138446. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukor- és takarmányrépából a kellemetlen szag- és ízanyagok eltávolítására
2 138446. némely aromás alkohol, keton és aldehid, pl. a benzaldehid, továbbá némely illóolaj, pl. az ánizsolaj, a köménymagolaj vagy az édes köményolaj, azzal a tulajdonsággal 5 rendelkezik, hogy a répára kifejtett, fentemlített hőbehátás jelzőanyagaként használható, mert pl. az ánizsolaj szagának jelentkezése egyúttal megadja azt az időpontot is, amelyben a répa nem kívánatos 10 anyagai szintén elillannak. Kitűnt továbbá az is, hogy az említett vegyületek a répa kellemetlen szagú és ízű anyagaival reagálnak és ennek folytán azzal a tulajdonsággal is rendelkeznek, hogy a reakciói 15 követően többé nem kellemetlen szagú, illetőleg többé már nem kellemetlen ízű, azonban hosszabb tárolás után ismét ilyenekké átalakuló anyagok maradékát kötik le, hogy a kezelt répatermékekben kellemetlen 30 íz és szag hosszabb tárolás után sem jelentkezik. A találmány újságát semmiképpen sem ronthatja le, pl. az a körülmény, hogy a melaszégetés, tehát a cukorrépaszármazé-25 kok feldolgozása során a hígított melaszcefrét gőzzel, illetőleg gőzzel és levegővel szokás kezelni. A melaszcefre ilyen meleg szellőztetésének csupán az a célja, hogy a melaszt megszabadítsák azoktól az anya-30 goktól, amelyek az erjedési folyamatot esetleg zavarhatnák, így pl. az aminoktól, illetve a salétrommossav stb. lebontási termékeitől, miértis ezt az eljárást nem úgy folytatják le, amint ezt a találmánnyal kap-85 csolatban az előbb ismertettük. Továbbá ennél az ismert munkamódnál a melaszból i észben egyéb illékony anyagokat is eltávolítanak, melyek távolléte vagy jelenléte r a melaszcefrében az erjedés lefolyása te-40 kintetében egyáltalában nem jön tekintetbe. Ezzel az egyszerű gőzöléssel sikerül ugyan a kellemetlen szagú és ízű anyagokat átmenetileg eltávolítani, a kellemetlen íz azonban az ekként kezelt répában vagy a 45 belőle előállított fél- vagy késztermékekben ismét jelentkezik. Amennyiben a répa feldolgozása kapcsán a lé kipréselésére berendezést alkalmazunk, a találmány szerint előnyös, hogy 50 a kellemetlen anyagoktól megszabadított, kipréselt lé egy részét közvetlenül cukorrá, illetőleg élvezhető sziruppá dolgozzuk fel, a répa maradékrészét pedig a maradéklével, pl. szárítással és őrléssel, elkülönítetten 55 lisztté vagy más efféle élvezeti tápszerré dolgozzuk fel. A találmány szerinti eljárást ismert berendezések es gépek felhasználásával foganatosíthatjuk, amelyek a technika állásának megfelelően nagy számban és tökéletes ki- 6( vitelben állanak rendelkezésünkre, amilyenek pl. a macerációs berendezések, a diffuzőrök, a szűrők, a dugattyús és csigaszerkezetű prések stb., amikoris ezeken a hevitőközeg, pl. forró vízgőz bevezetésére 6; alkalmas szerveket kell alkalmazni. A találmány keretébe tartozik adalékoknak, mint forró gázok vagy gáz és gőz keverékeinek vagy olyan folyadékoknak az alkalmazása is, amelyek a pektin szabaddá- 7< tételére képesek. Az ilyen gázok, illetve folyadékok, pl. a kéndioxid, a foszforsav, amivel kapcsolatosan lehetséges az ismert eljárásokkal, pl. a 96.316. és 121.422. sz. német szabadalmakban megadott eljárásokkal 7í való kombináció is. A találmány szerint indikátorként használt anyagot esetleg vizes emulzió alakjában, pl. ánizsolaj és víz esetében ezek 1:10 arányú keverékeként adagolhatjuk be. 8< 1. Példa: Macerációs edénybe, mely rozsdamentes acélból van, aprított cukorrépából álló répapép 100 kg-nyi mennyiségét visszük be. E pépben kavarómű segélyével 2 g ÖÍ ánizsolajat osztunk el, esetleg vizes emulzió alakjában i(l: 10), majd a répapép bekavar ása közben kb. 140° hőmérsékletű vízgőzt áramoltatunk mindaddig, amíg az ánizsszag utolsó nyoma 'is teljesen el nem 9( tűnt. A répapépet ezután ismert módon lisztté dolgozzuk fel. Használható terméket kaphatunk pl. úgy, hogy olyan víz-íánizsö!aj-erriulzióból, amely 1 cm3 olajból és 100 cm 3 vízből ké- 9E szült, 1 cm3 -t adunk 1 kg répasze'Jethez, ami 1 kg szeletre vonatkoztatva 0,01 cm3 ánizsolajat jelent. • Ezen a próbán vízgőzt vezetünk keresztül 23 percen át. Ezután ánizsolajszag többé nem észlelhető és a u répaszelet kellemetlen szaga is eltűnt. A terméket szárítjuk és lisztté őröljük. Ezt 8 lisztet gabonaliszthez adalékként is alkalmazhatjuk nagyobb mennyiségben anélkül', hogy a répa kellemetlen íze és szaga ismét l( jelentkeznék. A fentemlített ánizsolaj-yíz-emulzió helyett alkalmazhatunk azonos erősségű olyan emulziót is, amely pl. benzaldehid, köménymagolaj, édes köményolaj vagy u nerolioíaj segélyével készült, amikoris ebből az emulzióból a feldolgozás során 1 kg répaszelethez 1 om3 -nyi mennyiséget adhatunk. Az az időtartam, melynek folya-
