gázszivárgások állnak elő a lefelé haladó gázoszíop felső részén, de ha az áramlás erősen csökken, 40 illetve lassubbodik, a szelepek bezárása esetén szivárgási: gázveszteségekkel számolni kell. A találmány további megmagyarázása céljából a következőkben kísérleteink ered-45 menyét ismertetjük. A berendezéshez tartozó tölcsér átmérője kb. 60 cm és magassága 3 méter. A tölcsér fenekéből egy 100 mm átmérőjű függőleges cső indul ki, amely 34 m hosszúságban nyúlik lefelé. A 50 cső alsó végénél vízszintesen meg van hajlítva ési itt átmérője 75 mm-re csökken, majd pedig a cső fölfelé halad és a tölcsér fölött elhelyezett ciklonszeparátorba vezet. Olyan berendezést használtunk, amelyben 55 a megmért levegőmennyiségeket hat különböző ponton vezettük be a 100 mm-es cső hossza mentén, mely pontok, a tölcsér fenekétől.számítva, 3, 10, 19, 26.5, 32 és 34 méter távolságban voltak. Lényegileg ugyanezekben a magasságokban fesz-. 60 mérőket is helyeztünk el. A 75 mrn-es, csőben két szelep volt beépítve, melyek között venturiméter foglal helyet. A tölcsért részben megtöltöttük őrölt agyaggal, amelynek lényegileg egész meny- 65 nyisége áthaladt egy 100-as1 . szitán. Az anyag tényleges fajsúlya 2.2 volt, a főtömeg fajsúlya pedig 0.75. Mármost levegőt vezettünk be 0.045 m3 -nyi mennyiségben percenként a fentemlített hat pont 70 mindegyikénél, vagyis percenként összesen kb. 0.27 m3 levegőt áramoltattunk be. Azt • találtuk, hogy az anyag a 100 mm-es csőben könnyen lefolyt és a 75 mm-es* csövön is átáramlott kb. 38 kg-nyi mennyiségben 75 percenként. Ezt az eredményt a keverék térfogatának mérésével állapítottuk meg, mely célra a venturimétert használtuk és a levegő mennyiségének ismert ^adatát. Amikor ez a működésmód az állandó álla- 80 pótot elérte, a következő leolvasásokat tettük: 85 93 Az első kibocsátó szelepet, tehát azt, amely 3 méternyire volt a tölcsér alatt, ezután elzártuk, amiáltal észrevehető változás nem következett be, de amikor a második, tehát a tölcsértől 10 méternyire lévő 95 szelepet szintén zártuk, az áramlás megszűnt, nyilvánvalóan azért, mert a cső legfelső részén vagy ahhoz közel a por felhalmozódott, illetve eltömődött. Ezután ismét elkezdtük a rendes műkő- 100 désmódot úgy, mint az előbbiekben és az állandó állapot elérése után a 1. és 5. szelepet zártuk (ez utóbbi a tölcsértől 32 méter távolságra van), de ez számottevő nehézséget nem okozott. Csupán azt figyel- 105 tük meg, hogy a cső alsó részén a nyomás 1.6—1.7 kg/cm2 -re emelkedett. A sebességek kb. ugyanolyanok voltak, mint az előbbiek. Ezután ia harmadik kiboosájtó sze'epet zartuk, amiáltal a három nyitva maradi, m szelepen át bevezetett egész levegőmennyiség percenként 0.13 ms -re csökken .és 1 az anyag eltömődése rövidesen bekövetkezett. További kísérleteknél a pornak igen gyors áramlását tudtuk elérni éspedig 11 115 kg-ot percenként, ha a levegőt hat külön-Heb Nyomás: a tölcsérnél . . -. . 0,035 kg/cm2 3 m-rel lejjebb . . . 0,25 >> »j 10 „ »i . 0,35 ») »» 19 „ ÍÍ . 0,7 >) )» 26.5 „ )» * . 1 >J 1» 32 „ *> • 1,2 *> )» 34 „ " " . " • 1,4 1» )»
