138487. lajstromszámú szabadalom • Eljárás félyfúrásoknál az átfúrt réteg szénhidrogéntartalmának felderítésére és hozzávaló mérő-, illete jelző berendezés

2 138487. vetve tájékozódunk az éppen átfúrt réteg­ben várható szénhidrogén előfordulásról. A felszínre került öblítőiszapból nem jár nehézséggel a gáz elválasztása, mert 5 ez magától is eltávozik. Ha nagyobb szén­hidrogéntartalmú réteg átfúrásakor, egy­részt a kifolyó nyílásból, másrészt pedig az iszapgödörből iszapmintát veszünk és a mintákat laboratóriumiban! megvizsgáljuk, 10 akkor a kifolyónyílásból vett mintában nagy szénhidrogéntartalmat1 állapíthatunk meg, míg az iszapgödörből vetít mintában már nyomok sem mutatkoznak. Nem áll fenn te­hát az a veszély, hogy az iszapba került 15 gázmennyiség többszöri körbeáramlás után is benne marad és az észleléseket meghami­sítja. Az iszapárammal felszínre jövő gáz­mennyiséget nem tudjuk 'teljesen felfogni. .0 Hogy az átfúrt réteg tartalmára követ­keztethessünk, szükséges, hogy állandóan ugyanabból az iszapkeresztmetszeitből, ugyanolyan körülmények között válasszuk le és gyűjtsük össze a szénhidrogéneket. 25 Ezt a célt pl. a később még részletesen ismertetendő, gázgyűjtő tölcsér alkalmazá­sával érjük el. A kapott gáz elemzésére illetve az ösz­szetételnek és az abban belkövetkező válto-30 zásoknak az észlelésére, a kémiai analiti­kai eljárásokon; kívül, természetesen, bár­mely olyan tulajdonságnak a meghatáro­zása alkalmas, mely tulajdonság az össze­tétel egyértelmű függvénye. Az elemző 25 módszer alapjává, célszerűen, a gázok hő­vezetőképességét illetve a hővezetőképes­ségben mutatkozó változást tesszük. A hő­vezetőképesség alapulvétele azért is rend­kívül előnyös, mert a — tapasztalat sze-40 rint — gázréteg átfúrásakor a mentán­gáz, olajréteg átfúrásakor pedig a nehe­zebb szénhidrogének vannak túlsúlyban, a mentán hővezetőképessége pedig a leve­gőnél nagyobb, míg a többi nehezebb, gáz­tó alakú szénhidrogénieiké a levegőnél kisebb. Összehasonlító gázként levegőt alkalmazva tehát szemléletes módon kapunk közvet­len tájékoztatást arról, hogy gáz- vagy olajréteget fúrunk-e át. 50 A hővezetőképesség mérésére, előnyö­sen, azt a módszert használhatjuk, mely szerint villamosan felhevített vezetők, cél­szerűen platinaszálak körül részben a vizsgálandó, részben pedig az összehason-55 lító gázt, pl. levegőt áramoltatjuk és a ve­zető ellenállásváltozását, pl. hídkapcso­lású mérőmódszerrel meghatározzuk. Fontos még a mélység ismerete, amely­ből az éppen vizsgálat alatt álló gázok származnak. Ezt fúrójeterttések alapján 60 határozhatjuk meg. Természetesen figye­lembe kell venni az iszap áramlási idejét is, különösen nagyobb mélységben, nagy, kb. 6—8 m/óra vésőhaladásl sebesség ese­tén. Az iszapáramliás idejét vagy a szí- QI vattyú teljesítményéből számítással, vagy­pedig kisérleítileg határozhatjuk meg. A fenti eljárás megvalósítására, a talál­mány értelmében, olyan mérőberendezést használunk, amely — lényegében — az 7C iszapgáz összegyűjtésére alkalmas esz­közből és a gáz összetételnek, legalább is minőségi megállapítására! való készülék­ből áll. A találmány szerinti berendezést példa- 7í képen a mellékelt ábrák kapcsán ismertet­jük részletesen. Az 1. ábra a teljes berendezés vázla­tát, a 2. ábra a gázgyüjtőtölcsért, a $ 3. ábra a hídkapcsolású mérőberende­zés előnyös kiviteli alakját, s végül a . 4. ábra az eredményt feltüntető dia­grammokat mutatja. Az (1) úszó-gázgyüjtőt vékony cső köti 8 össze a (2) mérőkamrával. A gáz útjában a (3) mosópalaekoík vannak iktatva, me­lyek egyike az esetleg előforduló szénsav (CO) elnyeletésére, míg másikat a mérő­kamrába áramló gázkeverék vízgőzzel 9 való telítésére szolgál. Ez utóbbi az azo­nos mérési feltétel megteremtésére szük­séges. Miként már említettük, a helyes ered­mény elérése szempontjából' elengedhetet- g len, hogy a g^zt iaz állandó áramlású fúróiszap azonos keresztmetszetéből és azonos körülmények között gyűjtsük ösz­sze. Ezt a célt szolgálja az (1) gázgyüjtő­tölcsér, amely téglalap-alakú, alul nyitott, \ üreges test, amelynek felső homloklapján a (4) elvezető tölcsér van elrendezve. En­nek (5) nyílása van. Az üreges test két végére a (6) úszótestek vannak erősítve, amelyek célja az, hogy a gázgyüjtőtöl- \ csért az áramló iszapban lebegve tartsák. A (7) lapátok a folyadék örvénylő áramlá­sának elősegítésére és ezzel a gázleadás megkönnyítésére valók. A mérőkamra részleteit a 3. ábra tünteti \ fel. A nagy kapacitású (8) Nife-akkumulátor áramkörte, a (9) szabályozóellenállás közbe­iktatásával, a (10), (11), (12), (13) gáz­kamrákban elhelyezett (14) piatiinaszálákat adott hőfokra hevíti fel, A (12), (13) kamra ; platinaszálát levegő veszi /körül, míg a

Next

/
Oldalképek
Tartalom