138487. lajstromszámú szabadalom • Eljárás félyfúrásoknál az átfúrt réteg szénhidrogéntartalmának felderítésére és hozzávaló mérő-, illete jelző berendezés

138487. 3 (10), (11) kamrák szálait a (15) csővezetéken beáramló és' a gázgyüjtőtölcsérbol származó gáz öblíti át. A gázáramot ventilátorral vagy vízlégszivattyú segítségé-5 vei tartjuk fenn. Ha az iszapban nincs gáz és- a kamrákon pusztán a ventilátor által, az (5) nyíláson át beszívott levegő áramlik keresztül, a hídba kapcsolt (16) galvanométer kilo térést nem mutat. Ha ellenben az iszapban gáz jelenik meg és ez a beszívott levegőhöz keveredik, a galvanométer a (10), (11) kamrákban bekövetkező hővezetoképesség-vál'tozás folytán kitér, mégpedig az 15 egyik irányban, ha a levegőnél nagyobb hővezetó'képességű metán jelenik meg és a másik irányba, ha a levegőnél kisebb hővezetőképességet mutató, nehezebb szénhidrogének szabadultak föl az iszapból. 20 A levegő-gázkeverék gázkoncentrációja annál nagyobb, minél több gáz távozik el az iszapból. A gázgyüjtő állandóan ugyanakkora iszapkeresztmetszetet harántól, a szívás állandó, ha tehát a gázkon-25 centráció nagyobb, nyilván nagyobb az átfúrt réteg gáztartalma. A (16) galvanométer kitérése ennélfogva az átfúrt réteg gáztairtalmával arányos. A galvanométer mutatóját, célszerűen, 30 regisztráló készülékkel kötjük össze, amikoris összefüggő görbéhez jutunk, melyhez a megfelelő mélységbeli adatokat a már említett módon rendeljük hozzá. Lehetséges azonban a mélységre vonatkozó 35 észlelési adatok automatikus felijegyzése is erre alkalmas regisztráló berendezés közbeiktatásával. Végeredményben a 4. ábrán feltüntetett görbékhez jutunk. Az ábra i(A) görbéjét 40 a találmány szerinti mérőberendezés vette fel. Az abszcissza 0 pontja a galvanométer 0 állásának vagyis a gázmentes iszapnak felel meg. A baloldali skála a metántartalmat, míg a jobboldali a nehezebb íö szénhidrogéntartalmat tünteti fel tetszés szerinti egységekben, míg az ordináta a fentiekben említett módon megállapított mélységet adja meg. A 4. ábra (B) és (C) görbéje a Schlum-50 berger-féle (ismert szelvényezés eredményét adja, a (B) görbe az ellenállás-görbe, a (C) pedig a potenciál-görbe, amely — ismert módon — a pórusosságra jellemző. Ha pl. az 1040 m tájékán felvett gösrbé-55 ket vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a Sc'hlumberger-féle szelvény pórusos, nagyellenállású réteget jelezf amilyen eredményt azonban édes víztartataú homokréteg; is adhat. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárással felvett görbe nagyobb mennyi- 60 ségű, nehezebb szénhidrogén-tartalomra mutat, ami pedig olaj jelenlétére vall. Viszont 1000 m táján a Schlumberger-féle szelvény ugyancsak az előbbihez hasonló struktúrájú réteget jelez, míg ezzel -szem- 65 ben az (A) görbe világosan mutatja, hogy ez a struktúra olajat egyáltalában nem, és gázt is csak nyomokban tartalmaz. A találmány szerinti eljárás kitűnő használhatósága tehát nyilvánvaló. 70 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás mélyfúrásoknál az átfúrt réteg szénibidrogéntartalmának felderítésére, azzal jellemezve, hogy a fúrás előrehaladása folyamán, megállapítható 75 mélységből származó öblitőiszap által a felszínre hozott, az iszapból azonos körülmények között leadott gáz összetételét vagy az összetétel függvényeként jelentkező tulajdonságát, legalább 80 is minőségileg, folyamatosan megállapítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gázt mindenkor az áramló 85 iszap azonos keresztmetszetéből, azonos módszerrel választjuk ki és gyűjtjük össze. 3. Az 1—2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, az- 90 zal jellemezve, hogy az összetételre illetve annak változására jellemző tulajdonságként a gáz hővezető képességét választjuk. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás fogana- 95 tosítási módja, azzal jellemezve, hogy az összetételre illetve annak változására jellemző tulajdonságként a gáz relatív, pl. levegőre vonatkozatott hővezetőképességét határozzuk meg ak- 100 ként, hogy villamos úton adott hőfokra felmelegített vezetőt, pl. platinaszálat vagy szálakat egyrészt a vizsgálandó gázkeverékkeli, másrészt levegővel veszünk körül és a szál villamos 105 ellenállásának változását, pl. hídmódszerrel meghatározzuk. 5. Az 1—4. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a mérésre került no gáz eredeti mélységbeli helyzetét a fúrójelentéseknek és az iszapáramlás sebességének adataiból állapítjuk meg. 6. Mérő- illetve jelzőberendezés, az 1—4. igénypont bármelyike szerinti eljá-115 ráshoz, jellemezve az iszapgáz folya-