138361. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási berendezés valamint tárgy térbeli helyzetének megállapítására

* 1383Ö1. S változtató eszközöket tartalmaz, amely sugárzók a második főirányban második oly frekvenciának megfelelően vannak közökkel elválasztottan térbelileg elrendezve, 5 mely második frekvencia kisebb mint a sorletapogatás frekvenciája. így a tér előre meghatározott részét az első sorban említett főirányra merőleges irányban a vivőhullám-nyalábbal tapogatjuk le. A beren-1° dezés e részét a mezőfrekvenciát adó (18) generátor alkotja, amelyet a (17) ütemadó vezérel és amelynek kimenő köre a (15) fázisszabályozó egyes fáziseltoló tagjaival van csatolva. 15 Hogy a (Dl—Dl6) dipólok vezetőivel meghatározott síkból lefelé irányuló sugárzást elnyomjuk, mindegyik dipól alatt a rajzban fel nem tüntetett visszaverő vezetőt alkalmazunk, amivel növeljük a kívánt 20 irányban érvényesülő hasznos energiát és csökkentjük a nem kívánatos kisebb melléknyalábok keletkezését. A (11) vevőberendezés lényeges részei a (19) rádiófrekvenciás erősítő és modula-25 tor, melynek bemenő köre nem irányított oly antennarendszerrel van csatolva, amely két (20) és (21) dipólantennából van. Ezek közül a (20) dipólantennát előnyösen párhuzamosan rendezzük el a (13) adóantenna-30 rendszer dipóljaival,- míg a (21) dipólantenna vezetői a (20) dipól irányára merőleges helyzetűek, úgy, hogy a rendszer a (12) tárgyról visszavert hullámokat, amelyek á (13) rendszerrel adott vivőhullá-35 mokkái szemben 90° alatt vannak polarizálva, szintén veszi. A (19) berendezés modulátorának bemenő köre (22) rezgő generátorral van csatolva, amely a vett jeleket közbenső 40 frekvenciájú jelekké alakítja át, míg kimenő körével, a mondott célból, egy vagy több fokozatú, közbenső frekvenciás (23) erősítő, (24) határoló, (25) frekvenciadetektor, egy vagy több fokozatú, egyen-45 áramú (26) erősítő és a (28) katódsugárcső kitérítő elektródái vannak csatolva. A (24) határoló kimenő körével csatoltuk a (29) amplitudódetektort és erősítőt, amelynek kimenő körébe van iktatva a 50 (31) vezérlő elektróda és a negatív (30) feszültségforráson át a (28) katódsugárcső. A (30) negatív feszültségforrás rendeltetése, hogy a (28) katódsugárcsövet a beérkező hullámok szünetelésekor kiiktatja. 55 A (28) katódsugárcsőnek második (33) kitérítő elektródapárja is van, amelyek a (27) lemezpár irányára merőleges irányban vannak elrendezve és a (10) adóállomás mezőletapogató (18) generátorának kimenő körével vannak összekötve. fi0 A leírt berendezés működésmódját a 2. és 3. diagrammok kapcsán ismertetjük. Először részletesen foglalkozunk a (10) adóállomás működésmódjával. A (16) sorfrekvenciás generátor és a or> (18) mezőfrekvenciás generátor előnyösen íűrészfogalakú lefolyású vezérlőjeleket adnak. A (16) generátorral keltett vezérlő impulzus a nagyfrekvenciás (14) oszcillátor vivőjelét frekvenciájában modulálja, úgy, 70 hogy az utóbbi frekvenciája kisebb (fi) frekvencia és nagyobb (f2) frekvencia között az idővel arányosan a 3a. ábrában feltüntetett (A) vonal szerint változik. A 3a. ábrában az abscisszára az időt, 75 az ordinátára a kisugárzott jel frekvenciáját, illetőleg a sugárnyaláb szöghelyzetét vittük fel. A (18) egység vezérlő impulzusa az idővel arányosan változtatja a (Dl— D4), a (D5—D8) • s.i.t. dipólcsopor- 80 tokra adott vivőjelek viszonylagos fázisait, mimellett a vezérlő impulzus frekvenciája célszerűen kisebb, mint a (16) egységgel keltett frekvencia. így a (13) antennarendszer élesen nyalábolt vivőjelek alkotta su- 85 gárzást ad, amelyet a 2. ábrabeli (B) görbe tüntet fel. Ez a nyaláb periodikusan végigpásztázza a tér előre meghatározott ellenőrzendő részét, miközben szögsebessége állandó, irányszöge pedig a (14) egység <io (fi) frekvenciájának megfelelő kisebb <"> szögtől, a (14) egység fő- vagy névleges frekvenciájának megfelelő nagyobb (Wl) szögig változik, majd eléri a (14) egységgel keltett vivőjel nagyobb (f2) frekven- 95 ciájának megfelelő (02) szöget. A kvadránsok abscisszáitól mérve a sugárzás irányszögét az (fi) és (f2) frekvenciáknak kisebb, a főfrekvenciának nagyobb szög felel meg. A jelhullámokat adó (14) egység 100 minden egyes frekvenciájához tehát a jelhullámok alkoüa élesen nyalábolt sugárcsoport egy-egy külön irányszöge tartozik. Ez a nyaláb egyben állandó szögsebességgel forog és a tér meghatározott részét 105 letapogatja, a váltás frekvenciája azonban kisebb, az irány pedig merőleges a 2. ábrával kapocslatban tárgyalt és fent is már említett második főirányra. Ezt a hatást a (18) mezőfrekvenciás generátorral érjük 1.10 el, amely a (15) fázisszabályozó útján a (Dl—D4), a (D5—D8) s.i.t. dipólcsoportokra adott jelhullámok közötti fáziskülönbségeket vezérli. A sugárzásnak a iná-