138130. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés korom előállítására
138130. nyílást, pl. kettejüket zsaluziaszerüen közrefogó csappantyúk sorozatával, rácstolattyúkkal, csavarmenetes kört'olattyúval, stb. te - szőlegesen szabályozhatjuk. Az új eljárás 5 előnyös foganatosításához való és tüzelő álcával, illetve tüzelőedénnyel, valamint erre illő füstfogóval ellátott, a rajzban is feltüntetett, különleges tüzelőberendezés jellegzetessége az, hogy a tüzelőtálca', illetve tü- 10 zelőedény, a füstfcgóhoz képesít, emelhető és süllyeszthető s egyes állásaiban rögzíthető. E megoldás a légbevezető nyílás legtágabb feltárásától annak teljes elzárásáig lehetővé tesz bármely beállítást anélkü1, 15 hogy tűznek tennénk ki feleslegesen valamely szerkezeti alkatrészt és anélkül, hogy vezérletlen levegő juthatna a tüzelőtérbe. Az új koromgyártási fajtázás előnyös foganatosításához való berendezés jellegzetességei viszont a boltíves mennyezetű, füstelosztó csatornát keresztező terelökulisszák, amelyek boltíves aljjal fordulnak a| koromgyüjtő aknáknak velük áthidalt szájnyílásai felé. E kivírel előnye, hogy sűrű beosztású 25 koromgyüjtősknák hosszú sorozatát alkalmazhatjuk, anélkül, hogy káros füstörvénylések zavarnák a koromnak a. legfinomabb fokokig menő osztályozását. A rajzok vázlatosan tüntetik fel az új be- 30 rendezés egyik kiviteli példáját. Az 1. ábra gyűjtőakna sorozattal ellátott, koromelosztó csatorna részleges hosszmetszete, a 2. ábra az előbbi ábrához tartozó keresztes metszet, míg a 3. ábra a tüzelőhely o'dalnézete. A 3. ábra szerint, sekély üst alakjára készített, kerek (1) tüzelőedényünk van, melybe valamely közönséges és ezért a rajzban fel 40 sem tüntetett lefolyón, pl. szükség esetén visszahúzható vagy oldalt elfordítható és csappal ellátott csövön át érkezik a folyóssá tett kátrány. Az (1) üstre vele egyenlő átmérőjű, nyílt aljban végződő (2) ernyő bo- 45 rul. amely a (3) füstvezetékben folytatódik. A kátrány az (1) üst teljes kerületén és felszínének kisebb-nagyobb részén is szabadon ég. Az égési levegő köröskörül, az oldalsó nyilak irányában lép be. A belépő levegő 50 mennyiségét az (1) üst és a (2) ernyő alja közötti távolság változtatásával szabályozzuk. Evégett az (1) üst a (4) tartóban az (5) csigakerékkel forgatható, de tengelyirányban rögzített (6) anya és az ebben járó (7) 55 orsó segélyével emelhető és süllyeszthető is. mimellett az (1) üst, bármely állásban, minden további nélkül tartósan megmarad. Minél távolabb van az (1) üst a (2) ernyő aljától, annál több levegő jut változatlan huzat mellett az égési térbe és annál nagyobb <>o gyűrűfelületen keletkeznek az üstkerület mentén elsődleges lángok vagyis időegységenként annál több kátrány ég el. A kerületi lángok oly erőteljesek, hogy önműködően elkeverednek az üst közepén, másodlagosan H5 keletkező lángokkal. Minél közelebb van az (1) üst a (2) ernyő aljához, annál kevesebb levegő jut az égési térbe és időegységenként annál kevesebb kátrány ég el. Ilyenkor a levegő belépési sebességének növekedése látja 70 el az elsődleges és a másodlagos lángok önműködő elkeveredését- Bármely teljesítményhez könnyű szerrel megtaláljuk az (1) üstnek ama legkedvezőbb szintjét, amelynél az égés, egészben véve, a mindenkori 75 nyersanyaghoz és a mindenkori kívánt termékhez legjobban megfelelő tökéletlenséggel történik. A kormos füst úgy száll fel a (3) vezetékben, hogy a balfelőli nyil irányában érkezik SO az 1. és 2. ábra szerinti, vízszintes (8) elosztócsatornába és a jobbfelőli nyil irányában halad át rajta. A (8) elosztócsatcmának boltíves (9) mennyezete és egyébként négyszögletes szerelvénye van. A csatorna fene- sr> kén tölcséralakú (10) koromgyűjtő aknák sorakoznak egymásután. Mindegyikük alján koromkíűríiő (11) ajtó és mindegyik fölött ellenőrző és tisztító (12) ablak van. Ezek az ajtók és ablakok — kellő óvatosság mellett ¡0 —■ üzem közben is kezelhetők. A szomszédos (10) gyűjtőaknák között (13) buktatógátak vannak, melyek magassága, a füst áthaladási irányában, előbb egyre emelkedik, utóbb pedig egyre csökkeni. A (13) ¡¡5 buktatógátak között (14) terelőkulisszák keresztezik a füstelosztó (8) csatornát. A (14) kulisszák boltíves (15) aljjal fordulnak a koromgyűjtő (10) aknáknak velük áthidalt szájnyílásai felé. A (14) kulisszák (15) alja, ío a füst haladási irányában, előbb egyre mélyebbre vagyis a (10) aknáknak velük áthidalt szájnyílásaihoz egyre közelebb re kerül, utóbb pedig egyre magasabb marad, vagyis az illetőleges aknaszájaktól egyre ta- 11. volabb esik. Ilymódon a kormos füst hullámvonalas áramban halad át a (8) elosztócsatornán, mimellett az egymásután következő (10) gyűjtőaknák közötti átmenetek alkalmával, egyébként változatlan szélesség mel- !t 1 et>j, szelvényében elébb egyre összeszűkül utóbb pedig egyre kitágul benne. Gyakorlati kísérletek tanúsága szerint, így az egyes (10) gyűjtőaknákban a fordulóig egyre finomabb és finomabb kormot kapunk, a 11 forduló után pedig az egyes finomsági fo-
