138320. lajstromszámú szabadalom • Magnetron rendszerű, nagyfrekvenciájú elektromos oszcillátor
s 138320. zoij; külön vezetékhez lehet erősítve. A sűrítőhenger azonban el is hagyható. Mindkét (6) végüregben alkalmazhatunk egyegy (3) katódot, amely esetben a fűtőára-5 mot szolgáltató vezetékek,' a készülék szerkezeti hosszának csökkentése céljából, az 1. és 2. ábrában feltüntetett módon radiálisán vezethetők be. Ily elrendezést használhatunk egyetlen katóda esetén is. 10 Az 5. ábra többi jelzőszámai ugyanazokat az alkatrészeket jelentik, mint az 1. és 2. ábrában, A 6—11. ábrák a rezonátorok különböző alakjait tüntetik fel. A 6., 7. és 9. ábrák a 15 2. ábrának megfelelő homloknézetek, a 8. ábra a 7. ábrában feltüntetett szerkezet hosszmetszete, míg a 10. és 11. ábra további változatok keresztmetszetei. A 6. ábra igen nagyszámú, például 16 20 igen kisméretű rezonátort mutat, amelyeknek alakja megfelel az 1. és 2. ábrabelinek. A 7. és 8. ábra szerint a (4) rezonátorok radiális hasítékok. Minthogy a (19) csa-25 toló hurkot nem célszerű az 1. ábrában feltüntetett módon a rések egyikében elhelyezni, az energiát oly (27) vezetéken át vezethetjük ki, amely a réseket elválasztó (4') bordák valamely végpontját csapolja 30 meg. A (27) vezeték a (28) oldalcsőtoldaton keresztül távozik, amely a 8. ábrában látható módon csatlakozik a (6) végüreghez. A hasítékalakú rezonátor főelőnye ab-35 ban áll, hogy nagyszámú rezonátort alkalmazhatunk, miáltal aránylag kis (V) és (H) értékeket használhatunk, amint ez az (I) és (II) egyenletekből kitűnik. A 9. ábra a hasítékalakú rezonátornak oly alakját 40 mutatja, amelynél az egyes (4) hasítékok a szűkített (5) résen át torkolnak, a (2) központi üregbe. • A 7—9. ábrában feltüntetett szerkezet úgy készíthető, hogy előbb a (4) hasítéko-45 kat egy hengeres tömbbe ennek külső (29) köpenyfelületéről vágjuk be radiális irányban a tengely felé. Az így keletkező (4') bordák külső végeit a (30) hengergyűrű belső felületéhez forrasztjuk, majd pedig a 50 belső mag kifúrásával a központi (2) üreget létesítjük. A 7. és 8. ábra szerinti szerkezetet úgy képezhetjük ki, hogy egy tömbből előbb a (2) üreget fúrjuk ki, azután pedig ezen üregből kiindulólag 55 vágjuk be radiálisán a (4) hasítékokat. A 10. ábra szerint a rezonátorokat egymástól elválasztó (4') bordákat egyenként állítjuk elő és a hengergyűrű . alakú (30) rész belsejébe forrasztjuk be. A 11. ábrabeli szerkezetnél 7. és 9. ábrával kap- 60 csolatban leírt eljárást használhatjuk, amely esetleg a 10. ábrabeli szerkezet előállítására is alkalmas. A (4) renozátorok az alaprezgésen kívül elméletileg az (1), (3) (5) stb. felsőbb har- 65 mónikusokat is létrehozhatják. így például a 13. ábra az ötödik felső harmonikussal rezgő rezonátor vázlatát mutatja. A rezonátor kerületén látható pontok a feszültségi ellencsomópontokat jelzik abban a 70 pillanatban, amidőn az (5) résben a legnagyobb potenciálkülönbség uralkodik; a nyilak az áram irányát mutatják a következő félciklusban. Vizsgáljuk most a felsőbb harmonikus rezgések létesítésének 75 lehetőségét a találmány szerinti megnetronban, rendkívül rövid hullámok előállítására. A készülék működési módjának fenti vázlatára hivatkozva tételezzük fel, hogy W) az elektronok a rezonátorok gyenge kezdeti ' rezgéseinek hatására csoportokat alkotnak. Ha mármost a rezonátorokat arra kényszerítjük, hogy már eleve a felső' harmonikusok egyikének megfelelően 85 rezegjenek, az elektronok ebből eredő szoros csoportosítása olyan lenne, hogy amennyiben ezen csoportok az egymás után következő rezonátorok (5) réseihez a helyes fázisban érkeznének, a szerkezet 00 ily módon állandó rezgésben volna tartható. Ezen feltevés gyakorlati megvalósításának egyik lehetséges módja az, hogy páros számú rezonátort rendezünk el, amelyek- 95 nek rései egymástól váltakozva (XI) és (X2) radians távolságban vannak. A 12. ábra három ilyen (31), (32), (33) rezonátort tüntet fel. Az ily elrendezés működési elvét a következőképpen érthetjük meg. 100 Feltételezzük, hogy a rezonátorok eredetileg alapfrekvenciájuknak megfelelően kerülnek gyenge rezgésbe, az elektromágneses csatolásuk által meghatározott fázisviszonylatban, Ha már most egy meg- 105 határozott elektroncsoport a helyes fázisban haladt el a (31) és (32) rések előtt, úgy az (XI) és (X2) közötti különbség folytán ezen csoport elkésve érkezik a (33) réshez. Feltéve, hogy ez a késés a ciklus 110 1 ,-•>• törtrésze, a (33) hasítékban leadott (r ) , impulzus olyan lesz, hogy ebbe az r-edik harmonikust indukálja. Feltéve továbbá.
