138500. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finoman elosztott szilárd anyag szállítására
2 Í3Ő50Ö. Szállítását vagy fecfíkendezését az a'Jacsony nyomású helyről a nagynyomású zónába oly szivattyú segítségül vétele nélkül, amelynek -mozgó, erőművi igénybevétel-5 nek kitett részei lennének, tehát a porral vagy poros gázzal érintkező ilyen részek nincsenek. Hivatkozással az 1. ábrára, a fölső (1) padló vagy fedem a (2) tölcsért tartja. A 10 poralakú anyagot kézzel vagy megfelelő, fel nem tüntetett szállítókészülékekkel, illetve -szíjakkal visszük a (2) tölcsérbe. A por (3) harangszelepen át a lebegtető (4) szuszpendáló vagy diszpergáló zónába 15 hullik, amelyből a második (5) harangszelepen át á gázosító vagy lebegtető (6) zónába esik. Ennek a zónának mélyebb részén a lebegtető gázt a (7) csövön át vezetjük be. Ennél a pontnál a szilárd 20 anyag a gázban szuszpendálódik és a keverék, amelyből a szilárd anyag természetesen leüllepedik, ha a gáz áramát megszakítjuk, a folyadékok sok tulajdonságát mutatja, főkép azt, hogy áramlásra képes 25 és sűrűsége szilárd anyag tartalmával arányos. A lebegtető teret vagy zónát mechanikai1 ikeverőkeszülékkel láthatjuk el de legtöbbször elegendő a gáz áramlása által okozott keverés. A két (3) és (5) ha-30 rangszelepet különböző időkben nyitjuk, hogy ilyen módon lehetővé váljék a szilárd anyagot időközönként adagolni a lebegtető kamrába ugyanekkor meggátolva azt is, hogy a gáz visszafújja a port a (2) töl-35 csérbe, k szeleppel ellátott (8) és (9) vezetékek arra valók, hogv gázt lehessen elvezetni a lebegtető zónából és a köbenső terekből. Ez a gáz tartalmaz némi szilárd anyagot és ezt az anyagot visszanyerhet-40 iük megfelelő, fel nem rajzolt eszközökkel, így pl. porgyűjtőkkel, por-ledörzsölőkkel, stb. A (6) lebegtető tér alsó részéből a (10) cső lefelé nyúlik olyan hosszúságban, 45 amely attól a nyomástól függ, amellyel a port továbbítani kell. A függőlegesen lefelé nyúló (10) szár mentén egymástól megfelelő távolságban fluidifikáló gázt fúvatunk be a (10a) csövekén át és nagyon 50 fontos, hogy a (10) csö alsó végénél is legyen egy gázbevezetés. A (10) cső kivezető végénél van a (11) szelep és ezzel az áramlás pontosan szabályozható. Ez a szelep bárminő megfelelő szerkezetű lehet. A 55 portartalmú áramot állandóan a nyomásálló (12) edénybe vezetjük. Ez az edény a talájmánynak nem lényeges alkjatrésze, hanem csak egy olyan zónát alkot, amelynek nyomása jóval nagyobb, mint az (1) fedéimnél lévő nyomás. m A fenti leírásból az 1. ábra szerinti berendezés működése már könnyen érthető. Ha feltételezzük, hogy a szilárd anyag 2.2 fajsúlyú anyag, úgy a lebegtető levegő megfelelő mennyisége legalább 0,20—0,26 «5 m3 az anyag minden 100 kg-jára számítva és a lebegtetett keverék legnagyobb sűrűsége ez esetben kb. 400 kg/m*. A lefelé vezető (10) cső hossza mentén bevezetett további légtömegek mennyisége "0 kicsi és csak arra való, hogy a sűrűséget a megadott 400 kg/m3 értéken tartsa, a lefelé vezető cső alsó részén. Mármost, ha ez a lefelé vezető cső kb. 15 méter hosszú, kivezető végénél a nyomás 0.6 kg/cm2 , 75 amelyet úgy kapunk, hogy a magasságot, vagyis 15 métert szorozzuk a lebegtetett keverék sűrűségével: 15 m X 400 kg/m3 = 6000 kg/m2 = 0,6 kg/cm 2 . Ha a csővezeték magasságát növeljük, akkor természet- o i szerűleg' nagyobb nyomást kapunk. A sze- . lep a nyomást kismértékben csökkenti és ezt a szelepet arra használjuk, hogy a szilárd anyag áramát pontosan szabályozzuk. A llevegőt természetesen olyan s:> nyomáson kell alkalmazni hogy az be tudjon hatolni az anyag oszlopába és a fent-említett 0,20—0,26 m3 -nyi mennyiséget a belépés helyén mértük, tehát a belépésnél fennálló nyomás és hőmérséklet mellett. 90. A 2. ábra szerinti berendezés az l.ábra szerintihez hasonló és abban a megfelelő alkatrészek ugyanazokkal a számokkal vannak jelölve. A (10) csővezeték alsó végéből a fölfelé vezető (13) szár vagy cső- 95 vezeték nyúlik ki és egy további (14) csövet alkalmazunk ennek a fölfelé vezető szárnak az alsó végén egy aránylag nagy mennyiségű gáztömeg bevezetésére. A berendezés többi része lényegileg ugyanolyan, 101 mint azt az 1. ábrával kapcsolatosan már leírtuk. A berendezés működése nagyrészt arra van alapítva, hogy a két szárban az anyag sűrűsége egymástól eltérő, vagyis a lefelé vezető (10) csőben a sűrűség na- 10 gyobb és a fölfelé vezető (13) csőben kisebb. A kivezetésnél lévő nyomás egyenlő a sűrűségek és magasságok szorzatának különbségével az illető csővezetékekbén, vagyis1 a következő egyenlet érvénves: n Ap?=DiHi—D2H2, ahofDi és Hi a lefelé nyúló szár magasságát és a benne lévő anyag sűrűségét jelenti, D2 és H2 pedig a felfelé vezető szárra vonatkozik. Ugy mint a megelőző kivitelnél, a porított anyagot 11 ilymódon az alacsonyabb nyomású helyről
