138130. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés korom előállítására

138130. nyílást, pl. kettejüket zsaluziaszerüen közre­fogó csappantyúk sorozatával, rácstolattyúk­­kal, csavarmenetes kört'olattyúval, stb. te - szőlegesen szabályozhatjuk. Az új eljárás 5 előnyös foganatosításához való és tüzelő ál­cával, illetve tüzelőedénnyel, valamint erre illő füstfogóval ellátott, a rajzban is feltün­tetett, különleges tüzelőberendezés jelleg­zetessége az, hogy a tüzelőtálca', illetve tü- 10 zelőedény, a füstfcgóhoz képesít, emelhető és süllyeszthető s egyes állásaiban rögzít­hető. E megoldás a légbevezető nyílás leg­tágabb feltárásától annak teljes elzárásáig lehetővé tesz bármely beállítást anélkü1, 15 hogy tűznek tennénk ki feleslegesen valamely szerkezeti alkatrészt és anélkül, hogy vezér­­letlen levegő juthatna a tüzelőtérbe. Az új koromgyártási fajtázás előnyös fo­ganatosításához való berendezés jellegzetes­­ségei viszont a boltíves mennyezetű, füst­elosztó csatornát keresztező terelökulisszák, amelyek boltíves aljjal fordulnak a| korom­­gyüjtő aknáknak velük áthidalt szájnyílásai felé. E kivírel előnye, hogy sűrű beosztású 25 koromgyüjtősknák hosszú sorozatát alkal­mazhatjuk, anélkül, hogy káros füstörvénylé­­sek zavarnák a koromnak a. legfinomabb fo­kokig menő osztályozását. A rajzok vázlatosan tüntetik fel az új be- 30 rendezés egyik kiviteli példáját. Az 1. ábra gyűjtőakna sorozattal ellátott, ko­­romelosztó csatorna részleges hosszmet­szete, a 2. ábra az előbbi ábrához tartozó kereszt­es metszet, míg a 3. ábra a tüzelőhely o'dalnézete. A 3. ábra szerint, sekély üst alakjára ké­szített, kerek (1) tüzelőedényünk van, melybe valamely közönséges és ezért a rajzban fel 40 sem tüntetett lefolyón, pl. szükség esetén visszahúzható vagy oldalt elfordítható és csappal ellátott csövön át érkezik a folyóssá tett kátrány. Az (1) üstre vele egyenlő át­mérőjű, nyílt aljban végződő (2) ernyő bo- 45 rul. amely a (3) füstvezetékben folytatódik. A kátrány az (1) üst teljes kerületén és fel­színének kisebb-nagyobb részén is szabadon ég. Az égési levegő köröskörül, az oldalsó nyilak irányában lép be. A belépő levegő 50 mennyiségét az (1) üst és a (2) ernyő alja közötti távolság változtatásával szabályoz­zuk. Evégett az (1) üst a (4) tartóban az (5) csigakerékkel forgatható, de tengelyirány­ban rögzített (6) anya és az ebben járó (7) 55 orsó segélyével emelhető és süllyeszthető is. mimellett az (1) üst, bármely állásban, min­den további nélkül tartósan megmarad. Minél távolabb van az (1) üst a (2) ernyő aljától, annál több levegő jut változatlan huzat mellett az égési térbe és annál nagyobb <>o gyűrűfelületen keletkeznek az üstkerület mentén elsődleges lángok vagyis időegysé­genként annál több kátrány ég el. A kerü­leti lángok oly erőteljesek, hogy önműködően elkeverednek az üst közepén, másodlagosan H5 keletkező lángokkal. Minél közelebb van az (1) üst a (2) ernyő aljához, annál kevesebb levegő jut az égési térbe és időegységenként annál kevesebb kátrány ég el. Ilyenkor a le­vegő belépési sebességének növekedése látja 70 el az elsődleges és a másodlagos lángok ön­működő elkeveredését- Bármely teljesít­ményhez könnyű szerrel megtaláljuk az (1) üstnek ama legkedvezőbb szintjét, amely­nél az égés, egészben véve, a mindenkori 75 nyersanyaghoz és a mindenkori kívánt ter­mékhez legjobban megfelelő tökéletlenséggel történik. A kormos füst úgy száll fel a (3) vezeték­ben, hogy a balfelőli nyil irányában érkezik SO az 1. és 2. ábra szerinti, vízszintes (8) el­osztócsatornába és a jobbfelőli nyil irányá­ban halad át rajta. A (8) elosztócsatcmának boltíves (9) mennyezete és egyébként négy­szögletes szerelvénye van. A csatorna fene- sr> kén tölcséralakú (10) koromgyűjtő aknák sorakoznak egymásután. Mindegyikük alján koromkíűríiő (11) ajtó és mindegyik fölött ellenőrző és tisztító (12) ablak van. Ezek az ajtók és ablakok — kellő óvatosság mellett ¡0 —■ üzem közben is kezelhetők. A szomszédos (10) gyűjtőaknák között (13) buktatógátak vannak, melyek magassága, a füst áthaladási irányában, előbb egyre emel­kedik, utóbb pedig egyre csökkeni. A (13) ¡¡5 buktatógátak között (14) terelőkulisszák ke­resztezik a füstelosztó (8) csatornát. A (14) kulisszák boltíves (15) aljjal fordulnak a ko­romgyűjtő (10) aknáknak velük áthidalt szájnyílásai felé. A (14) kulisszák (15) alja, ío a füst haladási irányában, előbb egyre mé­lyebbre vagyis a (10) aknáknak velük át­hidalt szájnyílásaihoz egyre közelebb re ke­rül, utóbb pedig egyre magasabb marad, vagyis az illetőleges aknaszájaktól egyre ta- 11. volabb esik. Ilymódon a kormos füst hullám­­vonalas áramban halad át a (8) elosztócsa­­tornán, mimellett az egymásután következő (10) gyűjtőaknák közötti átmenetek alkal­mával, egyébként változatlan szélesség mel- !t 1 et>j, szelvényében elébb egyre összeszűkül utóbb pedig egyre kitágul benne. Gyakor­lati kísérletek tanúsága szerint, így az egyes (10) gyűjtőaknákban a fordulóig egyre finomabb és finomabb kormot kapunk, a 11 forduló után pedig az egyes finomsági fo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom