138477. lajstromszámú szabadalom • Dörzskerék erőátvitel
2 13847'?. papirosréteg természetes rugalrnasisága ér: vényesül és kitűnő kerékhez jutunk. Ez a kerék nem jön rezgésbe, a hajtott kerékhez nyomva üzemközben rugalmas alak-5 változást szenved és így a kerületi erőt jól viszi át. Ez a kerék tehát lényegében abban különbözik a maiaktól, hogy a futófelület alatt vastag, legalább másfél cm vastagságú, rugalmas, jól tapadó anyag-10 rétege van. Az ilyen kivitelű dörzskerék már 30—40 mm átmérőtől kezdve erő' átviteli célra kiválóan alkalmas, és. sok tekintetben jobb a szíjhajtásnál. Normális hajtószíjat ugyanis 100 mm-nél kisebb ke-15 réken már nem használnak, mert az vastagsága miatt rosszul fekszik a szíjtárcsára és emiatt csak igen kis, mintegy két kg-ot kitevő kerületi erőt visz át minden cm. szélességben. Ezzel szemben a leírt 20 dörzskerék már 50 mm átmérőtől kezdve ennek kétszeresével is terhelhető és teljesen sima, zajtalan, kifogástalan üzemet ad. Kis munkagépeken, melyek 1—3 lóerőt vesznek fel, ez !az ideális erőátvitel, mely-a 25 legkevesebb helyet foglalja és semmiféle transmisszió állványt vagy • berendezést nem igényéi. Különösen jól használható ez az erőátvitel erős rángatásnak kitett üzemben, pl. excentersajtóknál, vagy ha-30 sonlókon, ahol a hirtelen megnövekedett terhelés pillanatában a dörzskerék megcsúszik, a motort kíméli, de rögtön utána ismét felveszi a rendes fordulatszámot és zavartalanul működik tovább. Ilyen üzem-35 ben a dörzskerék élettartama is igen nagy. Még sokkal nagyobb jelentősége van a dörzshajtásnak nagy telj esítmlényű kerekeknél. Ilyen kerék erős kicsinyítésben van felrajzolva a 4. és 5. ábrán. A nagy dörzs-40 kerekeknél a tengelyre hüvely van felékelve és a papiros test erre a hüvelyre van felerősítve. A 4. ábrán az 1. tengelyre a (7) hüvely van felerősítve, erre vannak fűzve a (8) lemezek, melyeket a (9) erős 45 vas véglemezek tartanak össze a (10) csavarok útján. A jeíenleg használt, ilyen nagy, 6—700 mm átmérőjű kerekek eddigelé úgy kerültek kivitelre, hogy a (9) véglemezek átmérője körülbelül azonos 50 volt a dörzskerék átmérőjével, legfeljebb néhány mm-rel volt kisebb. Így a dörzskerék mint merev, rugalmatlan test visel• kedett. A vastag papiros anyagban rejlő természetes rugalmasság nem tudott . ér-55 vényesülni, a kerék felületét érő erőhatások közvetlenül a vasszerkezetnek adódtak' át. A papiroshengernek csak felületi rétege vette föl a terhelést, mely természetesen gyo>rsan kifáradt és a futófelület kérge kitöredezett. Ezen a szerkezeti hibán segít ßo a 4. és 5. ábra szerinti kivitelű kerék. Itt a (9) erős szorító lemez átmérője legr alább három cm-rel kisebb, mint a dörzskerék átmérője, úgy hogy a .dörzskereket érő erőhatás vastag papirosréteget ér. A 65 papiros természetes rugalmassága így érvényesül, kitűnően tapadó kerékhez jutunk, mély nem fárad ki könnyen. A 4. ábrán a (9) tárcsán kívül eső (a) réteg a (11) szegecsekkel át van szegecselje, 70 melyek a kereket szilárdan egybefogják, de rugalmas mozgásában nem akadályozzák. A nagy dörzskerekek papírhengerének belső részét tehát erős pántok és csavarok tartják össze, külső rétege 75 ellenben, txár vékony szegecsek tartják össze, szabadon tud terjeszkedni. Még jobb a 6. és 7. ábrák szerinti kivitel. Ennél a kivitelnél a dörzskereket alkotó papirostömb nem egységes darab, hanem 80 mintegy 80—100 mm vastagságú (12) tárcsákból van összeállítva. Ezek a (12) tárcsák külön külön vannak előállítva és egymásután fel vannak fűzve a (7) hüvelyre. Az egyes (12) tárcsák közé a (13) 85 vastárcsák vannak szerelve, melyek a (9) véglemezekkel azonos, vagy közéi azonos átmérőjűek. A felékelés úgy történik, hogy az ék az összes, tehát (9), (12) és (13) tárcsákon keresztül halad. Erre a megoldásra p0 azért van szükség, mert ha az egész igen hosszú (4—500 mm) dörzskerék egyetlen darabot alkot, az középen jobban van terhelve és anyaga hamarabb kifárad. A 6.' és 7. ábrák szerinti kivitelnél minden egyes 95 (12) tárcsa úgy viselkedik, mint egy-egy külön dörzskerék, mely a vastárcsák között jól meg van fogva. A 8. ábrán a dörzskerék erőátvitelnek egy különleges módozata látható. A dörzs- 10c hajtásnak egyik nagy előnye a szíjhajtással szemben, hogy míg a szíj igen nagy " kerületen körülveszi a szíjtárcsát, addig a dörzskerék a hajtott kerék kerületén csak kis helyet foglal él. A hajtott kereket 10 E tehát egyidejűleg a 8. ábrán jelzett módon két vagy több dörzskerékkel is hajthatjuk. Ezzel a rendszerrel él lehet érni, hogy nagy lendkereket pl.,két dörzskerékkel egyidejűleg 4—600 lóerővel is hajtha- m tunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Dörzskerék erőátvitel, amelyre jellemző, hogy a dörzskeréknek, futófelülete alatt legalább másfél cm vastag, rugalmas (ittapadó rétege van.
